Szűk kétharmados többséggel az Európai Unió, bő harmadában a magyar állam fizette a gazdák támogatását tavaly. Az összes dotáció csaknem 40%-át a növénytermesztők kapták, a kertészetek ennek a tizedét is alig.
1256 milliárd egy év alatt
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben. A folyósított támogatási összeg 62%-a (779 milliárd) európai uniós forrásból származott – ez több, mint 2023-ban volt. A fennmaradó 38%-át (479 milliárd) hazai költségvetésből fizették ki. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési (és halászati) programok kifizetései és a közvetlen támogatások domináltak (47 és 43%), összegük 586 és 545 milliárd volt. A nemzeti támogatások a kifizetések 7,8%-át képezték, 98 milliárd forint kifizetésére került sor 2024 végéig. A piaci és egyéb támogatásokra együttesen bő 28 milliárdot folyósítottak. Az egyes ágazatok közt a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások 36,5%-át, az állattenyésztők a támogatások bő 17, a kertészetek alig több mint 4%-át használták fel.
Állattartóknak
2024-ben összesen több mint 86 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a magyar mezőgazdasági termelőknek – derül ki a legfrissebb agrártámogatási adatokból. E források kétharmadát az állattartó gazdaságok kapták, de jelentős összeg áramlott a kertészeti és egyes szántóföldi ágazatokba is. A támogatási struktúra jól tükrözi, mely ágazatokat tekinti a Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelten támogatandónak a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság szempontjából.
A termeléshez kötött támogatások legnagyobb szelete – összesen 57,6 milliárd forint – az állattartáshoz kötődött. A legnagyobb részösszeget a tejhasznú tehéntartásra folyósították, ami önmagában 34,0 milliárd forintot jelentett. A második legnagyobb támogatási jogcím az anyatehéntartás volt, 12,6 milliárd forinttal. Ezek mellett az anyajuhtartás 9,2 milliárd, míg a hízottbika-tartás 1,8 milliárd forint támogatást kapott.
Fehérjenövények célkeresztben
A növénytermesztésen belül az egyik legnagyobb támogatási összeg a szálas és szemes fehérjetakarmány-növények termesztőihez érkezett. Ők összesen 11,4 milliárd forintot kaptak, az arányok attól függően változtak, hogy szálas vagy szemes kultúráról volt szó – a támogatásmegoszlás 46,2% és 53,8% között mozgott.
A kertészeti szektor sem maradt ki a támogatásokból: a gyümölcstermesztők (beleértve az extenzív és intenzív ültetvényeket is) összesen 5,4 milliárd forint támogatásban részesültek. Az ipari zöldségnövények termesztői 7,5 milliárd forintot kaptak, míg az egyéb zöldségnövények termesztői számára 2,2 milliárd forint jutott.
Cukorrépa, olajnövények: kisebb, de fontos támogatás
A cukorrépa-termesztők 3,1 milliárd forintot kaptak, amely a kultúra jelentős, de csökkenő termőterületére való tekintettel továbbra is érzékelhető mértékű támogatás. A rizstermesztés, amely hazánkban egy szűkebb réteget érint, 773 millió forintot kapott 2024-ben. Az ipari olajnövények – mint például a repce vagy a napraforgó – termesztésére 318,8 millió forint jutott, ami arányaiban kisebb tétel, de így is segíti e kultúrák fenntartható termesztését.
A 2024-es támogatási struktúra alapján egyértelműen megfigyelhető a kormányzat és az EU szándéka a tej- és húshasznú állattenyésztés preferálására, valamint a fehérjetakarmány-növények hazai termesztésének ösztönzésére. A kertészeti ágazatok továbbra is számíthatnak célzott forrásokra, különösen a zöldségek és gyümölcsök esetében. A cél, hogy a termeléshez kötött támogatások ne csupán a termelés mennyiségét, hanem annak minőségét, fenntarthatóságát és piaci versenyképességét is javítsák.
