A hatékonyabb gazdálkodás alapja az, hogy képesek legyünk jól megalapozott döntéseket hozni. Ehhez elsősorban elemezhető adatokra van szükségünk. A precízebben megtervezett legeltetés egyszerre jó a gyepnek és a marhának is – ezt mutatja a tardonai példa.
A gyepek többsége korlátokkal hasznosítható
A hazai gyepterület mintegy 60%-a élvez Natura 2000-védettséget, így szigorú legeltetési, kaszálási előírások vonatkoznak rá – függetlenül attól, hogy a földterület használója igényelt-e rájuk ezen a címen támogatást vagy sem. Legeltetni csak Szent György napjától (április 24.) szabad, kaszálni pedig csak akkor és úgy, ahogy az a vadállomány – elsősorban a fészkelő madarak – szempontjából ideális (kaszálatlan sávok hagyása, vadriasztó lánc alkalmazása, a menekülést lehetővé tevő kaszálási irány). A kaszálás időpontját legalább öt munkanappal a munkavégzés előtt írásban be kell jelenteni a helyi nemzeti park igazgatóságának. Kémiai anyagok kiadása (növényvédő szer, műtrágya kijuttatása) nem engedélyezett, a legelőt tápanyaggal csak az állatok ürüléke dúsíthatja.
Ezeken az előírásokon érdemben már nem szigorít egy ökológiai gazdálkodási címke, de a tanúsításiellenőrzési folyamat szempontjából többletenergiát és -ráfordítást követel, ha a földhasználó részt vesz az ötéves programban, és vállalja, hogy éves átlagban hektáronként minimum 0,2 állategységet tart a támogatott területen. A hazai gyepek negyede, mintegy 180 ezer hektár élvez ökológiai besorolást. Az ilyen területeken sokszor őshonos juhokat, húsmarhákat legeltetnek, igénybe véve az anyaállatok és a genetikai érték megőrzéséért járó támogatási forrásokat is.
Mindent egybevéve ezek már jelentős pénzösszegek, de egy induló fiatalnak, akinek a földtől kezdve az állatokon át a gépekig mindent elő kell finanszíroznia, és még nem rendelkezik stabil vevőkörrel, éveken át küzdenie kell azért, hogy valahogy megkapaszkodhasson a szakmában. Ahogy gyűlnek a tapasztalatok, és bővül a termelés, egy jó marketinggel beindulhat az értékesítés, ennek nyomán pedig egyre sikeresebb lehet a vállalkozás – ezzel a bizakodással vágott bele az állattartásba Kaczkó Dániel és felesége, Gulyás Anna, akik jövőre kezdik az ötödik gazdálkodási évet a Bükk északkeleti lábánál, Tardonán.
Az állateltartó képesség javítható
A Horhos Völgyi Ökobirtok 70 hektárt ölel fel, ebből 15 hektár tartozik a konvencionális szántó művelési ágba, a többi Natura 2000 gyep, ahol több haris is fészkel, réti sas vadászik, és a kis tavacskán parti, úszó- és gázlómadarak töltenek hosszabb-rövidebb időt. A kötött talajú völgyekben, a horhosokban egy-egy esőzést követően bőségesen zúdul le a víz, és tölti fel a mély fekvésű részeket. Szerencsére vannak állandó forrásaik, amelyek a nyári hőség idején itatni tudják az állatokat. Mintegy 25 kárpáti borzderes marha és 35–40 magyar merinó × dorper juh található a birtokon a baromfik mellett. Ha csak a számokat nézzük, az állatsűrűség simán duplázható lenne, ehhez azonban a jelenleginél jobb minőségű gyepekre lenne szükség. A terület korábban a téeszé volt, majd a rendszerváltás után elhanyagolttá vált, özönnövények és bokrok vették birtokba a tájat.
„Amikor idejöttünk, még sárgállott a táj a kanadai aranyvesszőtől. Sok gázolaj ment rá, hogy legeltethetővé tegyük. A gyep állateltartó képességét rekultivációval, felülvetéssel lehetne tovább javítani. Ehhez azonban két dolgot kell pontosan tudnunk: mely fajok dominálják a területet, és mit szeretnek a marhák. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a legelő regenerálódása mennyi időt vesz igénybe. Precíz adatgyűjtéssel még az olyan kezdők is, mint mi, gyorsan kaphatunk egészen pontos képet az adottságainkról” – magyaráz Dániel, aki állattenyésztő mérnökként végzett Gödöllőn, és tisztában van vele, hogy egy olyan gazdaságban, ahol nincs abrak, az állatok szaporodása és fejlődése a gyepgazdálkodáson múlik.
Első lépés a döntéshez: adatgyűjtés
A borzderesek sokkal kevésbé válogatósak, mint a magyar tarka, a gyengébb legelőkön is jól fejlődnek – ezért választották ezt a fajtát –, de az olyan durvább rostú, kis tápértékű gyepalkotókat, mint például a siskanádtippan, ezek is a „végére hagyják”. Ezért nem árt tudni, hogy milyen fajok dominálják a legelőket. Csakhogy a különböző évjáratokban a más-más kitettséggel és lejtésszöggel bíró szakaszokban egészen más fajok magvai kelnek ki, nincs két egyforma terület.
