Miért ilyen hideg a tavasz? – Hatása a mezőgazdaságra

Szokatlanul hűvös tavasz, új mezőgazdasági kihívások – 2025 tavasza sokak számára inkább hasonlított egy korai őszre, mintsem az év legdinamikusabb fejlődési időszakára. Az időjárás anomáliáira nem csupán a kabátban tett májusi túrák utalnak, hanem az is, hogy az átmeneti évszakok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint nem elszigetelt jelenségről, hanem egy komplex, klímaváltozással összefüggő folyamatról van szó, amely az agráriumra is egyre komolyabb hatással van.

A „hideg tavasz” mögött álló folyamatok

A 2025-ös tavasz valóban hűvösebbnek érződött, mint az előző év, de ez részben annak is köszönhető, hogy 2024 a mérések kezdete óta a legmelegebb tavasz volt Magyarországon. A HungaroMet adatai szerint 2025 januárjától május közepéig összességében kismértékben melegebb volt az idő a sokéves átlagnál, csupán a megszokottól eltérő hőmérsékleti ingadozások – például a januári extrém enyheség és a májusi lehűlés – kelthették a „hideg” érzetét.

A májusi fagyos reggelek mögött a poláris örvény gyengülése áll, amely az északi félteke légköri viszonyait alakítja. Ennek következtében a polárfront – az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt elválasztó határzóna – délebbre tolódott és huzamosabb ideig térségünk felett időzött. Ilyen helyzetekben Magyarország könnyen a hidegebb oldalra kerül, ahogyan az történt 2021-ben is – emlékeztetnek Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita meteorológusok a Másfélfok cikkében.

Hatás a mezőgazdaságra: új alkalmazkodási kényszerek

Az ELTE kutatói szerint nem arról van szó, hogy „megszűntek” volna az évszakok, hanem arról, hogy átalakulóban vannak. A tavasz és a nyár hossza az elmúlt évtizedekben átlagosan 25–25 nappal nőtt, míg a tél jelentősen lerövidült. Ez az eltolódás azonban nem egyenletes: az Északi-középhegységben például a tél már csak az év 9%-át teszi ki, míg az Észak-Dunántúlon 12%-át.

A tavasz egyre korábban kezdődik, de a fagyos betörések még jó ideig fennmaradhatnak – éppen ez a kettősség teszi kockázatossá a gyümölcstermesztés és a korai vetések időzítését. A nyár szintén korábban indul és tovább is tart, akár szeptember közepéig is elhúzódhat. Az ősz viszonylag stabil, de később kezdődik és később ér véget.

A mezőgazdaság különösen érzékenyen reagál az ilyen típusú változásokra. A tavaszi fagyok jelentős károkat okozhatnak a virágzó gyümölcsösökben, különösen a kajszi, meggy és cseresznye esetében. A hosszabb nyarak fokozzák a párolgást, a szárazságnak jobban kitett időszakokat pedig gyakoribbá tehetik.

A gazdáknak az alábbiakra kell egyre inkább odafigyelniük:

• fagyvédelmi megoldások (pl. füstölés, fagyvédelmi öntözés),
• klímareziliens fajták választása,
• vetésidő-stratégiák átgondolása,
• meteorológiai előrejelzések intenzívebb követése,
• talajnedvesség-gazdálkodás optimalizálása.

A kutatók szerint az agrárium versenyképessége és alkalmazkodóképessége egyre inkább azon múlik, hogy a gazdálkodók milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásból fakadó új kihívásokra.

Tudományos háttér és adatbázis

A vizsgálatokhoz a HungaroMet 1971-től 2024-ig tartó, homogenizált, 10 km-es rácsfelbontású HuClim adatbázisát használták, amelyet az idei év nyers állomási adataival egészítettek ki. Az évszakhatárok elemzése percentilis-alapú küszöbértékek alapján történt – vagyis az évszakokat a hőmérsékleti eloszlás eltolódása szerint határozták meg, nem fix naptári napok szerint.

A 2025-ös „hideg tavasz” nem cáfolja a globális felmelegedést – éppen ellenkezőleg, a klímaváltozás egyik jellemzője a fokozódó időjárási szélsőségesség. Míg globálisan 2025 az eddigi második legmelegebb évnek tűnik, hazánkban épp egy hidegfront súlyosbította az átmeneti időszakot. Az éghajlati trendek alapján nem az idei év lesz a jellemző, hanem inkább a tavalyi: hosszú, meleg nyarak és gyorsan átlépett, kiszámíthatatlan tavaszok.

A mezőgazdaság számára mindez fokozott kockázatot jelent, ugyanakkor új lehetőségeket is rejt az alkalmazkodásra. A megfelelő tudás, technológia és stratégiai gondolkodás nélkülözhetetlen lesz a jövőben – különösen a klímaadaptációban élen járó szereplők számára.

Forrás és fotók: Másfélfok

A témában ez a cikkünk is érdekelni fogja: Fáznak a kapások