Ráadásul az Európai Unió az önellátás érdekében fokozott, stratégiai szintű védelmet tervez a baromfiágazatnak. Kelet-Európa a korábbi évek küszködései után növekedés elébe néz.
Nőni fog a verseny Kelet-Európában
Több kelet-európai ország a baromfitermelés erőteljes növelésére készül az elkövetkező években – prognosztizálja az USDA legutóbbi jelentése. Lengyelországban, Lettországban, Romániában és Horvátországban várhatók pozitív elmozdulások. Lengyelország, az EU legnagyobb brojlerhús-termelője 7%-kal növelte a baromfitermelést tavaly. Bár idén a kibocsátás csak 2%-kal nő, mivel az ország önmagában az EU termelésének 22%-át adja, ez a növekedés is jelentős. A lengyelek megküzdése az objektív nehézségekkel (az oroszok háborúja Ukrajnában, az importnyomás, a magas és volatilis költségek) példa lehet más kelet-európai országoknak is. A hatékonyság fokozása és az integrációk erősítése jelentősen hozzájárult a lengyelek ágazat térhódításához. A lengyelek az ukrán import nyomására erőteljes piaci offenzívába kezdtek, ami most versenyre kényszeríti a régió többi államát is. Bár az EU tavaly jelentős korlátozásokat vezetett be az ukrán importra – benne a baromfihúsra is –, várható, hogy ukránok is igyekeznek erősíteni, megtartani pozícióikat – vélik az elemzés szakértői. Az USDA jelezte, hogy az ukrán vállalkozások növekvő érdeklődést mutatnak az európai baromfitenyésztő eszközökbe történő befektetés iránt. Ukrán baromfitenyésztéssel foglalkozó vállalkozások kelet- és nyugat-európai országokban is igyekeznek hídfőállásokat létesíteni, igaz, ez egyre hangosabb tiltakozásokkal találkozik, mivel a gazdák féltik saját piacaikat.
Nekünk is kihívás
Bár az utóbbi években jól teljesít, mindez kihívás a magyarországi baromfiágazatra nézve is. A KSH adatai szerint itthon a tavalyi év első 9 hónapjában a baromfihúsexport 3%-kal 163 ezer tonnára nőtt a korábbi azonos időszakhoz mérve. Ebben a pulyka vitte a prímet, miután a csirkehús kivitele 1,5%-kal 109 ezer tonnára csökkent, míg a pulykahúsé 22%-kal 17 ezer tonnára nőtt. A baromfihús legnagyobb célpiacai továbbra is Románia és Bulgária voltak. Kedvező az is, hogy hazánk baromfihúsimportja majdnem 20%-kal 53 ezer tonnára csökkent. Szintén jók alakultak vágási statisztikák: tavaly novemberig 617,5 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le, ami 9,3%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 446 ezer tonnát (+7%), a vágópulyka bő 58 ezer tonnát (-1,5%) tett ki.
A hazai termelés és kilátások egyik fő ígérete az, hogy Európa egyre inkább a baromfihús mellett dönt, e szegmens fogyasztása nő legjobban. Rossz hír ugyanakkor – amit még az USDA-jelentés is megemlít –, hogy a madárinfluenza fenyegetése miatt 2023-ban a magyar baromfitermelők 15%-a elhagyta a szektort.
Erős védelem az európai gazdáknak
A baromfiágazatot erősíti a jövőben, hogy az európai döntéshozók az EU baromfiágazatát védelmező, átfogó stratégia kidolgozását készítik elő a növekvő nemzetközi kereskedelmi kihívások miatt. Az EU Baromfifeldolgozói és Baromfi Kereskedelmi Szövetsége (AVEC) szerint az ukrajnai csatlakozási tárgyalások és a vitatott Mercosur-megállapodás miatt sürgető szükség van egy erősebb európai piac- és érdekvédelemre a (baromfi-)kereskedelem és az élelmezésbiztonság terén.
A szövetség arra szólít fel, hogy az EU fokozottan összpontosítson az együttműködésre és a határozott politikai döntésekre, amelyek támogatják az uniós termelőket. Rámutatnak: az EU baromfiágazata Európa élelmiszer-önellátásának kritikus része. Arra buzdítják a politikai döntéshozókat, hogy védjék meg az európai gazdákat a tisztességtelen versennyel szemben, és biztosítsák, hogy az EU továbbra is globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható élelmiszertermelés terén.
