A 2027 után életbe lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) már most komoly aggodalmakat és kérdéseket vet fel – többek között erről szólt a BASF Hungária Kft. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kerekasztal-beszélgetése, amelyen döntéshozók, szakmai szervezetek és termelők osztották meg gondolataikat.
Csökkenő támogatások, növekvő elvárások
Az Európai Unió költségvetését a következő évekre számos új kiadás terheli: az adósságszolgálat, a védelmi kiadások, valamint Ukrajna lehetséges csatlakozásának előköltségei is szűkítik a mozgásteret. Ennek következményeként várhatóan csökkenni fog a KAP-ra szánt keretösszeg is.
Mezei Dávid Európai Parlamenti tanácsadó szerint már nem az agrárszektor igényei, hanem a költségvetési lehetőségek diktálják az uniós agrárpolitika alakulását. „Most a gombhoz varrják a kabátot, a csökkenő pénzhez alakítják a közös agrárpolitikát”– hangsúlyozta a szakértő, tehát várhatóan a területalapú támogatások célzottabb kiosztása kerülhet előtérbe, ami azt is jelenti, hogy bizonyos gazdaságok ki fognak esni a támogatott körből. Elképzelhető, hogy csak a kisebb gazdaságok jutnának alaptámogatáshoz, de a mérethatárokról még nincs végleges döntés, ami bizonytalanságot szül. Az is egyértelműnek látszik, hogy a leendő támogatásokat ezentúl még inkább a különböző többletvállalásokhoz kötik, elsősorban környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján.
Átalakuló támogatási rendszer: elbúcsúzhatunk a két pillértől?
Felmerült az is, hogy megszűnhet a KAP kétpilléres rendszere, és azt – a többi uniós forrással együtt – egy közös, nagy pénzügyi alapba olvasztanák be. Ez ugyan látványosan nagy költségvetésnek tűnhet, valójában azonban kisebb lenne, mint a jelenlegi önálló pénzügyi alapok összeadva is. A szakértők – köztük Mezei és Balázs Viktor – hangsúlyozták: a két pillér eltörlése veszélyeztetné az agrártámogatások önállóságát és átláthatóságát. Petőházi Tamás GOSZ-elnök szerint a két pillér összevonása nemcsak átláthatósági kérdéseket vet fel, hanem a támogatások politikai befolyásolhatóságát is fokozná: „Ez megteremtené a politika belenyúlásának is az esélyét, 2-3 évente.”
Versenyképtelenség az importtal szemben?
A kerekasztal-beszélgetés egyik legsúlyosabb kritikája az volt, hogy az európai gazdákra egyre nagyobb terhet ró a fenntarthatósági elvárások teljesítése, miközben a harmadik országból érkező élelmiszereknél ezek nem érvényesülnek. Az uniós szabályozás jelenleg ugyanis csak akkor tilt be egy importterméket, ha közvetlen egészségügyi veszélyt jelent – technológiai különbségek vagy tiltott hatóanyagok használata esetén nem. Jelenleg egyébként a határellenőrzés gyakorlatilag képtelen kiszűrni az ilyen problémákat, így az EU gazdái hátrányos helyzetbe kerülnek saját piacukon. „Senki nem csinál magának olyan szigorításokat a világon, mint az Európai Unió” – hangzott el válaszreakcióként egy termelői hozzászólásban, mint ahogy termelői tapasztalat alapján tudtuk meg azt is, hogy Thaiföldön ugyan engedélyezett több Európában betiltott növényvédő szer, de a japán exportpiacra termelő gazdálkodók önként, saját érdekükben nem használják ezeket a szereket, hisz ezzel a kinti erős ellenőrzésen a pozíciójukat veszélyeztetnék.
Aszály, vetésszerkezet, technológia – így alkalmazkodnak a gazdák
A jelenlévő termelők tapasztalatai is megerősítették, hogy az éghajlatváltozás, különösen az aszályos nyarak, egyre inkább az őszi vetésű növények felé terelik a gazdálkodást. A Békés vármegyei Dobrovics Péter például a kukorica helyett őszi mákkal és takarmányborsóval kísérletezik, ugyanakkor Józsa Bence versegi termelő a repcét, búzát és árpát mégis ígéretesebbnek látja, bár gyorsan hozzátéve, hogy az északi országrészben a feltöltő csapadék még biztosítja az induláshoz szükséges vízmennyiséget.
