Enyhe telet hoz idén a klímaváltozás, de ez nem igazán jó

…hogy ez jó hír-e vagy sem, az tavasszal derül ki. Akkor szembesülünk majd az enyhe téli hónapok növényvédelmi következményeivel: márciusi-áprilisi fagyok, kártevők elszaporodása. Az ok: a klímaváltozás.

Egyelőre jól vannak az őszi növények

A 2022-es extrém szárazság után az idei nyár is megmutatta, milyen az élet és a mezőgazdálkodás a klímaváltozás korában. A relatíve csapadékos, mérsékelt tavaszi és kora nyári hónapok után júliustól sivatagi, forró szárazság tette félig tönkre a szántóföldi növénytermesztők munkáját. A csapadékos, enyhe ősz aztán – kivéve az október végétől kialakuló szárazságot – kedvező viszonyokat teremtett a friss veteményeknek. A repce jó, fejlett állapotban van, de az októberben vetett gabonák kelését és egyenletes fejlődését sokáig hátráltatta az egy hónapon át tartó száraz időszak. Ezen sokat segített a november második felében hullott csapadék, majd a december eddigi enyhe időjárása is jót tett a néhol még mindig csak 3-leveles állományok erősödésének.

Döntő lesz, hogy erős marad-e a sarki légörvény

A forró és száraz július, illetve a rekord hideg november azonban bizonyos fokig előre jósolja, milyen lesz a tél, illetve ebből eredően a tavasz a mezőgazdaságban. A súlyosan aszályos nyárvégi, ősz eleji időjárás után az elmúlt 13 év leghidegebb novembere érkezett, 1,9 fokkal elmaradva az 1991 és 2020 közötti átlagtól. A térségünk időjárását idén az átlagnál gyengébb La Niña jelenség és az északi-sarki régió felett kavargó sarki örvény (polar vortex) határozza meg. Ez utóbbi felelős azért, hogy – ha kellően erős – képes a sarkvidék felett tartani a hideg légtömegeket. Ha viszont gyengül, akkor gyakori hidegbetörésekre lehet számítani Észak-Amerikában és Európában. E sarki légörvény aktivitását figyelő amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA), friss elemzése szerint az örvény most kezd csak el igazán felélénkülni a tavaszi, nyári nyugodt időszak után – írja a Portfolio. Az ősz folyamán végzett mérések alapján az örvény szélerőssége októberben az átlagos értékek alatti volt, azóta viszont a polar vortex sokat erősödött és a jelenlegi állapotok azt mutatják, hogy az átlagnál erősebb. A legfrissebb előrejelzések szerint a rendkívül erős sarki örvény a következő két hétben is folytatódni fog, mielőtt a normál szintre állna be.

Enyhe tél, átlagos csapadékeloszlással

December második felében az előrejelzések szerint az alacsony nyomású zóna nyugati irányba mozdulhat el, aminek köszönhetően Kelet-Közép-Európába átlagos, vagy valamivel melegebb hőmérséklet érkezhet. Az elemzéshez mellékelt térképek alapján Magyarország éppen a határon van a hőmérsékleti eltérést tekintve, így várhatóan az ilyenkor szokásos átlaghoz hasonló hőmérséklet a valószínű. Emellett az Európában irányadónak számító időjárás-előrejelző modell, az ECMWF-et (Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ) előrejelzése szerint Európa-szerte az átlagosnál melegebb hőmérsékletre lehet számítani főleg Kelet-Közép-Európában, valamint az északkeleti régiókban. Csapadék terén hosszú távon átlagos eloszlást mutatnak a modellek, leszámítva az északi területeket, amerre a futóáramlat a hideg légtömegeken túl csapadékot is hozhat majd.

Az enyhe tél következményei

Más kérdés, hogy az enyhe tél milyen következményekkel jár a növénytermesztésre nézve. Ha elmaradnak a többhetes, kemény fagyok, annak számos kedvezőtlen hatása lesz ismét. Egyrészt a kertészetekben a fák nem tudnak pihenni, másrészt ha enyhe a február, a korai fagyok pár óra, pár nap alatt letarolhatják a rügyeket, virágkezdeményeket – amint ez az utóbbi években már szinte menetrend-szerű a Kárpát-medencében is. A fagyok elmaradása egyes kártevők, kórokozók felszaporodásával is jár, ami ugyancsak kihívás a szántóföldi növényvédelemben.