A téli nagy aszály után, a tavaszi csapadékok hatására a Dunántúlon egészen jó állapotban vannak a kalászosok. A Dunától keletre érdekes, hogy miként alakul a csapadék helyzete… Itt tényleg a víz betárolásáról szólna minden!
Ki-ki eldönti, hogy miként műveli a földjeit. Azt azonban látjuk, hogy a nagyon intenzív művelésről elindulva a no-till irányába egyre több nedvességet lehet megtartani a talajban. Ebben nagy szerepet játszik a köztes növények (takarónövények) intelligens termesztése is.
Ultrasekély tarlóhántás és tarlóápolás
Az aratás után elvégezzük az ultrasekély, illetve sekély tarlóhántást. A kihullott magokat sekélyen keverjük a talajba, vagy éppen a föld felszínén hagyjuk, így is van talajkontaktus. A legfontosabb, hogy a szalma egyenletesen legyen szétterítve, hogy mindenütt védje a talajt a nap sugaraitól. Ezt a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb egy késhenger + gereblye kombinációval elvégezni. A kihullott magok kicsíráznak, így a tarlóápolásnál már nagyon nagy mennyiségű gyomtól megszabadulunk. Általában ez az egyik hátráltatója a mulcsos technológiának, hogy ősszel már kigyomosodik – amúgy ez a jó, mert így hamarabb megszabadulunk a gyomoktól!A tarlóápolásnál el lehet dönteni, hogy továbbra is sekélyen vagy mélyen dolgozunk. A talaj nedvessége határozza meg, hogy milyen mélyen dolgozzunk, ne a lóerő mennyisége! Aki talajt művel, annak be kell tartani a fokozatos mélyítés elvét. Szárazabb talajon egyből mélyen művelve, csak nagy hantokat tudunk előállítani sok gázolaj elfogyasztásával, és ez zsákutca. Egy-két menetből le tudunk érni a kívánt művelési mélységig.
A talajszerkezet-javulással egyre könnyebb lesz a lazításos, mulcsos művelés. A tarlóápolásnál (tarlóhántásnál is) – ha a talaj ki van száradva – lehet használni a rövidtárcsát, azonban azt is kell tudni, hogy felszínt egyengetni, szármaradványt teríteni csakis kapás eszközzel lehet, ami földet visz magával!
Lehet ezt tenni sekélyen tarlóápolásnál vagy mélyebben, az őszi alapműveléseknél. Amikor a talaj felső 10–15 cm részében van annyi nedvesség, hogy jól lehet művelni, érdemes ekkor ezt sekélyen elvégezni. Egy sok kapás eszközzel (Cruiser) ekkor jóval kevesebb energiabefektetéssel tudjuk elvégezni a felszíni szalmaterítést, egyengetést. Ez még az alvó magokat is csírázásra serkenti.
Átgondolt vetésforgó
Amennyiben a klíma tovább változik, és nyáron még ennél is kevesebb csapadék esik, akkor nagyon el kell gondolkodni azon, hogy az ország egyik-másik felében milyen vetésforgót alkalmazunk, ill. milyen növényeket termesztünk.
Maradva még a jelenleginél, az őszi kalászosok elé megint csak azt lehet mondani, hogy ha van a talajban nedvesség akkor lazítunk, kultivátorozunk, ha nincsen, akkor megy a no-till vetés. Egyre jobban arra kell törekedni, hogy csak akkor végezzünk mélyművelést, amikor a talaj nedvességi állapota ezt megengedi. Amikor túl száraz vagy túl nedves, akkor megy a direktvetés! A kalászosok elé most is nagyon sokan egy sekély-középmély művelést végeznek, és máris megy a vetés.
Napraforgó után, ha a felszín egyenletes, akkor sokszor elég egy késhenger, ha keveset kell rajta egyengetni akkor késhenger-rövidtárcsa kombináció, és mehet a mulcsvető gép. A kukorica után szokott kérdőjeles lenni a búza vetése (növényvédelmi szempontból). A mulcsos technológiában egészségesebb, ha minél több szármaradványt dolgozunk be a talajba, így kisebb lesz a következő évi gombabetegségek nyomása egy csapadékosabb tavasz esetén. A kukoricaaratásban nagyon fontos folyamatosan ellenőrizni, hogy milyen élesek a kések, mert csak az igen jól lezúzott, szecskázott szalmát lehet könnyebben bedolgozni, ill. ez gyorsabban le fog tudni bomlani.
Ahol nagyobb mennyiségű a hosszú szármaradvány, ott olyan kultivátor kell, amelyik darabolni is tud, így segít abban, hogy lehessen dolgozni. A tavaszi vetésűek elé az őszi mélyművelést ugyancsak kultivátorral végezzük. A nyári tarlóhántott és azután ápolt talajok lehet, hogy már igen-igen kizöldültek. Ekkor viszont egy jól időzített gyomirtással nagyon sok, idegességet okozó gyomtól meg tudunk szabadulni. Nyugodtan ki tudjuk várni azt, hogy a gyomirtó szer hasson, eljusson a gyökerek legvégébe is. Ezután jön a talajművelés.
Jövőtervező őszi alapművelés
Az őszi alapműveléssel egy menetben érdemes még a takarónövényeket és az alapműtrágyát is kijuttatni. A Horschnál erre az összes kultivátor alkalmas. A különböző, osztott térfogatú Partner-tartályokkal kétféle műtrágyát is ki lehet adagolni, kijuttatási térkép alapján is. A hengerek elé a MiniDrill tartályból pedig a takarónövényt lehet kijuttatni és bedolgozni. A depóműtrágyázásnak is megvannak az előnyei, pl. az igen savanyú talajokon, ahol a foszfor nagyon könnyen lekötődik, ezzel a technológiával hosszan hatóan felvehető állapotban marad a növények számára. Egy másik lényeges tudnivaló, hogy a foszfornak csalogató vonzó hatása van, és a gyökereket mélyre vezeti. Általában a foszfor és a kálium ősszel kerül kijuttatásra, így a gyökereket leviszi a mélybe, a káliumdepó mellé. A mélyebbre gyökerezett állomány tovább fogja bírni nyáron a meleget és a csapadékmentes napok számát.
Takarónövény-terminálás
Az őszitakarónövény-termesztés szerintem hasznos tud lenni a talajnak. Gyarapítjuk vele a talajéletet, és télen páracsapdaként működik. A takarónövény terminálására nagyon oda kell figyelni azokban a régiókban, ahol kevesebb a csapadék, ugyanis tavasszal, amikor beindul a vegetáció, nagyon gyorsan elpárologtathatjuk azt a nedvességet, amit a tél folyamán befogtunk. A terminálásra jól lehet használni a Cultro késhengert, akár fagyon is, amikor még könnyebben törik a növények szára. Így egy késhenger-beruházás még hamarabb megtérül, ugyanis tudjuk használni a tarlóhántásban, tarlóápolásban és takarónövény-terminálásban is.
A mezőgazdasági termelőnek a technológia kialakítása mellett jó lenne, ha maradna ideje a természet sokszínűségének további formázására is, és jó lenne, ha beleférne, hogy minden évben minden parcella mellé egy csemetét ültessen.
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
