Egy jó, egy rossz és egy újabb jó hír hintáztatja a szójatermesztők kedélyét. Az idei év óriási vívmánya, hogy duplájára nőtt a termőterület, szomorú viszont, hogy erre egy súlyosan száraz és forró évjárat következett. Ám kedvező, hogy a szójásgazdák így is csinos nyereségre tehetnek szert a várható termésátlagok alapján.
Dobogós lehet az EU-ban a magyar termésmennyiség
Mint ismert, az utóbbi évek 50–70 ezer hektáros termőterületéhez képest szóját idén 112 ezer hektáron vetettek a gazdák. A vetőmag-forgalmazók, integrátorok örültek, de egyben aggódtak is: nehogy megismétlődjön a 2015-ös fiaskó (amikor az új fehérjenövény-támogatás révén megugrott, majd a rossz évjárat okozta csalódás évekre visszavetette a termőterület növekedést). Az idei rekordnövekedés hátterében a jól ismert érvek állnak. A szója jobban alkalmazkodik, jobban bírja a klímaváltozással érkező extrémitásokat (hőség), és a legrosszabb piaci viszonyok közt is jó áron, könnyen lehet eladni. Továbbá sokkal kisebb az inputköltségigénye, mint tavaszi konkurensének, kevesebb logisztikai, szárítási gond van vele, ráadásul kiváló elővetemény (lazítja, és szerves N-nel táplálja a talajt). Nem véletlen, hogy Magyarországon kívül minden környező országban már hamarabb felébredtek, és évek óta mindenütt – az alkalmazkodás útját járva – fokozatosan nőtt a szója-vetésterület. A hazai gazdaságok ezt egyben lépték meg, ami idén azzal az eredménnyel kecsegtet, hogy a 112 ezer hektárról úgy 260 ezer tonna terményt arathatnak. Ez nemcsak 50%-kal több a korábbi termésmennyiségnél, de európai uniós szinten is jelentős: az olaszok várhatóan 1 millió, a franciák 400 ezer tonnát takarítanak be, Magyarország és Románia versenyez majd a bronzért.
100 ezer forintos nyereség lehet a vége
Most a kérdés az, csalódni vagy örülni fognak az újonnan belépő, illetve a vetésterületet jelentősen növelő szójásgazdák idén. Az eddigi betakarítási adatok (az aratás durván 50%-nál jár) arra utalnak, hogy 2,3–2,4 tonnás átlagtermés születik országosan. A tavalyi rekordhoz képest ez 0,6–0,7 tonnával kevesebb, de így is jóval a fedezeti szint felett van. (Sajnos sok új, még kevés tapasztalattal bíró gazdaságban 1, de sok helyütt 3–4 tonnás hektárátlagok is születnek.) A szója átlagos hektáronkénti ráfordításigénye ugyanis 350 ezer forint körül alakul, ezzel szemben a bevétel 390 ezer (a lapzártánkkor aktuális 170 e Ft-os terményárral kalkulálva), amihez még hozzájön a termeléshez kötött szemes fehérje támogatás 65 ezer forintja – vagyis egy hektáron 100 ezer forint körüli profit becsülhető jelenleg. (Sokan, köztük a Karintia Kft. vezetője ezen felül a kedvező elővetemény-hatást is említi, hiszen a szója elővetemény hatásaként rendszerint 0,5–1 tonnás pluszt, azaz további több tízezer forintos hektáronkénti pluszbevételt eredményez.)
Bár úgy lett volna, hogy a sokkal kedvezőbb időjárású tavalyi évben következik be az idei termőterületnövekedés! Akkor az országos 3 tonnás átlaggal könnyebb éve lett volna az alkalmazkodás útjára lépő, első éves szójásoknak. Ugyanakkor, bár az idei aszály elvitte a szója tavalyi termésátlag harmadát, a kukorica ennél is nagyobb, 2023-hoz képest 40% körüli termésátlag-veszteséget könyvel el – azaz idén is stabilabb, stressztűrőbb a fehérjenövény, mint a tengeri.
Európa torkos piac
A szójaszegmens régi és új szereplői most többségükben ezért bizakodók. A Karintia egyenesen arra számít, hogy az utóbbi évek eredményszámai, a stabilabb termeszthetőség és a kielégíthetetlen piac, az idei kemény év ellenére megtartja lényegében az idei vetésterület-arányt. – Nem számítunk nagy lemorzsolódásra. Természetesen sokat halljuk majd idén, hogy születtek 1–1,5 tonnás hektárátlagok is, de egyre többeket győznek meg az eredmények, a nyers adatok. Ezek alapján pedig valóban tény, hogy a szója viseli kisebb veszteségekkel az immár rendszeres forró, napokat, heteket. A stabilitás tehát egyre kevésbé kérdés. A szója másik fő erénye a biztos piac. Ez a piac azonban olyan mértékű, hogy még az európai és ukrán termésnövekedéssel is hosszú évekig-évtizedekig az utolsó kilóig elkel minden szem – mondja Bene Zoltán. (Európa évente 35 millió tonnát használ fel takarmány- és élelmiszergyártásra, ebből az EU bő 3, Ukrajna idén talán 5 milliót állít elő, vagyis az importkitettség még így is óriási marad – KZ.)
A szója értékesíthetőségének másik előnye, hogy termése sokkal kevésbé kitett a különféle betegségeknek, mint a kukorica. Idén várhatóan 5 millió tonna tengeri kerül a raktárakba, de az összmennyiségnek egy része terhelt lehet mikotoxinokkal. A szója esetében ugyanakkor a toxinmentesség mellett még magasabb minőséggel találkozunk, ugyanis a tavalyi PROFAT- (fehérje és olaj) tartalom értékei meghaladják a 2023-as mért eredményeket.
Idén is kijött a matek
Mindezekkel együtt tehát a Karintia Kft. elemzői arra számítanak, hogy idehaza tartóssá válhat a 100 ezer hektár feletti vetésterület, ezzel a 230–300 ezer tonnás évi babtermelés. A szegmens hazai érvényesülését előmozdítja, támogatja majd nyilván az is, hogy az UBM Dél -Dunántúlon évi 120 ezer tonna kapacitású feldolgozóüzemet létesít, amely jövőre már fogadja a hazai alapanyagot. A kitartás azért is fontos volna, mert – mint írtuk – a környező országokban tartós vetésterület-emelkedés érvényesült évek óta – ha versenyben akarunk maradni ezen az ígéretes piacon, akkor érdemes küzdeni a szegmensért. Intő jel, hogy nemcsak a mi régiónkban, hanem idén az Európa-27-ek területén átlagosan 8%-os vetésterület-gyarapodás ment végbe, vagyis egyre többen váltanak szójára.
Bene Zoltán nem tagadja, nem lesz sétagalopp, rejtegethet még kihívásokat a szója iránti érdeklődés és bizalom megtartása, de ez még jobb eredményeket hozhat. – Mi azért is vagyunk elkötelezettek a szója mellett, mert hiszünk a szója valódi előnyében. A szója a „jövő növénye iránti versenyben” idén is bizonyít. Segítjük a gazdákat, hogy ezzel a növénnyel sikerüljön az alkalmazkodás útjára lépni. Idén a nehézségek ellenére ismét egy fontos lépést tettünk a Karintiának bizalmat szavazó gazdákkal együtt ebbe az irányba. Örülünk, hogy sok gazda csatlakozott ehhez a meggyőződéshez. Mert nem lehet kérdés, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodnunk kell. Inspirál minket az is, hogy látjuk, a szója lehet a klímaváltozás egyik győztes növénye. Bár az idei év szerényebb aratást hoz, mint a tavalyi, idén is bebizonyosodni látszik, hogy a szójával, „kijön a matek”, vagyis a tavalyinál szerényebb átlagterméssel is szép nyereséget termel a gazdáknak.
Kohout Zoltán
