Választ ad a hektikus piac okozta kihívásokra
Bár a hazai szántóföldi növénytermesztés az utóbbi évtizedekben dominánsan a bőtermő búzafajtákat részesíti előnyben, ma már sem a hozamátlagok, sem a piaci, sem a klimatikus viszonyok nem indokolják a minőségi helyett mennyiségi elvű termesztést. A legtöbb gazdaságban sokkal inkább megérné a prémium fajták vetése.
Több-nagyobb fenyegetés éri a bőtermő búzát
Az utóbbi évtizedben markánsan kirajzolódik egy elkerülhetetlen trendforduló a hazai búzatermesztésben. Bár még mindig domináns a bőtermő fajták vetésterülete, a mennyiségi szempontú termesztés, mind a piaci viszonyok, mind az időjárás-változás új szemléletet követel. Az orosz/fehérorosz, kazah, szerb és moldovai mellett (elsősorban az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatt) megjelent az ukrán import is, és az olcsó előállítású keleti áru komoly árnyomást fejt ki az európai gazdák kínálatára.
Súlyosbodnak a klímaváltozás hatásai is, egyre nagyobb és gyakoribb fenyegetés éri különösen a késői, hosszabb tenyészidejű búzafajták termésbiztonságát. Ennek ellenére – és ez a Karintia Kft. vezetője szerint hazai specialitás – a magyar kalászostermesztésben még mindig a bőtermő fajták dominálnak. Bene Zoltán szerint ez érthető lenne akkor, ha relatíve magas, 7–9 tonnás hektáronkénti átlagokat produkálna ez a szegmens. – Ennek ellenére a búza-termőterületek legalább 80 százalékán nem prémium, hanem bőtermő fajtákat vetnek a gazdák, pedig az utóbbi 5 év átlagában még az 5,3 tonnás hektárátlagot sem érjük el. A leggyengébb megyei átlagok 4, de a legmagasabbak is csak 7 tonna körül alakulnak. Ez még korai fajtákkal is egyre kevésbé lesz fenntartható, jövedelmező. Ezért mondjuk immár vagy 10 éve, hogy ha ilyen alacsony országos átlagokkal dolgozunk, akkor előbb-utóbb csak a prémium búzákkal fogunk tudni érvényesülni. Ezt bizonyítja az osztrák termőterületek példája is, ahol fordított az arány: ott 80 százalékban prémium búzát vetnek, pedig az ötéves átlag alig marad el a 6 tonnától, még a száraz klímájú Burgenlandban is – mutat rá a cégvezető.
Egyre inkább a minőségi terményre lesz vásárlónk
Az osztrák és más európai példák azt a felismerést igazolják vissza, hogy már nemcsak hosszú távon, de a jelenben sem érvényesülhet az európai búzatermesztés az olcsó, közepes-alacsony minőségű keleti mennyiségi dömpinggel szemben. – Sokáig talán okkal hihettük, hogy mindig mindenre lesz piac, de az utóbbi években be kell lássuk, maholnap már csak a sütésre alkalmas, magas, prémium minőségű búzára lesz – a jövedelmezőséget is biztosító – igény a magyar exportpiacokon – figyelmeztet Bene Zoltán. Rámutat: mivel a magyar búzaexport fő célországa felerészben Olaszország, negyedrészben Ausztria, ott egyre inkább a legjobb minőségű búzával leszünk versenyképesek.
S bár tavaly szerencsére a korai kalászosok érése után érkezett a pusztító, száraz forróság, az időjárási kockázatok éppen olyan tartósan velünk maradnak, mint a keleti gabonaimport fenyegető jelenléte. A Karintia régóta hangoztatott felfogása szerint, miután e vaskos körülményeket nem tudjuk megváltoztatni, alkalmazkodnunk kell a megváltozott viszonyokhoz.
– Ennek első és legfontosabb lépése a megfelelő fajtaválasztás. Mi nem azt javasoljuk gazdapartnereinknek, hogy egy lépésben váltsák le a megszokott bőtermő fajtákat prémiumra, csak adjanak hatásos választ a kihívásokra, kezdjenek el a prémium minőséget adó fajtákkal ismerkedni. Vagyis az adott termőhelyi sajátosságok mellett olyan fajtát érdemes választani, amelyek genetikailag alkalmasak a kiváló reológiai tulajdonságokra, a magas sütő- és élelmiszeripari követelményeknek megfelelni – mondja a szakember. Bene Zoltán itt elsősorban a reológiai tulajdonságokra – azaz nemcsak a fehérjék mennyiségére, hanem azok minőségét jelző tulajdonságokra – helyezi a hangsúlyt, mert döntően ezek azok a paraméterek, amik alapján a felvásárló, az olasz, osztrák, sőt egyre több hazai malom is hajlandó nemcsak 1–2, hanem 10–15 ezer forintos felárat fizetni a prémium búza tonnájáért.
