Jó hozam ellenére is bajban a burgonyaágazat, extrém árak

Bár idén rekordot döntött a hazai burgonyatermesztés technológiai szempontból, az ágazat súlyosan elmarad a nyugatihoz képest. Idén a gazdák rosszul jártak a gyenge árakkal, de a vevők sem járnak jól az olcsó hazaival, mert az lassan eltűnt a polcokról. Helyette jön a drágább francia és már egyiptomi import is érkezik…

Exportőrből importőr: már egyiptomi krumplit is (v)eszünk…

Amikor aszályról, klímaváltozásról beszélünk, általában az alapvető gabonának, fehérje- és olajnövényeket említjük, pedig természetesen a burgonyásoknak is kihívás a szeszélyes, mediterrán időjárás. Miután az öntözésfejlesztés lassan halad, ez a szegmens sem tud előrelépni. Nem csoda, hogy az utóbbi 10 évben bő 20 ezerről 6 ezer hektár alá csökkent a vetésterülete. Azt még örömmel újságolhattuk, hogy a 27 tonnás hektáronkénti országos átlag idén rekordot jelent, az összmennyiség ennek ellenére ugyancsak történelmi léptékű – csak éppen negatív értelemben. A 160 ezer tonna alig több mint a fele a hazai feldolgozói, vásárlói igényeknek, ráadásul irtózatos visszaesés a 10 évvel ezelőttihez, amikor 567 ezer tonnát takarítottak be itthon. Ez akkor még jelentős exportot is lehetővé tett – ma már krumpliból is importőrök vagyunk, amit valószínűleg senki sem gondolt volna 6-7 éve. Már Egyiptomból is jön áru, ami ugyancsak példátlan. Az export-import arány is katasztrofális: a KSH adatait közlő Agrárközgazdasági Intézet szerint étkezési burgonyából 2%-kal többet, bő 24 ezer tonnát vásároltunk augusztusig, míg ugyanekkor az export ugyan 62%-ot nőtt, de így is alig haladta meg a 4 ezer tonnát…

Az olcsó hazai elfogy, drága import lesz bőven

Így aztán nyugat- és kelet-európai (illetve észak-afrikai) áruból bőség van, a magyar pedig lassan elfogy a polcokról. Kétségbeejtő az a tény is, hogy az árakkal most a magyar termelők és vásárlók is rosszul járnak. A magyar terményért a gazdálkodók kevesebbet napnak, ugyanis nagyon alacsony a nagybani piaci ára: a 210-230 forintos étkezési burgonya 30-35 forinttal olcsóbb például a francia importtól. Ráadásul míg a hazai ára 15%-ot esett, a francia csak 7%-kal lett olcsóbb tavaly óta. De mivel a hazai fogytán/eltűnőben van, marad a drágább import…

Most tehát a nyugat- és északkelet-európai gazdák járnak jól. Ott ugyanis a termés is jó volt az idei szezonban. A vezető burgonyatermelő országok szakmai szövetségeit összefogó Északnyugat-európai Burgonyatermesztők Alapítványának (NEPG) tagországaiban (Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia) a burgonya termőterülete 7%-kal (+37 ezer hektár) 560 ezer hektárra nő az idén az előző évihez képest, a termés meghaladja az ötéves átlagot, és 22,7 millió tonna körül alakul. A németeknél egyenesen mennyiségi rekord jön 13 millió tonna körüli eredménnyel, ami 9%-kal több, mint 2023-ban, ennyivel nőtt egyébként a terület is. A termésátlag is sokkal magasabb a magyarénál: 44 tonna hektáronként.

50-70 tonna is elérhető lenne öntözéssel

Szakértők, például Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezető igazgatója szerint az időjáráson kívül két másik tényező is hátráltatja az ágazat kibontakozását. Az öntözés mellett komoly gátló tényező, hogy a fajtaválaszték nem minden esetben felel meg a hazai igényeknek, illetve a gazdálkodók egy része nem alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. A cég tapasztalatai szerint ahol van mód öntözésre és professzionális termesztéstechnológiára, ott akár még aszályos szezonban is 50-70 tonna hektáronkénti termés érhető el.