Miután az első körből hazánk kimaradt, jó hír, hogy az újabb európai időjárási kárenyhítési, helyreállítási programban sikerül forrásokat szereznie a hazai mezőgazdasági szereplőknek. Az Európai Bizottság a napokban további lépéseket tett annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az éghajlati katasztrófákból való kilábalásban.
18 milliárd eurót különítettek el, hazánk is a listán
Az Európai Bizottság elnöke szeptember 19-i lengyelországi látogatása során jelentette be, hogy a bizottság három uniós rendelet módosítását javasolja, hogy az uniós forrásokat gyorsan lehessen mozgósítani az időjárási katasztrófák utáni helyreállítás támogatására. A javaslatok a kelet-közép-európai országokat sújtó árvizekre és a szeptemberi, Portugáliában kitört erdőtüzekre adott közvetlen válaszként születtek. A javaslatok együttesen lehetővé tehetik hét érintett tagállam: Lengyelország, Románia, Ausztria, Csehország, Magyarország, Portugália és Szlovákia megsegítését. Mintegy 18 milliárd euró átprogramozásáról van szó. Ezek az intézkedések biztosítják majd, hogy az EU rugalmasan tudjon támogatni minden olyan tagállamot, amelyet a közelmúltban és a jövőben várhatóan éghajlattal összefüggő katasztrófák sújtottak.
Mint ismert, az első ilyen intézkedési csomagból – amely elsősorban a tavaszi, nyár eleji károkra irányult – hazánk kimaradt. Később már Magyarország is pályázott Brüsszel támogatására a nyári károk miatt.
A tagállamokon a sor a rugalmas intézkedésben
Az új javaslatok további rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára az alapok egy részének a megrongálódott infrastruktúra és berendezések helyreállítására, élelmiszer- és alapvető anyagi segítségnyújtásra, valamint szociális és egészségügyi támogatásra, valamint a rövidített munkaidő-programok finanszírozásának átmeneti támogatására. Ezenkívül két új intézkedés azonnali likviditásinjekciót kínál az érintett tagállamokra nehezedő költségvetési nyomás enyhítésére, illetve az EU a támogatott intézkedések 100%-áig képes lesz finanszírozni, így nincs szükség nemzeti társfinanszírozásra az újjáépítési munkálatok beindításához. Továbbá az EU Vidékfejlesztési Alapjaiban (EMVA 2014–2022 jogi keret) a tagállamok rugalmasabban támogathatják a természeti katasztrófák által sújtott gazdálkodókat, erdőbirtokosokat és vállalkozásokat. Az EMVA által felajánlott pénzügyi támogatást 100%-ban uniós források fedezik. A módosítás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlenül és gyorsan sürgősségi segítséget nyújtsanak a gazdálkodóknak, az erdőbirtokosoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) átalányösszeg formájában. Ezenkívül a tagállamok nagyobb rugalmasságot élveznek az érintett gazdaságok és erdők termelési potenciáljának helyreállítását célzó intézkedések bevezetése és megerősítése terén.
Az EU számos eszközzel segíti a gazdák alkalmazkodását
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) is eszköz a katasztrófa utáni helyreállítás támogatására. 2002 óta az EUSZA támogatást nyújt azoknak az EU-tagállamoknak és az EU-csatlakozásukról tárgyaló országoknak, amelyek természeti katasztrófákkal és súlyos közegészségügyi vészhelyzetekkel néznek szembe. Tekintettel a természeti katasztrófák növekvő gyakoriságára és intenzitására, a Bizottság a többéves pénzügyi keret legutóbbi felülvizsgálata során megerősítette az EUSZA éves költségvetését. Az EUSZA számára 2024 és 2027 között előirányzott éves költségvetés jelenleg körülbelül 1,1 milliárd euró. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz ( RRF) keretében a tagállamok közel 9 milliárd eurót különítettek el helyreállítási és reziliencia-tervükben a természeti katasztrófákra való felkészüléssel kapcsolatos intézkedések finanszírozására , beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok alkalmazkodását és megelőzését célzó reformokat és beruházásokat, mint pl. árvizek, tüzek, viharok és aszályok. Ezenkívül a KAP stratégiai tervei (2023-2027) támogatják azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdasági vagy erdészeti potenciál helyreállítását célozzák természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események vagy katasztrófahelyzetek után. Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, 93 milliárd eurós költségvetéssel 2023 és 2027 között.
A 2023–2027 közötti időszakra szóló KAP emellett legalább évi 450 millió eurós mezőgazdasági tartalékot is tartalmaz, amely segít a gazdálkodóknak megbirkózni a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci zavarokkal vagy rendkívüli eseményekkel. Az elmúlt években a tartalékot több alkalommal alkalmazták a rendkívüli kedvezőtlen éghajlati események által érintett gazdálkodók közvetlen támogatására.