Felértékelődik, és kifizetődik a fajtaválasztás
A Karintia cégvezetője itt egy másik tévhitet is fontosnak tart eloszlatni. – Nem igaz, hogy több inputanyagot, drágább agrotechnológiát igényel a minőségibúza-termesztés. Számos közép-európai példa van rá, ami igazolja, hogy többletköltség nélkül is jövedelmező minőség és hozam produkálható. A jobb reológiai paraméterek ugyanis éppúgy genetikai kódolásúak, mint a jobb tápanyag-hasznosító képesség. És bár szükséges feltétel a megfelelő talajminőség, évjárat, plusz költséggel nem kell számolni a bőtermő fajtákhoz képest. Sőt! A magasabb betegség-ellenálló képességű fajta a növényvédelmi költségeket is mérsékli, hiszen egy jól megválasztott prémium búzafajta betegség- és stresszellenállósága is stabilabb alapot ad a jövedelmező termesztéshez – mutat rá Bene Zoltán. A tápanyag-hasznosító képesség az európai növénytermesztés egyik sarkalatos pontja az energiaárak miatt is. Bár az orosz háborús események miatt 2021–2022-ben megemelkedett gázárak azóta csökkentek, tavaly óta ismét lassú, de idén februárig tartó stabil tőzsdei drágulás volt tapasztalható. A Karintia ezért is érvel folyamatosan a fajtaválasztás jelentőségének felértékelődésével.
Túl kell lépni a szokásainkon! A prémium búza az új irány
Bene Zoltán ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szóban forgó trendváltás a post-harvest technológiákban, stratégiákban is új figyelmet követel. – Amíg alapvetően a mennyiségi szempontok alapján termel egy gazdaság, addig a különböző fajták terményeinek különválasztása nem – vagy kisebb, legfeljebb fehérje mennyiségi alapon esik a latba. Amikor azonban egy gazdaságon belül megjelenik vagy nő a prémium búza jelenléte, akkor már döntő jelentőségű lesz a megfelelő tárolás – hangoztatja az országos integrátor cég vezetője. Miután ma még mindig domináns Magyarországon a bőtermő, mennyiségi búzák előállítása, sokan ma sem tulajdonítanak jelentőséget ennek. – Ám könnyen végiggondolható, milyen komoly kárt, bevételkiesést szenved el a gazdaság, ha a tárolóban összekeveredik egy prémium minőségű és egy hagyományos étkezési esetleg takarmánybúza – érzékelteti Bene Zoltán.
Márpedig a Karintia valóban azt javasolja, hogy a két szegmens ne egymást kizáró, hanem egymást üzletileg előnyösen kiegészítő jelleggel legyen jelen a gazdaságok vetésszerkezetében. – Ismétlem, fokozatos arányváltozást javasolunk a gazdáknak annak érdekében, hogy növeljék jövedelmüket, piaci, versenyképességi potenciáljukat prémium fajták bevezetésével, a vetésforgóban az arányuk növelésével – teszi hozzá. A cég ezért nem is áll meg a vetőmag értékesítésénél, hanem segítő kezet nyújt a gazdáknak az alkalmazkodáshoz, egészen a termény értékesítéséig, a mennyiségi felől a prémium minőséget adó búza előállításához vezető úton.
7 tonna alatt elkerülhetetlen a váltás
– Ahol megvan a 7–8 tonna vagy afeletti átlagos üzemi eredmény hektáronként, ott a költségek kordában tartása esetén még lehet jövedelmező a konkurens dömping ellenére a bőtermő szegmens. Meggyőződésünk, hogy annál a magyar gazdaságnál, ahol a sokéves átlagban nem sikerül elérni búzával legalább a fent nevezett átlagot, ott érdemes mielőbb megkezdeni az átállást a minőségibúza-termesztésre. Nemcsak meggyőző, számszerűsíthető érvek vannak erre, hanem hozzáférhető a technológiai biztonság, évtizedes tapasztalat és a megbízható genetikák – mutat rá Bene Zoltán.
Kohout Zoltán
