Legyőzhetik a madárinfluenzát, megvan a felelős terület

A súlyos, 2015-ös fertőzést túlélt állatok alapos vizsgálata alapján a kutatóknak meggyőződése, a genetikai variációk szerepet játszanak a csirkék madárinfluenza-járványokkal szembeni védelmében.

Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete által végzett tanulmány olyan csirkéket vizsgált, amelyek túlélték a rendkívül fertőző madárinfluenza 2015-ös kitörését – akkor a halálozási arány lényegében 100%-os volt. Most olyan genetikai nyomokat találtak, amelyek segíthetnek megvédeni a csirkéket a halálos madárinfluenza-járványoktól. A kutatók a víruskitörést túlélő csirkék vérmintája alapján vizsgálták az állatok DNS-ét, és összehasonlították a nem fertőzött, feltételezhetően fogékony madarak DNS-ével. Olyan különbségeket kerestek, amelyek feltárhatják a HPAI-rezisztenciával kapcsolatos géneket. A tanulmány a csirke genomjának 9 különböző területén olyan specifikus régiókat tárt fel, ahol a genetikai variációk szerepet játszanak. Bár egyetlen gén sem magyarázta meg teljesen, hogy egyes csirkék miért maradtak életben, a vizsgálat több olyan gént azonosított, amelyek valószínűleg az immunrendszerrel és a madarak vírusra adott válaszával kapcsolódnak.

A madarakban azonosított gének némelyike, köztük az ANP 32A néven ismert gén, már ismert, hogy szerepet játszanak abban, hogy az állatok hogyan reagálnak a madárinfluenzára. Ez azt sugallja, hogy a kutatók jó úton haladnak, mivel a vírusrezisztenciában ismert szerepet játszó gén jelenléte alátámasztja azt az elképzelést, hogy a többi újonnan azonosított gén is fontos lehet a madárinfluenza elleni védekezésben – írja a PoultryWorld.

A kutatások eredményei a hazai baromfiállományok védelme szempontjából is fontosak, idén hazánkban a legsúlyosabb a magas patogenitású madárinfluenza-járvány Európában – lásd erről írásunkat itt és itt.