Szoros versenyben leszünk a románokkal, de nem kizárt a dobogós hely. Sok szója lesz, de még így is nagyon kevés.
Miután idén duplájára nőtt a szója hazai vetésterülete, értelemszerűen jelentősen nő az idén betakarított termés mennyisége is. Kicsit bosszantó, hogy a 60-70 ezer hektárról 112 ezerre való növekedés nem tavaly – a sokkal kedvezőbb időjárású évben – valósult meg. Akkor ugyanis 3 tonnás országos termésátlag született, vagyis az idei hektármennyiség mellett 2023-ban 340 ezer tonnát arattunk volna.
Idén, a 2022-est idéző forró aszály miatt kevesebb, országosan 2,3-2,4 tonnás átlagot várnak az első 60-70 ezer tonna betakarítása után. Ez azt jelenti, hogy durván 260 ezer tonnás mennyiséget állít elő Magyarország szójából. Ez nem csak történelmi léptékű hazai rekord lesz, de európai uniós szinten is jelentős: az olaszok várhatóan 1 millió, a franciák 400 ezer tonnát takarítanak be, Magyarország és Románia versenyez majd a harmadik helyért.
Felmerül a kérdés, mit kezdünk majd ennyi magyar szójával? Lesz-e rá kereslet? A kérdés azért is indokolt, mert Európa-szerte majdnem 10 százalékos vetésterület- és várhatóan 5-10 százalékos termésmennyiség-növekedéssel zárul a szezon októberben. A számok alapján a szokásos 3-4-gyel szemben ez azt jelenti, hogy akár 5,5-6 millió tonna is kerülhet a raktárakba. Több lesz az ukrán termés is, miután az orosz pusztítás miatt sokan a stabilan, kisebb inputköltséggel termeszthető és piacképes szója felé fordulnak. Így nagyjából 10 millió tonnás mennyiség jön össze – ám ez még mindig messze van a felhasználási igényektől. Ezt 35 millió tonnára becsülik, vagyis több millió tonna importra van szükség. Az Európai Unió azért is támogatja jelentős összeggel – hektáronként bő 60 ezer forinttal – a termesztését, hogy ukrán vagy brazil helyett EU-s előállítású alapanyag álljon rendelkezésre a takarmány- és élelmiszer-feldolgozásban.
