A miniszter az unió elé vitte a hamis méz elleni fellépést

A magyar agrárminiszter szerint meg kell oldani a természetes és nem természetes méz elkülönítő jelölését, de addig is többlettámogatással kell ellensúlyozni a méhészek kárát.

A kínai áru nagy része hamisítvány

Nagy István mindezt Brüsszelben mondta el, miután találkozott és tárgyalt ukrán kollégájával. A magyar agrárminiszter megerősítette, hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala ellen, például a természetes és nem természetes méz jelölése és elkülönítése által, addig is azonban az ebből fakadó versenyhátrány ellensúlyozására, így a méhészeti ágazat többlettámogatására van szükség. Nagy István azt is bejelentette, hogy Bulgária, Románia védőintézkedések alkalmazását kérte az Ukrajnából származó méz importja miatt. Bár az ukrán behozatalt az EU vámokkal terheli, az Ukrajnából érkező méz mennyisége még a vámmal terhelt behozatalként is problémát okoz a belső piacokon.

A magyar és európai mézpiac legnagyobb gondját a kínai „méz” behozatala okozza, aminek – egy 15 országra kiterjedő vizsgálat szerint – a bő 70%-a cukorszirupot tartalmaz. Az Argentínából és Ukrajnából érkező mennyiségek kisebbek és általában nem hamisítványok, de így is kihívás az európai ágazatnak.

Hazánk még mindig az élmezőnyben

Magyarországon mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládot gondoz, ezzel hazánkban a világon a legmagasabbak közé tartozik a méhsűrűség: négyzetkilométerenként 12 család, ami biztosítja a beporzást. Az országban évente megtermelt 25-35 ezer tonna, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű mézből mindössze fejenként egy kilogrammot fogyaszt az ország lakossága. A cél, hogy ez 2030-ra megduplázódjon – ennek érdekében nemrég fogyasztásösztönző kampány indult.