Fele annyi az eső: áprilisban dől el a nyári aszály

Izgalmas kutatás fejtette meg Közép-Európa ismétlődő nyári szárazságainak, az aszály okát. Ezzel arra is fény derült, miért égetően fontos a klímaváltozás megfékezése.

 

Száraz termőtalajba vetnek Magyarországon 2020 száraz áprilisában (Fotó: Horizont Média/archív)

 

Meleg tavasz, tikkasztó nyár

Az elmúlt 20 évben Közép-Európában bekövetkezett hat komoly nyári hőhullám vizsgálatakor a Helmholtz Központ kutatói az áprilisi hőmérsékleti és csapadékviszonyok szerepét vizsgálták. A Közép-Európában ismétlődő nyári hőhullámok és aszályok súlyos károkat okoznak a mezőgazdaságban. A kutatók az elmúlt 140 év tavaszi és nyári adatai alapján arra jutottak, hogy ha

áprilisban túl meleg van és kevés a csapadék, a talajban tárolt nedvesség nagy része elpárolog, így valószínűbb a nyári aszály. Monica Ionita klimatológust idézve a syngenta.blog azt írja, például a 2018-as tavaszi kánikula lendületet adott annak, hogy az év nyara Közép-Európa történelmében az egyik legszárazabb időszak legyen.

 

 

Fele annyi eső, nagy nyomás: kell a 1,5 fokos stop

A kutatás során megfigyelték, hogy míg márciusban és májusban alig történt változás, addig az április átlagosan 3 fokkal melegebb volt az 1961-2000 közötti referencia időszakhoz képest, és 2007 óta Közép-Európa legtöbb régiójában csak fele annyi eső esett, mint a referencia időszakban. A száraz tavasz oka vélhetően az, hogy ebben az időszakban az Északi-tenger és Németország egyes részei felett blokkoló nagynyomású rendszer alakult ki, és ez a sugáráramot észak felé terelte, ami Közép-Európában akár két hétig tartó napsütéses és száraz időjárási viszonyokat eredményezett. Azt is megállapították, hogy az ilyen nagynyomású rendszerek ritkábba alakulnak ki a jövőben, ha sikerül elérni a párizsi klímacélokat: 2100-ig 1,5 Celsius fokig korlátozni a globális felmelegedést. Nem véletlenül sürgeti ezt az Európai Unió Zöld Megállapodás nevű programja is.