Kihívásos a talajművelés csökkentése, de elkerülhetetlen

Nagy felismerésekkel, értékes előadásokkal zajlott le nemrég a nagy talajművelő konferencia, a TMG REAG, Jakabszálláson. Nagyon sok kiemelkedő minőségű előadást hallhattak a jelenlévők.

Regeneratív művelés nélkül nem fogunk tudni termelni

Meglepett, milyen kevés termelő látogatott el a rendezvényre. Lehet, hogy a három nap hosszú, hogy drága, de volt négy előadóterem, ahol folyamatosan folytak az előadások. Ebből kettő felvételét utólag meg is kapja, aki jelen volt. Ezenfelül két műhelyben olyan szintű szakmai előadások voltak, amelyek közül akár egy-egy is megérte volna, ha valaki csak azon részt vesz! Busásan megtérült volna a költsége. A talajművelés csökkentése, a regeneratív átállás nagyon sok kihívással jár. Ám ha nem lépjük meg, akkor az egyre változó klimatikus körülmények között valószínű, hogy nagyon sok helyen nem fogunk tudni gazdaságosan termelni. A változást, változtatást még akkor érdemes elkezdeni, amikor – ha néhány hiba be is csúszik – a terméskiesés még nem akkora, hogy azt az árakkal ne tudnánk kompenzálni.

Kevesebbet is elég permetezni a hatékony LEEB-bel

Az egyik kihívás a növényvédelem. Különböző betegségek, illetve olyan rovarok kerülnek a termőföldre, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Ez egyre nagyobb odafigyelést igényel. De nem mindent kell kiseperni, ugyanis ha hagyjuk, hogy beálljon az egyensúly, akkor kevesebb növényvédő szerrel sokkal céltudatosabban tudunk védekezni. A káros rovaroknak is vannak ellenségeik, de a hagyományos növényvédelemmel mindent kiseprünk, és így helyet csinálunk más, káros fajnak. A hatékony növényvédelem egyik pillére maga a kijuttatóeszköz. A LEEB már nagyon régen elvégzett egy szélcsatornás kísérletet, amelyben különböző szélsebesség mellett azt vizsgálták, hogy ha a fúvókát különböző magasságokban tartjuk, akkor mekkora az elsodródás, a veszteség (1. ábra).

Az 1. ábrán is látható eredmények sarkallták a LEEB-et arra, hogy a szórókeretet továbbfejlesszék, így találták ki az aktív szórókeret-vezérlést. Az eredeti (15 évvel ezelőtti) cél óriási segítség abban, hogy minél hatékonyabban lehessen elvégezni a növényvédelmet. A hatékonyságot lehet úgy is érteni, hogy egy menetben mindent visz, de úgy is, hogy mekkora arányban tudjuk csökkenteni a környezeti nyomást. Azáltal, hogy drasztikusan csökken az elsodródás a korábbi standard keretvezérléshez viszonyítva, jóval nagyobb a hatásfok, így akár kevesebbszer is kell permetezni.

Ennek eredményeként amit megspóroltunk, máshova fordíthatjuk, ill. a növényekre ható depresszió is kisebb, a földbe is kevesebb vegyszer kerül, így egészségesebb talajunk lesz. Az egészségesebb talajban fittebb növények fejlődnek, amelyeknek az immunrendszere is jobb, és így kisebb támadások ellen már védekezni tudnak. Mivel a szórókeret nagyon stabil, közel lehet tartani a célfelülethez, és ekkor jön a 25 cm fúvókaosztás. Ez egyből más dimenzióba repíti a növényvédelmet, főleg a gyomirtást.

A 2. ábrán azt látjuk, milyen különbség van a borítottság terén egy lapos sugarú fúvóka 50 cm osztásban és egy lapos és dupla sugarú (3D) 25 cm osztásban. A borítottság és a precíz kerettartás és kormányzás mellett meg lehet valósítani a sávpermetezést is. Ennek az a feltétele, hogy a vetésnél a csatlakozó sorok pontosak legyenek. A sávpermetezés előnye, hogy a gyérsoros kultúrákban óriási mennyiségű szert tudunk spórolni, legyen az tápanyag vagy növényvédő szer. Ezzel a rendszerrel, ha kell, csak a növényre juttatunk ki, ha kell, akkor csak a sorok közé: mindent oda, ahova jár.

A jövő növényvédelme már ma a kezünkben lehet! A TMG REAG konferencia hatására tovább erősödött bennem az, hogy jó lenne, ha minden termelő egyre több csemetét ültetne a parcellái köré!

Szász Zoltán
30-7430302