A magyar agrárvezetés már márciusban kilátásba helyezte, hogy revansot vesz azokon az államokon, amik jogszerűtlenül kizárták a magyar hússzállítmányokat a száj- és körömfájás miatt. A mostani magyar válasz komoly felháborodást és pánikot okoz a lengyeleknél, akiknek nagy üzlet a magyar piac…
Már a nagykövetnél van az ügy
Bár itthon nem volt túl nagy visszhangja, Magyarország május 9-én kormányrendeletben tilalmat vezetett be a Lengyelországból származó hús, köztük marha- és sertéshús importjára. A rendeletről írt a lengyel Rzeczpospolita, de a tiltás érinti Csehországot, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát is. Az intézkedés válasz a korábbi kereskedelmi korlátozásokra, amelyeket ezek az országok, köztük Lengyelország is bevezettek a Magyarországon megjelent száj- és körömfájás (pryszczyca) járvány miatt. Lengyel cégek ezért már a magyarországi nagykövet közbenjárását is kérik, mivel a döntés a folyamatban, úton lévő szállítmányokat is érinti. A tilalom – írja a lap – különösen érzékenyen érinti a lengyel húsipart, mert Magyarország fontos piaca a lengyel sertéshúsnak. Tavaly csaknem 300 millió złoty (mintegy 29 milliárd forint) értékben vásárolt Magyarország, míg a lengyel import csak mintegy 70 millió złoty volt Magyarország felől.
Senkinek sem volna jó a konfliktus
A konfliktus háttere, hogy a lengyel agrárminiszter márciusban – a járványveszélyre hivatkozva – leállította a magyar hús- és élőállat-importot. A lengyel tejipari szövetség attól tartott, hogy egy száj- és körömfájás-járvány akár napi 100 millió złoty veszteséget is okozhatna.
A magyar agrárvezetés és egyes szakmai-érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor már március derekán hangoztatták, hogy jogszerűtlenek és indokolatlanok a magyar húsexporttal szembeni importkorlátozások. Elsőként Románia, majd Nagy-Britannia, aztán több más környező ország, illetve a lengyelek vezetett be ilyen jellegű intézkedéseket. A magyar agrárminiszter márciusban síkra szállt amellett, hogy minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Nagy István kilátásba helyezte, hogy Magyarország felkészült arra, ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be.
Egy kereskedelmi konfliktus hazánknak sem volna jó, bár inkább kisebb volumenű marhahús-kereskedelem miatt. Hazánk a lengyel agrárminisztérium szerint tavaly a 6. legnagyobb szállító volt ebben a szegmensben (a külkermérleg 14-9 millió euró hazánk javára).
Százszor rosszabb, mint a többi járvány
A lengyelek egyébként – joggal – ugyanúgy tartanak-tartottak a száj- és körömfájás terjedésétől, mint hazánk és minden más érintett állam. „Ez a betegség nem olyan, mint az afrikai sertéspestis, hanem százszor rosszabb – mondta Jacek Strzelecki, a Lengyel Húsipari Szövetség elnöke. A piaci elemzők azt is elismerik, hogy ez sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint az ASP és a madárinfluenza együttvéve. Régóta nem fenyegetett ennyi állatbetegség, mivel idén az afrikai sertéspestis, ami 2016 óta van jelen Lengyelországban, és a madárinfluenza gyakori kitörései mellett a száj- és körömfájás veszélye is fennállt. Ez utóbbi, akárcsak nálunk, több mint fél évszázada nem fordult elő Lengyelországban, és csaknem 40 éve az idén elsőként érintett németeknél.
