A kálium-, magnézium- és kéntrágyázás fontos szerepéről a minőségi búzatermesztésben

Kálium (K), magnézium (Mg) és kén (S) a növényben

A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben. Más elemektől eltérően nem épül be a szerves anyagba, a növényi sejtekben szabadon, vagy a plazmakolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót: szabályozza a növények vízháztartását, számos enzim aktivátora és növeli a növények ellenálló képességét (rezisztenciáját). A jó kálium-ellátás a termés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos, mivel fokozza a fotoszintetikus aktivitást, a fehérje- és szénhidrátszintézist. Csökkenti a növények vízleadását (transzspiráció) és fokozza a vízfelvételt, így javítva az aszállyal szembeni ellenállóságot. Az ozmoreguláció révén javítja a fagytűrő képességet. Növeli a gabonafélék szárszilárdságát és a gombás betegségekkel szembeni rezisztenciát. Kísérleti eredmények bizonyítják továbbá, hogy megfelelő kálium-ellátás mellett jobb a nitrogén hasznosulása is.

A magnézium a klorofill alkotórészeként jelentős szerepet tölt be az asszimilációs folyamatokban. A magnézium-tartalom nagyobb része ionos formában szabadon illetve a plazmafehérjékhez kötve fordul elő a növényben. Enzim aktivátorként specifikus funkciókat lát el a foszforilálási folyamatokban, s ezen keresztül közvetve a fotoszintézisben, a glikolízisben, a citrátkörben, a légzésben, a tartalék tápanyagok képzésében és a nitrogén-anyagcserében. A növények jó magnézium-ellátása növeli a fotoszintetikus aktivitást és a szárazanyag képződését. Elősegíti a szénhidrátképzést és a fehérjeszintézist, növeli a gabonafélék ezerszem tömegét, megakadályozza a savanyú talajokon fellépő Al-toxicitást. Mg-hiány esetén csökken a növények szénhidrát- és fehérjetartalma.

A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A kéntartalmú vegyületek élettanilag fontos redoxirendszereket képeznek. A kén specifikus szerepe az SH-csoportot tartalmazó enzimekben és koenzimekben érvényesül. A koenzim-A a citromsavciklus és a zsírsavak szintézise szempontjából jelentős. A cisztin tartalmú enzimeknek a citokrómokhoz, illetve a citokróm-oxidázokhoz hasonló a funkciójuk. Ezen élettanilag fontos funkciók fenntartásához nélkülözhetetlen a növények jó kénellátottsága.

A helyes tápanyag-gazdálkodási gyakorlat

Az 1. táblázat az őszi búza tápelem-igényét mutatja a főbb makroelemek esetében. Látható, hogy legnagyobb mennyiségben a nitrogént, majd a káliumot igénylik a növények. Bár a magnézium és a kén csak kisebb mennyiségben szükséges a növények számára, hiányuk esetén ezek is csökkentetik a termést. Az 1. ábra egyértelműen szemlélteti a megfelelő kálium-ellátás termésnövelő hatását eltérő termőhelyeken.

1. táblázat

1 t terméshez szükséges tápelem-mennyiség (kg)

Őszi búza termése különböző termőhelyeken (magyarázatukat ld. a 2. táblázatban) káliumtrágyázás nélkül és mellett (Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet adatai, Debreczeniné és Németh, 2009 alapján).

A 2. táblázat a búza kálium-igényéről ad áttekintést a talaj kálium-ellátottsága függvényében, a főbb termőhelyeken. A talaj kálium-ellátottsága függvényében szükséges mennyiséget kell megszorozni a tervezett terméssel ahhoz, hogy megkapjuk, évente hány kg K-hatóanyagot (K₂O-ban kifejezve) szükséges a talajba juttatnunk. A talaj kálium-ellátottságáról rendszeresen elvégzett talajvizsgálat által kaphatunk információt.

2. táblázat

Őszi búza K-igénye (kg K₂O) a talaj K-ellátottsága függvényében 1 t terméshez (in: Füleky, 1999).

I: mezőségi talajok, II: erdőtalajok, III: réti talajok, IV: homoktalajok, V: szikes talajok, VI: sekély termőrétegű talajok

A gabonafélék nem klorid-érzékenyek, így trágyázásukra kálium-klorid alapú műtrágya használható.A káliumadagok megállapításánál, a növény igényén kívül a talaj kálium ellátottságát, az agyagtartalmat és agyagminőséget kell figyelembe vennünk. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma, annál több oldható káliumot kell tartalmaznia, azonos ellátottság eléréséhez.

Egyre inkább terméslimitáló lehet a magnézium is. A magnézium-hiány az intenzív talajhasználattal, a talajok savanyodásával, kilúgozódásával fokozódik. Viszonylag nagy kiterjedésben fordulnak elő magnézium-hiányos talajok a Nyírségben és Somogy megyében, valamint a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy részén. Magnézium-trágyázásra jól használhatók a magnézium-tartalmú kálium műtrágyák.

A gabonafélék kéntrágyázása jobb nitrogén hasznosulást, nagyobb fehérjetartalmat eredményez, a kedvezőbb fehérje-összetétel javítja a gabona sütőipari értékét. A kéntrágyázás kéntartalmú káliumműtrágyák alkalmazásával jól megoldható.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a kálium fontos szerepe miatt a minőségi búzatermesztésben kiemelt figyelmet kell fordítani a kálium-trágyázásra. Magnézium- és kéntartalmú kálium-műtrágya választása esetén egy menetben megoldhatjuk az előbbi két – egyre fontosabbá váló – tápelem pótlását is.

Irodalom

Debreczeni Bné és Németh T. (szerk.) 2009. Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967-2001). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Füleky Gy. (szerk.) 1999. Tápanyag gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Benedek Szilveszter, Szent István Egyetem

Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő