Nincs már olyan gazdálkodó, aki ne érezné a változtatás kényszerét, de sajnos még nem elegen léptek a tettek mezejére. Sokan megijednek a helyzettől, és mástól várják a segítséget. Nekik üzenem, aki nem lép, az kilép. E havi cikkemben a búzán keresztül próbálom levezetni azt, hogy agráriumunk új korszakba lépése nem tréfadolog. Ez valóban rendkívül összetett, valóban mindenkire feladatot rovó kihívás.
A piac megfizeti a minőséget
Kezdetnek merengjünk el az 1. grafikon felett!
A környező tőzsdéken, Bécsben, Milánóban, Bolognában tartósan – nem ritkán 50 százalékkal magasabb – áron lehet a prémiumbúzát értékesíteni, mint itthon. Annak azonban, hogy eddig eljussunk, számos feltétele van minőségi és mennyiségi oldalon egyaránt. A piac megfizeti a minőséget, de nem mindenki van azzal tisztában, mit jelent a prémiumminőség a búzánál. Miért beszélek erről? Azért, mert napról napra erősebb meggyőződésem, hogy szántóföldi növénytermesztésünk stabilitásának alapját a magas minőségi kategóriák előállítása fogja adni. Márpedig a szántóföldi növénytermesztés az egész agrárgazdaság alapja.
Ennyire fontos az, hogy azonnal megértsük, a búza alapvetően nem takarmánynövény, hanem emberi táplálék. Annak oka, hogy szívesebben termelünk gyengébb minőségű búzát, kettős. Egyrészt, mivel nem prémium-, hanem magyar szabvány szerinti étkezésit termelünk, nem kapunk érdemi felárat. Másrészt, felkészültségi problémák vannak, nem mindenki látja át azt, hogy mi kell a prémiumbúza termeléséhez, és milyen piaca van, milyen rendszerben kell termelni, tárolni, értékesíteni.
Kifogások sora
A baj ott kezdődik, hogy azt hittük, a mennyiségi piaci igény nem korlátos, folyamatosan fog emelkedni az idők végéig. „2050-re 10 milliárd embert kell etetni…” Blabla, nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy olyan verseny alakult ki a kommersz búzák piacán, olyan nagy szállítókkal, ahol már középtávon sem jut nekünk pálya. Jön a következő kifogás: „De hát a klíma miatt egyre kevesebb búza fog teremni.” Igen, de nem mindenkinél. Nálunk igen, de Oroszország és Kanada gabonaterülete például évente fog millió hektárokkal bővülni. Ráadásul a kanadaiak termelik a világ legjobb minőségű búzáját, amiből mi is sokat eszünk, például a jobb pizzériákban, tésztázókban. Meg kell állítani a nemzetközi búzapiacról való kisodródásunkat, ami Ukrajna EU-hoz való közeledésével párhuzamosan történik. Oltsuk ki a következő kifogást, amely – lássuk be – látszólag nagyon ül: „az árában nincs különbség. Pénzből élünk, ha a takarmány többet terem, azt vetem”. Nos, ez így nem igaz. A prémiumbúzákkal is lehet magas hozamokat elérni. Ha ránézünk a 2. grafikonra azt látjuk, hogy a hazai átlagárak szintjén nincs érdemi különbség az étkezési és a takarmánybúza árában.
Már el is jutottunk az egyik legnagyobb problémához: a Magyar Szabvány elavultságához. Amiről mi azt mondjuk, hogy A1, A2, B1, B2, az a piacon már régen nem magas minőséget jelent. Át kell vennünk a nyugati búzaminősítési szabványokat, hogy ne tévedjünk el ezen a grafikonon, és inkább az 1. grafikonon legyünk otthon!
Fehérjeminőség, reológiai tulajdonságok, alveográfos, farinográfos, extenzográfos adatok, vízfelvétel, P/L, W és még sokáig sorolják azokat a paramétereket a molnárok, amelyek a búza és a liszt minőségét mérik. A felár ugyanis, amit a magyar malmok is szívesen meg fognak fizetni, amikor alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez, a piaci minőséghez kapcsolódik. A másik nagyon fontos ok, amiért ilyen kicsi a különbség, az a kicsi tételek. Hiába jó a búzánk, ha kevés van belőle, nincs alkupozíciónk. A helyzet szervezettségért kiállt. A nemzetközi búzaszállítások mértékegysége az irányvonat. Ameddig nem tudunk egy szerelvényt megtölteni prémium minőségű, fajtaazonos búzával, addig maradunk a már jó mély nyomvályúban, és jövedelmezőségünk nem teszi lehetővé a fenntartható növekedési pályára állást.
Azt kell termelni, amit a piac igényel
Nincs ez ellentmondásban az előbbiekkel? Nincs. A mennyiségi szemlélet, amely évtizedek óta a világ búzapiacának meghatározó trendje, zsákutcába sodorta az emberiséget. A nem megfelelő lisztminőség és a gyors késztermékgyártásra való törekvés az adalékok tömegét keverte kenyerünkbe. Ennek humánegészségügyi hatásai egyre kézzelfoghatóbbak. Nos, észre kell venni, mi zajlik körülöttünk. A kovászos kenyér egy prebiotikum, az irányában megnyilvánuló kereslet elképesztően gyors bővülésére az értéklánc minden tagjának reagálnia kell, és minden élelmiszer-termelőnek jelnek kell tekintenie.
A fogyasztó ítéletet fog hirdetni a pénztárnál. Újra kell gondolni, mit jelent a minőség és az, hogy értéket teremteni. Értéket mindenki számára az értékláncban (termelőnek, malomnak, péknek, kiskereskedőnek), de elsősorban a fogyasztónak (hisz mind azok vagyunk). Belőle élünk ugyanis mindannyian. Mielőtt azonban túl komplexszé tennénk, túl szélesre nyitnánk a prémiumbúza témakörét, nézzük meg, kinek mit kell tennie, hogy elinduljunk ebbe az irányba:
A minőség újra a fókuszban – a Saatbau búzák ismét az előtérben
2012-ben a 12 legnagyobb területen szaporított fajta között 9 prémium minőségű fajta szerepelt, annak jó része a Saatbau fajtái közül került ki. Az elmúlt években az első tízbe nem került igazi prémium minőséget célzó fajta. A Saatbau Linz nemesítőház búzanemesítési programjában évtizedek óta a prémium búzafajták nemesítése áll a középpontban. A Pannon Búza Program idejében sok Saatbau búza futott a magyar piacon, pl. a Lupus, Lukullus, később pedig az Aurelius. Jelenleg kiemelkedő fajta az Alicantus, amelynek termésátlaga a malmi búzák sztenderdjeinek termésszintjét is meghaladja – olyan fajta, amelynél nem kell kompromisszumot kötni a minőség és mennyiség között. A fajta a hivatalos posztregisztrációs fajtakísérletekben minden évben kitüntetést nyert el a minőségi kategóriában. Ezeknek a fajtáknak a termesztésével a teljes terméklánc nyertes lehet! Fontos, hogy ne csak az exportra szánjuk a legjobb prémium búzákat! Az egész üzletág számára a minőség irányába való elmozdulás jelenti a jövőt.
Galankó Attila, Saatbau Linz Hungária Kft.
1. Egész élelmiszer-értékláncunk éppen újratervezés alatt van. Ha már változtatnunk kell az irányon és a rakományon, miért ne forduljunk a magas minőség felé? Annál is inkább, mert nem nagyon van alternatívája. Aprózzuk el területeinket kisebb kultúrákkal? Az is lehet életképes, de még több tanulást, fejlesztést, piac- és értékláncépítést igényel.
2. A gondolkodásmód, a szemlélet fejlődése, a tudás megszerzése. Ennek gyökerében is az alacsony együttműködési készség feszül. Nagyon kevesek képesek prémiumbúzát termelni, köréjük, illetve a felvásárlók köré kell csoportosulni. Ahhoz, hogy az előbbiekben bemutatott árkülönbségeket ki tudjuk aknázni, sok egyéb dolgunk is van. Először is át kell ugranunk az árnyékunkat, és sokkal nagyobb egységes és magas minőségű búzatételeket kell előállítanunk. Integrálódnunk kell. Értsük meg, ha ez nem megy közös érdekek mentén, akkor majd a tőke vonalán fog megvalósulni!
3. A piaci ismeretek bővítése ugyan szorosan beletartozik az előző pontba, mégis külön kiemelném, mert méltatlanul keveset tudunk a búzapiaci folyamatokról. Pedig megismerhetők. Aki e rovatot régebben követi, már sokat hallott erről. Itt van például az, hogy Ukrajnában is fel fogják fedezni a prémiumpiacot, és szükségük lesz vetőmagra! Meg kell magunkat különböztetnünk az ukrántól, lengyeltől. Előttük kell járnunk, ehhez együtt kell működnünk, nyitni a többi kalászos felé… A prémium vetőmag a szakma csúcsa. Hatalmas piaci lehetőség.
4. A következő a fajtaválasztás. A minőségi búzatermesztés sikerében az odafigyelés és a komplex gondolkodás a legfontosabb. A búza minőségét mintegy 1/3-1/3 arányban a fajta, az ökológiai feltételek és az agrotechnikai elemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy kétharmad részben rajtunk múlik. Amikor fajtát választunk, akkor a fentiekben sorolt paramétereket hozni tudókat válasszuk, így lesz prémium-, nem csak étkezési búzánk, ami nagy különbség.
