Nettó exportőrből súlyosan importfüggővé vált a magyar piac, ami a zöldség-gyümölcstermékeket illeti. Az ágazatot növekvő költségek, csökkenő jövedelem, munkaerő- és szakemberhiány, magas áfa terheli, és gyorsan romlik külkereskedelmi pozíciója. Pedig az EU hatalmas piacán épp fordítva is állhatnánk.
Felemás növekedés
Lehangoló táblázatot, adatsorok sokaságát mutatta be az idei Zsendülés kertészeti szakmai konferencia. A zöldség-gyümölcságazatban a termelési mennyiség 2000 óta az akkori 2,6 millió tonnás átlagból jó félmillió tonnát elveszített. Bár eközben a termelési érték 150-200 milliárdról 500 milliárd közelébe kúszott, részben a kiugróan magas hazai infláció miatt, a növekedés eredménye felemás. Az utóbbi 10 évben átlagosan a költségek a kétszeresükre nőttek, addig az átlagos nyereség messze nem nőtt ennyit a gazdaságokban.
Régen eladtunk, most vásárolunk
Az utóbbi 10 évben nagyot fordult a szektor külkereskedelmi mérlege is. A fordulat 2018-19-ben történt, amikor negatívra váltott a kivitel és a behozatal egyenlege. Addig jelentősen többet exportáltunk, sőt, 2017-ben rekord, bő 100 ezer tonnás pluszban volt a kivitel – ám 2018 óta meredeken romlik ez az arány. A mélypont 2022-ben volt, amikor már abszolút mértékben több import zöldséget-gyümölcsöt vásároltunk, mint amennyit eladtunk külföldön. A szomorú példák sora hosszan sorolható a hagymától a burgonyán át a dióig. (Ez utóbbi szomorú aktualitás: éppen idén vált importtermékké Magyarországon. Tavaly már 70%-kal több dióbelet hoztunk be, mint azelőtt, míg a héjas dió kivitele ugyancsak majdnem 70%-kal esett vissza. A termésmennyiség minden évben jelentősen zuhan az időjárás és növénybetegségek miatt.)
A zöldség-gyümölcságazat külkereskedelme 2015-től értékben is durván a negatív tartomány felé száguld. A fordulat ebben is 2018-2019-ben állt be, azóta durván 150 millió eurós passzívumban van a szektor a külső piacokkal szemben, miután az export 250, az import viszont 400 millió euró körül alakul.
Hosszú a bajleltár…
Mindez több tényező következménye. Egyrészt a magyar vásárlóerő az utolsó előtti az EU-ban, így a vevők egyre inkább az olcsó importot keresik. Ezzel párhuzamosan csökken a hazai termelés volumene, csökken az export. Az ágazat vállán több szempontból is súlyos teher az EU-rekorder 27%-os áfa, ami nemcsak versenyképtelenné teszi a magyar gazdák terményeit, de közben milliárdos pénzeket folyat a csalók zsebébe. Harmadrészt nincs munkaerő-utánpótlás, amit az elhibázott munkaügyi intézkedések is erősítenek, például a külföldi munkavállalók alkalmazásának szűkítésével. Komoly probléma, hogy nemcsak a költségek (üzemanyag, bér, inputanyagok stb.) nőttek, hanem a beruházások költségei is. Ezt a növekedést sem tőkével, sem jövedelemmel nem tudják követni a gazdaságok. Ugyancsak probléma, hogy az ágazat számos cége híján van a korszerű, hatékony és versenyképes kertészeti kultúrák működtetéséhez szükséges szaktudásnak. Emellett alacsony az integrációk száma és a hatékonysága.
Gyorsan romlik az önellátottságunk
Az idei Zsendülés konferencián is bemutatták azokat az összefoglaló táblázatokat, amelyek illusztrálták, hogyan válunk egykor legendás hazai alapvető zöldség-gyümölcstermékekből importfüggővé. Az utóbbi 5-8 évben az önellátottság romlása lényegében minden terménynél(!), zöldség- és gyümölcsfélénél tapasztalható. Zöldségfajoknál legrosszabb a helyzet a hagymáknál, a zellernél és a sárgarépánál, a kelkáposztánál, az uborkáknál és a salátánál. Ugyancsak gyorsan romlik az önellátottság a cseresznyénél, az őszibaracknál, a szamócánál és a málnánál, szedernél.
Emögött az is meghúzódik, hogy nagyon sok fajta esetében csökkent a termőterület és a termésmennyiség is. Nőtt például ipari paradicsom, sárgarépa, cékla, zöldborsó, csemegekukorica, kígyóuborka, kajszi, bodza termőterülete. Az utóbbi 10 évben a karfiol, körte, fokhagyma, fejeskáposzta, őszibarack, görögdinnye, málna, zeller, meggy, szamóca, szilva viszont mind visszaesett, sok ezek közül 30-50%-os mértékben.
Már nem keresik a magyart
Mindez azért szomorú, mert az európai uniós piac hatalmas, és a nyugati élelmiszer-fogyasztói tudatosság erősödése révén a zöldség-gyümölcstermékekre nő a kereslet. Az EU 450 millió fős piaca több tízszerese annak, amit a hazai zöldség-gyümölcsszektor képes ellátni. Vagyis hazánk számára is nagy üzletet jelentene megőrizni, visszaszerezni, vagyis újra megszerezni egykori pozícióinkat. Néhány vonzó kivételtől eltekintve ez egyelőre várat magára. A Zsendülésen elhangzott, míg pár éve még rendszeresen hívták a kisebb-nagyobb gazdaságokat, hazai TÉSZ-eket az európai felvásárlók, addig ma már egyre kevesebben keresik a magyar termelőket.
