Ahhoz, hogy megérje cukorrépázni a 600-900 ezer forintos hektáronkénti költség mellett, legalább 50 tonnás hozamot el kell érni – ez pedig idén nyáron sem sikerült mindenütt. A betakarítás a vége felé közeledik.
Tavaly 70, idén a 30 tonna sem mindenütt biztos
A Nemzeti Agrárkamara (NAK) november 12-i jelentése szerint a cukorrépa eddig 54 tonna/hektáros termésátlagot produkál, eddig 454 ezer tonnát takarítottak be. Ez több a tavalyinál – sőt, az utóbbi 6 évben mértnél is –, de nagyobb volt a termőterület is: 2023-ban 14,3 ezer, idén a KSH szerint durván 17 ezer hektárról fogjuk lehozni a gyökeret, ami a mostani átlaggal számolva 918 ezer tonnás termést jelentene.
Az idei szezon ezt a kultúrát is megviselte, sok helyen a hiányzó csapadék, a száraz talajok nem engedték kibontakozni a növényt. Zala és Somogy termőterületein sok helyütt szomorúan konstatálták, hogy a tavalyi 70 tonna feletti átlagok helyett 30 tonnát sem biztos, hogy sikerül betakarítani. Az időjárási kitettség mellett probléma a növényvédelem is, hiszen a szer és hatóanyag-kivonások miatt egyre nehezebb megvédeni a terményt a kórokozóktól. Persze vannak területek, ahol megközelítik vagy akár meg is haladják a 60 tonnás termést, például Verseg környékén járt (lásd riportunkat az Agrárágazat decemberi számában!).
Bejön az 50 euró feletti ár?
A magas hektárátlagra szükség is van, hiszen a cukorrépa hektáronként 600-900 ezer forintot követel. Ez nyilván attól is függ, hányszor kell permetezni, van-e és mennyibe kerül az öntözés lehetősége. Az elmúlt években a jövedelmezőség egyre inkább romlott. Ennek egyrészt oka volt az olcsó import beáramlása (ezt az EU azóta jelentősen korlátozta), másrészt az alacsony, 25-35 eurós hazai felvárási árak. Sok gazdaság csak azért nem hagyott fel a cukorrépával, mert a speciális gépesítés és az új magyar cukorgyár folyamatos ígérgetése tartotta bennünk a reményt. Idén 45-50 euró közötti, sőt, 50 euró feletti felvásárlási árakat is hallani. Ebben már benne van egy szerény nyereségképzés lehetősége ott, ahol sikerült kisebb költséggel és/vagy 50-55 tonna felett termelni.
Logisztika is kell, ha nőni fog a termelés
A legtöbb hazai előállítású cukor egyébként a kaposvári cukorgyárba kerül. Ez mostanában logisztikai problémákat is felvet a Somogy fővárosától távol eső termőterületeken. ennek oka az, hogy a hazai vasút nemcsak a személy-, hanem az áruszállításban is elmaradott. Miután az utóbbi években a nagy fajlagos tömegű cukorrépa egyre kisebb mennyiséget jelentett itthon, sok helyütt leépült, megszűnt a termény vasúti szállítási infrastruktúrája, ezt most pótolni kell – legalábbis akkor, ha tovább nő a cukorrépa-termesztés itthon. Szív és szaktudás volna hozzá – erről szól az Agrárágazat minapi videóriportja is.