5. A tárolás egy szakma. Segít abban, hogy az aratás és az értékesítés közötti időpont optimális legyen. Akkor adjunk el, amikor az számunkra a legkedvezőbb. A minőségi elkülönítés, a fajtaazonos tárolás, az éréscsoportok szerinti elkülönítés, a tárolás alatti minőségmegőrzés, eleve a fajták számának jelentős lecsökkentése mind-mind ide tartozik, s talán nem igényel hosszas magyarázatot. Úgy kellene kinézniük a telepeinknek, mint a jobb pincészeteknek: sok kisebb tárolóegység, a kevés nagy helyett, lehetőleg klimatizáltan.
6. Illeszkednünk kell a fenntarthatóság, a biodiverzitás, a talajvédelem programjaiba.
A minőség kulcsa a gazdák kezében van
Az elmúlt években az EU-n kívülről érkező gyenge dömpingáruval szemben a malmi búzának felértékelődött a szerepe. Minőségi búzára ugyanis szüksége van a termelőnek a jobb értékesítési pozícióhoz, a vásárlónak pedig élelmiszer-alapanyagként. A durumbúza piaca pedig szinte korlátlan, hiszen a feldolgozók egyre nagyobb mennyiségben igénylik, és a hagyományos őszi búzához képest minden évjáratban érvényesül a minimum 25–30%-os árelőnye. A legtöbben mégis csak álmodnak a malmi és durumbúzáról, pedig a termesztésük nem megoldhatatlan feladat. Mire van szükség hozzá? Elsősorban rendszerszintű gondolkodásra genetika/fajtaválasztás, termőhely, gazdálkodási színvonal, agronómiai szakértelem szempontjából, valamint olyan piacokra, ahol az árprémiumhoz valóban hozzájut a termelő. A SAATEN-UNION a genetikai potenciált tudja ebben a rendszerben biztosítani. Minőségorientált, nagy termőképességű búzafajtáink (pl. SU MENDOZA), -hibridjeink (pl. SU HYCARDI) és durumbúzáink (pl. WINTERSONNE) hazánkban termésstabilitás és alkalmazkodóképesség tekintetében egyaránt megállják a helyüket. Technológiai ajánlásaink pedig megkönnyítik a tervezéstől a betakarításig vezető rögös utat.
Blum Zoltán ügyvezető, SAATEN-UNION Hungária Kft.
7. A piac egyre igényesebb. Várakozásaim szerint a kiskereskedelem lesz az első, amely például megköveteli a szermaradvány-mentességet a gabonaalapú élelmiszerektől is.
8. Számolni: a hektáronkénti hozam maximalizálása helyett a hektáronkénti jövedelmet kell optimalizálni. Ez magas hozzáadott értékű terménnyel könnyebb.
9. A talajállapot kérdése: A hozamhajkurászásban sokat vettünk ki a talajból, és az beteg lett. Márpedig egészséges termény, növény csak egészséges talajon termelhető. E téren látványos előrelépések történnek, de műfaji sajátság, hogy az eredmények lassan jelentkeznek.
10. A prémium minőségű fajták jellemzően koraiak.
11. A prémiumbúzák piaca felhasználási cél szerint szegmentált. Célfajták vannak például kenyérnek, pizzának, keksznek. Ezek világpiaci léptékekhez mérten szűkek, de a mi nézőpontunkból éppen megfelelő méretűek.
12. Azt azért minden gazda fájdalmasan megtapasztalta, hogy a klimatikus és piaci viszonyok megváltozása munkaigényesebbé teszi a szántóföldi növénytermesztést is. Ha már többet kell dolgozni a jövedelemért, akkor tegyük az magasabb hozzáadott értékű terménnyel.
13. Gondoljunk bele, kinek dolgozik az idő! (I.) A klímaváltozás évről évre szűkíti a magas minőségű búza termelési lehetőségét a kontinensen. Emiatt a minőségi felár egyre masszívabb lesz. Másik oldalról, a kisebb hozamok miatt nem fog kijönni a matek, csak a prémiumterményeknél. (II.) Ukrajna EU felé való sodródása akár fel is gyorsulhat. Ez erős nyomot fog hagyni a támogatási rendszeren és a búzapiacon is.
14. Az étkezési búzát keresik, a takarmányt el kell adni. Vagyis a két termék értékesítése egész másképpen zajlik. Sikerülhet. Talpon maradhatnak sokan akkor is, ha mindez írott malaszt marad. Lehetnek egyéni utak, állattenyésztéssel kombinált modellek, kertészeti beruházások, élelmiszeriparral való szoros együttműködés stb., de az együttműködés szintjének ugrásszerű emelése nélkül egyik sem lesz fenntartható, minden gazdálkodási körülmény között működő. A búzatermelőknek el kell fogadniuk, hogy a piac trendjében kínálati marad, gyenge minőséggel és kis tételekkel kiszorulunk.
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
Fotók: shutterstock.com
