Madárinfluenza: nő az emberi fertőződés kockázata

Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a madárinfluenza-vírusok jobban alkalmazkodnak az emberhez, nem kizárt a közeljövőben az emberről emberre történő átfertőzés – állapítja meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közös jelentése.

Egyre több és súlyosabb az embert érintő megfertőződés

Az egészségügyi szervek tudósai eddig 34 olyan genetikai mutációra bukkantak, amelyek nagyobb eséllyel fertőzhetik meg az embert a madárinfluenza vírusával. Ez szórványosan megtörtént az elmúlt években, gyakran végzetes következményekkel – erről az Agrárágazat is írt például ebben és ebben a cikkében (az elsőben egy súlyos állapotba került észak-amerikai tinédzser esetét adtuk közre). Mint beszámoltunk róla, a tudósok arra számítanak, hogy a vírus alkalmazkodik az emberek közötti könnyebb terjedéshez. Az első emberes fertőzés Oroszországban történt 2021-ben, majd tavaly Kínában az első haláleset. Az Egyesült Államokban három H5N1-fertőzésről számoltak be emberek közt, akik olyan tejelőtehenekkel érintkeztek, amik tavaly márciusban járványban voltak érintettek. Kettőnél kötőhártya-gyulladás, míg a harmadiknál ​​légúti tünetek is jelentkeztek. Mexikóban is történtek a vírus miatt elhullások, de nem ugyanazon törzs miatt, mint az, ami tavaly az Egyesült Államokban fertőzte a szarvasmarhákat – igaz, H5 madárvírus. Tudósok szerint a H5 vírusok 1997 óta folyamatosan hajlamosabbak az emlősök megfertőzésére, mint bármely más madárinfluenza-vírus. Arról is írtunk, hogy Ausztrália májusban jelentette az A(H5N1) fertőzés első emberes esetét, megjegyezve, hogy nem mutatkoztak átviteli jelek. Ám több ausztrál farmon találtak baromfinál H7 madárinfluenzát.

Nő a kockázat

A mostani jelentés szerint a vírus még nem terjedhet emberről emberre. Az egészségügyi szakemberek azonban régóta felhívják a figyelmet arra, hogy ez a közeljövőben változhat. Az ECDC és az EFSA azt tanácsolta a kormányoknak, hogy már most készítsenek terveket arra az esetre, ha ez megtörténne. A vírus további mutációit is szorosan figyelemmel kell kísérni.

A madárinfluenza már nem korlátozódik kizárólag a madarakra. A vírussal elfertőződött emlősök listája mára hosszú, és házi kedvenceket és haszonállatokat is tartalmaz. Az európai országokban macskáknál, kutyáknál, nerceknél, rókáknál és mosómedve kutyáknál találták meg a vírust, míg az Egyesült Államokban tejelő tehenek, kecskék és alpakák fertőzöttségét is megerősítették.

Egy másik kockázat az, hogy a madárinfluenza vírusai keverednek más vírusokkal. A tudósok szerint a kockázatok is megnőnek, ha emberek és állatok gyakrabban érintkeznek egymással. Ez megtörténhet például az intenzív állattenyésztésben, de az erdőirtás, az urbanizáció és a globális kereskedelem is növeli annak esélyét, hogy a vírus egy napon komoly problémává válhat az emberiség számára.