A technika iránt is fogékony fiatalok azonban nem csüggednek: transzponderekkel és GPS-jeladókkal gyűjtik az információkat a legelő állatok viselkedéséről, illetve drónokkal jelölik ki a talajmintavételre érdemes területrészeket. A tehenek nyakán pánttal rögzített érzékelők olyanok, mint egy okosóra: mérik az összes fontos aktivitási paramétert, azaz a fekvés, állás, mozgás, kérődzés idejét. Ebből az állat egészségi állapotára és szaporodásbiológiai paramétereire (ivarzás, vetélés stb.) is következtetni lehet. Meg lehet állapítani, hogy az adott egyed mennyire „lóg ki” az állományból, illetve mennyire tér el a viselkedése a saját magára jellemző értékektől. Az utóbbi azonnali beavatkozásra adhat okot, ilyenkor riasztást küld a gazdának az új-zélandi fejlesztésű szoftver. A GPS-jeladó a nyakörv tetején kommunikál a műholdakkal. Az erre épülő szoftver kirajzolja a térképen, hogy hol tartózkodnak szívesen az állatok a legelőkertben. A kíváncsi állattartó pedig kimegy, hogy megnézze, vajon mit szeretnek annyira ezen a területen a marhák.
A gazdaság az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) on-farm kutatási programjában is részt vesz. Ebben a szenzoros és botanikai vizsgálatok összekapcsolásával igyekeznek megalkotni egy optimális legeltetési tervet, amellyel biztosítható a gyep regenerációs ideje, és megőrizhető az állatok jó kondíciója. Az elmúlt évek kutatási adatai alapján a kontrollhoz képest több mint egy hónappal tovább tudták az állatokat a legelőn tartani azok a gazdaságok, ahol precíz adatgyűjtés és tervezés történt.
„Eddig nem volt két egyforma évjárat, ennek következtében a gyepek fajösszetétele, fűhozama is erőteljesen változott. Azt azonban már tudjuk, hogy a legelő szakaszolásával, felülvetésével és a 15 hektárnyi szántó művelési ágának megváltoztatásával kétszer ennyi marhát is el tudnánk tartani. Erre a vevői oldalról is volna igény” – állítja Kaczkó Dániel. Úgy látja, erősödik az a fajta vásárlói réteg, amelyik a termelővel való személyes kapcsolatban látja a minőség garanciáját. Ehhez nem feltétlenül szükséges ÖKO-címkével rendelkeznie a húsnak is, de fontos, hogy a gazdálkodó hitelesen tudja közvetíteni azt, hogy számára fontos az állatok jóléte, igényes terméket ad át, továbbá lehetőséget ad a gazdálkodás nyomon követésére és a közvetlen vásárlásra.
Erre a Horhos Völgyi Ökobirtok esetében a közösségi oldal, a honlap és a webshop nyújt felületet, a miskolci és pesti vásárlók pedig személyesen a termelőtől vehetik át a vákuumcsomagolt, előhűtött húsokat. Ezenkívül van egy állandó étteremi partnerük és több alkalmi is. A szomszédos falu, Mályinka egyik éttermét ugyanis 2021-ben egy korábbi Bocuse d’Or-nyertes séf, Pohner Ádám vette át, aki elkötelezett amellett, hogy az étlapon helyi alapanyagokból készült ételek szerepeljenek. Egy-egy ilyen sikeres vállalkozás a teljes térség turizmusára és lakosságmegtartó erejére hatással van. Más vendéglők egy nagyobb vágás után rendelnek Kaczkó Dánieléktől. A juhok és marhák vágása a régióban található vágóhídon történik, a darabolás és vákuumcsomagolás pedig már a Horhos völgyben.
Ellensúlyozható a klímaváltozás
„A döntéshozóknak látniuk kellene, hogy a vidéki életminőség javításának kulcsa az, ha az itteni vállalkozások sikeresek. Míg nálunk a Natura-területeken csak az állat elhullajtott ürüléke táplálhatja a gyepet, addig Ausztriában hígtrágyázni is szabad a hegyi lejtőket” – jegyzi meg a fiatal állattartó. Bár Kaczkó Dániel egyre pontosabban látja, hogy mely fajokkal lenne érdemes felülvetni a legelőt, kérdés, kap-e rá engedélyt a nemzeti parktól, és elég lenne-e a gyepnek az a kevés tápanyag, amit a tehénlepény szétboronálásából nyerhet. Egyelőre a 15 hektárnyi, termelési korlátozásoktól mentes szántóhoz fűzi a legnagyobb reményeket. A drónos felmérés és talajminta-vételezés révén ezt színről színre ismeri, pillangóskeverékkel tervezi bevetni, és differenciáltan táplálni.
Mindehhez a földhasználat-váltást segítő pályázat forrásait is igénybe venné. „Mivel a fogyasztói igények nőnek, és a jelenlegi állománynagyság még nem tart el minket, több állatra és gépre lesz szükségünk, továbbá egy fizetett alkalmazottat is el kell bírnia a vállalkozásnak” – tervezget. Pillanatnyilag bérgép végzi a bálakészítést, ezen idővel változtatni kell. A hosszantartó, párás időszakok miatt légmentesen csomagolt tömegtakarmányt kellene készíteni. Ma még a legelők precíz szakaszolásával tudják a legtöbbet tenni a gyep megújulásáért, a fűhozam növeléséért. A nyár elején legeltetett területekre a nyár végén már újra ráereszthetők a borzderesek. Emellett fokozatos talajlazítással javítani lehet a talaj vízbefogadó képességét, 2000 facsemete elültetésével pedig a mikroklímát. Ha minden jól megy – klímaváltozás ide vagy oda –, pár év múlva dupla ennyi marhával hasznosíthatják ugyanezeket a földeket.
Gönczi Krisztina
