Máris tudjuk: 80-90%-kal csökken a korai gyümölcsök termése

A jeleit már 8-10 éve látjuk, és a helyzet egyre rosszabb lesz. Az enyhe februárokban megindulnak a gyümölcsfák, és a korai gyümölcsök menetrendszerűen elfagynak a márciusi-áprilisi fagyokban. Nem egy-két rossz évjáratról van szó, hanem rendszerszintű problémáról, amihez a hagyományos ültetvénymelegítéssel már egyre kevésbé, inkább új adaptációs stratégiákkal lehet alkalmazkodni. Nem lesz olcsó…

A Kárpát-medence védtelenné válik a fagybetörésekkel szemben

Minden kertészet megszenvedi – a vevők pedig a zöldség-gyümölcsboltokban látják az árakban –, hogy az utóbbi 8-10 évben a korai rügyfakadású gyümölcsökre visszatérő veszély a kora tavaszi fagy. A telek enyhülése és rövidülése miatt a növények vegetációs időszaka, a nedvkeringés, a rügyfakadás egyre korábban, akár 15-20 nappal előbb kezdődik, mint régen, és ahogy azt a tavaszi fagyok követni tudnák. Aggasztó, hogy nem átmeneti időszakról van szó, hanem vélhetően állandósuló, sőt, romló trendről. Egyrészt a Kárpát-medence átlaghőmérséklete a globális átlagnál is gyorsabban melegszik – emiatt is enyhék a telek, különösen a februárok. Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint ezért kiszolgáltatottabb a régió az Északi sarkkörön túlról érkező, egyre szélsőségesebb és egyre délebbre hatoló rövid ideig tartó hidegbetörésekkel szemben. Ilyenkor a korai fajták – kajszi, cseresznye, meggy, korai szilva, szőlők – pár óra alatt súlyos, akár totális kárt szenvedhetnek.

6-szor nagyobb a fagyveszély, 10%-ra eshet a termés

Azonban a telek jelentős enyhülésével és a kora tavaszi időszak intenzív melegedésével a növényekben korábban kezdődik a nedvkeringés, a rügyfakadás és a virágzás, egyes fajták esetében 15-20 nappal korábban, mint az 1970-es és 1980-as évtizedekben. Rügyfakadás és virágzás alatt jóval érzékenyebbé válnak a növények a gyenge fagyokra is, azaz a kevéssel 0 °C alatti hőmérséklet is súlyosan károsíthatja az éppen kifakadt rügyeket, vagy már az intenzíven növekvő hajtásokat a rajtuk fejlődő virágzatokkal együtt, ezzel pedig a terméshozam is jelentősen csökkenhet. A várható következményeket súlyosbítja, hogy az utolsó tavaszi fagyok időpontjában eltolódás történik. Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy, majd ez 1970-80 között április 19-re tolódott, ami 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balaton-felvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában. A kutató szerint különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termelőknek kell minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kialakítaniuk, mert egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak, a tavaszi elfagyások következtében. A hazai mezőgazdaságnak nem csak a nyári aszállyal, a jégelveréskkel, hanem a tavaszi fagyokkal is szembe kell néznie a közeljövőben – teszi hozzá elemzésében Dr. Kovács Erik.

A füstölés, légkeverés sem lesz elég holnaptól

Ha a globális klímapolitika nem változik, a mostaninál is intenzívebb felmelegedés várható a Kárpát-medencében. A vegetációs időszak kezdete a korábbiakhoz képest akár 30-35 nappal is korábbra tolódhat, átléphet az utolsó februárra. A legvalószínűbb, hogy az ország nagy részén az évszázad közepén március közepére, míg az évszázad második felében március első heteire tolódik a növények aktív, vegetációs időszakának kezdete. Ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként a mostaniaknál még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd. Ez ellen csak alkalmazkodási stratégiákkal lehet védekezni: már ma sem igazán elég a hagyományos technológia formák (füstölés, meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem). Döntő lesz a termőhely gondos kiválasztása – például már néhány méter magasság is számít, hiszen más a mikroklímája, mint például egy mély fekvésű alföldi térségnek. Fontos ellenálló, régi fajtát választani – ezek néha kevésbé bőtermők és mutatósak, de jobban bírják az időjárási szélsőségeket. Egyre sürgetőbb továbbá klímaálló fajták nemesítése. Muszáj lesz továbbá új technológiákat kiépíteni. Új-Zélandon a fagy idejére fűthető melegítőpaneleket telepítenek a sorokba, Izraelben drónon követik a hőmérséklet változását a levegőben, Japánban a fűtőpanel-rendszert vízpára-kijuttatással egészítik ki. Tapasztalataik szerint 50-87%-kal is csökkenthető így a fagykárok mértéke.

Irtózatos veszteség minden évben

Ezek persze általában drágák – de a károk is brutálisak. Idehaza a természeti veszélyek együttesen éves átlagban 500 milliárd forint veszteséget okoztak az utóbbi dekádban (ez a tavalyi, hazai teljes, 4,3 ezer milliárdos mezőgazdasági teljesítmény majdnem negyede!). Nagy veszteség emellett az eltűnő, egyre inkább csak importból pótolható, egykor híres hazai gyümölcs hiánya. A Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságon nőtt jelentősen a tavaszi fagyok gyakorisága, e és az általa okozott károk mértéke. De az ország egészén is nőtt a mezőgazdasági fagykárok száma, mely 10 év alatt háromszorosára emelkedett. Az enyhe teleken továbbá kényelmesebben áttelelnek a kártevők, kórokozók, akiknek gyérítése jelentős növényvédelmi-technológiai kihívás és költség.