Az AM szerint az EU élmezőnyében jár a magyar mezőgazdaság

Ha az utóbbi másfél évtizedet vesszük, még az elmúlt három év gyengélkedései ellenére is impozáns növekedést mutat a magyar mezőgazdaság. Az Agrárminisztérium államtitkára szerint egyenesen Európa élmezőnyében járunk.

Az elmúlt évtizedben nagyot nőtt az agrárium

Az utóbbi évek természeti káreseményei mellett is a magyar mezőgazdaság termelékenységének növekedése több adatsor szerint is az élbolyban van az Európai Unióban, hiszen egy össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, egy területi termelékenységet jelző mutató szerint pedig a hetedik legnagyobb növekedést mutatta fel az elmúlt másfél évtizedben – mondta a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az AGROmashEXPO-n tartott előadásában. Feldman Zsolt szerint klímaellenállóbbá kell tenni a gazdaságainkat, hogy növelni lehessen a hatékonyság növekedésével eddig elért eredményeket. A mezőgazdaság szempontjából ez a tél sem kedvező egyelőre, nagyon kevés a csapadék és nincsenek komoly fagyok.

Feldman Zsolt emlékeztetett: idén 790 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre. Tavaly 30 pályázatot írtak ki, idén pedig legalább 40 újabb várható. Ezek közül több célozza a szántóföldi növénytermesztést, így a már meghirdetett öntözésfejlesztési, a 2025-ben megjelenők közül pedig többek között a terményszárítók és tisztítók fejlesztéséhez vagy a precíziós technológiához kapcsolódó. Ezt követően hozzátette, nagy figyelmet fektetnek arra, hogy a kisebb és nagyobb gazdálkodók, projektek ne egymással versenyezzenek, külön pályázati felhívások kerültek kiírás számukra.

Szerkezeti okai is vannak a lejtős trendnek

A tavalyi évek – nem függetlenül a történelmi aszálytól, a gyenge terméseredményektől, illetve a globális és regionális piaci viszonyoktól – valóban visszavetették az utóbbi másfél évtized jó eredményeit. Például az uniós csatlakozás óta nem mértek olyan – 13-15%-os mértékű – visszaesést a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségében, termelékenységében, mint tavaly. Az Eurostat éves termelékenységi indexe – az adott tagállamban mért inflációval is kalkulálva – azt mutatja meg, hogy az adott ágazat bevételei milyen arányban vannak a teljes időben foglalkoztatott egységnyi munkaerővel. A hazai 15,5%-os csökkenés nem a legrosszabb az EU tagállami között, de majdnem az: csak Románia teljesített rosszabbul tavaly (-17%), a 3. leggyengébb eredményt pedig Málta hozta -11,4%-kal. Nálunk ráadásul a csökkenés immár 4. éve trendszerű: 2020-ban még magasan, 107% felett áll a mutató, 2021-ben már nem érte el a 104-et, 2022-ben 102,4% volt, 2023-ban (2015 óta először!) csökkent 100% alá 99,15%-kal. Az időjárási és piaci viszontagságok mellett a mezőgazdaság termelékenységének gyengeségében a Magyar Nemzeti Bank szerkezeti okokat is lát. A nemzeti bank úgy véli, a világszerte magas termény-, inputanyag- és műtrágyaárak mellett a hazai élelmiszertermelés szerkezeti problémái is közrejátszanak: az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok – írtuk az év végi jelentések alapján.

AM