A nitrogéninhibitorok alkalmazása is egyre elterjedtebb – derült ki a termelői hozzászólásokból – nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem a gazdaságosság javítása érdekében is. A BASF Limus® terméke például nemcsak jobb nitrogénhasznosulást biztosít, hanem rugalmasságot is ad a kijuttatás időzítésében.
Oláh Györgyi termelő régiójában az éves csapadékmennyiség ugyan 450 mm körül stagnálni látszik, de annak időzítése teljesen felborult, így például a tavaszi mákot a szelek vitték el, az őszi mákkal még ők is próbálkoznak. „De a kiskultúrák nem kompenzálják egy-egy nagyobb kultúra kiesését, közgazdaságilag tehát nem megalapozott pl. egy teljes kapáskultúra kiváltására”.
Az önkéntes tanúsítási rendszerek bevezetése is szóba került megoldásként, melyek, ha átfogó, országos szintű struktúrába kerülnének, hozzájárulhatnának a versenyképesség növeléséhez – ám jelenleg a kialakítás és fenntartás költsége még sokakat visszatart.
Az adminisztrációs teher már most is túl sok
A legtöbb termelő szerint az egyik legnagyobb kihívás a növekvő adminisztrációs teher egy mai gazdaságban. A tíz évvel ezelőtti 2/3-1/3 arány a fizikai és irodai munkakörök között mára megfordult, és a vállalatirányítási rendszerek ellenére is egyre kevesebb idő jut a tényleges mezőgazdasági munkára – hallhattuk Oláh Györgyi termelőtől.
Balázs Viktor (alelnök, NAK) szerint már dolgoznak azon, hogy automatizált, előre betöltött adatbeviteli rendszerek segítsék a gazdákat, akár a személyi jövedelemadó-bevallás elvének, egyszerűsített beadásának és elfogadásának mintájára, de e téren még sok a teendő. A NAK egyébként már most is segíti a gazdákat a falugazdász hálózaton keresztül, különösen ott, ahol erre nincs külön adminisztratív személyzet a gazdaságban.
Kihívás vagy lehetőség?
A beszélgetés egyértelműen rávilágított: a következő évek a felkészülés, alkalmazkodás és innováció időszaka lesz a mezőgazdaságban. A támogatások csökkenése, az adminisztráció növekedése, az alacsony árú és kétes előéletű import, valamint az éghajlatváltozás egyaránt kihívások elé állítják a termelőket.
Az mindenképpen megnyugtató és előremutató, hogy már öt éve működik a NAK-on belül kiskultúrás munkacsoport, így több mint 400 kultúrában sikerült növényvédelmi engedélyt kiterjeszteniük. Az is örvendetes a témában, hogy a nemzetközi Biokontroll koalícióhoz elsőként csatlakozott a hazai NAK, ráadásul a magyar gazdák 4 millió hektárt regisztráltak az Agro-Ökológiai Programban, ezzel példát statuálva az unióban, emellett jelentős növekvő tendenciát mutat az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya. A hazai termékek népszerűsítése érdekében hamarosan indul egy fogyasztásösztönző kampány, amely segítené a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek elterjesztését.
„Ugyanakkor a termelők tapasztalatai, a BASF és a NAK szakmai együttműködése, valamint az uniós szinten is megjelenő reformtörekvések reményt adnak arra, hogy egy fenntarthatóbb, igazságosabb és versenyképesebb agrárpolitika jöhessen létre” – foglalta össze az eseményen elhangzottakat Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. agrodivízójának vezetője. A dunaharaszti kerekasztal-beszélgetés tehát valós problémákat és helyenként bátor javaslatokat hozott felszínre, ezért hagyományteremtőnek tekinthető a témában. Ezért a szervezők a rendezvény végén ígéretet tettek arra, hogy a témára hasonló szakmai körben és formában még visszatérnek.
