Olyan hatalmas károkat könyvel el a mezőgazdaság a csapadékhiány miatt, hogy minden kis és nagy lépés nagyon fontos. A NAK elnöke szerint több támogatás, hatékonyabb állami irányítás kell.
40-250-300 milliárdot éget el a szárazság
Magyarországon az utóbbi évtizedben 40-250 milliárd forintra tehető évente az agrárágazat csapadékhiányból származó becsült kára, de 2021-ben a kukorica, a napraforgó, a repce, valamint a szója hozamcsökkenése már több mint 300 milliárd forint veszteséget jelentett – mondta az Agrárszektornak Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke bár elismeri az állami öntözésfejlesztés eredményeit, úgy véli, nem történt meg az áttörés. Noha hazánk területének közel kétharmada áll mezőgazdasági művelés alatt, a termőföldek alig 1,5 százalékát öntözzük, miközben az uniós átlag megközelíti a 10 százalékot. A csapadékhiányból származó becsült kár 40-250 milliárd forintra tehető évente, de tavaly például a kukorica, a napraforgó, a repce és a szója hozamcsökkenése miatt 300 milliárdot veszítettünk – mutatott rá Győrffy. Ezért a NAK eredményesen sürgette a vízdíjak csökkentését, az öntözési idény meghosszabbítását, és azt, hogy a gazdálkodók az eddigi 5 helyett már 20 évre is kaphassanak vízjogi üzemeltetési engedélyt.
Sok az akadály, kell az érdekeltség
Ugyanakkor még mindig sok akadály áll a mezőgazdaság kibontakozását leginkább befolyásoló öntözésfejlesztés kiszélesítése előtt. Ilyen fő akadály az elaprózódott birtokszerkezet és ebből eredően a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága is. Ezt ellensúlyozhatja a pályázati rendszer érdekeltségi elve. A VP-ben öntözéses beruházás esetén az elismert öntözési közösségek 20 százalékponttal nagyobb támogatási intenzitással indulhatnak, és az együttműködés további támogatására egy új pályázati felhívás már 90 százalékos intenzitást nyújt az öntözési közösségnek.
22 pont, 1 irányító
A NAK programját tükrözi egy a MAGOSZ-szal közös, 22 pontos intézkedési koncepció. Eszerint a vízkínálat további fejlesztése közel 1,2 millió hektáron javítaná az éghajlati szélsőségekkel szembeni ellenálló képességet, és akár bő 300 ezer hektáron oldaná meg a vízszükségletet. A javaslatcsomagban szerepel a hazai vízkapacitások növelése, a csatornák fenntartáshoz a szükséges források biztosítása, a termelők számára a víz kiszámítható áron történő szolgáltatása, az alapműködést ellátó állami csatornarekonstrukcióhoz az évi 17 milliárd forintos hazai keret rendelkezésre bocsátása, és a további bővülést biztosító csatornafejlesztések finanszírozása.
– Ha nem történnek állami fejlesztések, nem elégíthetőek ki a termelői igények, az öntözést ugyanis állami tervezési programmal lehet a leghatékonyabban ösztönözni. Meg kell teremteni az öntözésfejlesztés és vízmegőrző feladatok egyszerűen hozzáférhető, kiemelt uniós támogatását – húzta alá Győrffy Balázs. A NAK elnöke ugyanakkor azt is szorgalmazza, hogy miközben nemzeti szintű koordinációra van szükség a mezőgazdasági vízgazdálkodásban, a mostani, több minisztérium között szétaprózódó irányítás helyett egy szaktárcának kellene felelnie az öntözésfejlesztésért.
Képalá webre: (Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
