A Rapid már nagykorú lett a gazdaságban…

Kiss-Mihály Győző és testvére, Imre, valamint a keresztapa, Kiss-Mihály Vencel Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kapuváron gazdálkodnak. Összesen 400 hektárt művelnek, három önálló gazdaságra bontva, és van még 60 hektárnyi kaszálójuk is, mivel állattartással is foglalkoznak. Kiss-Mihály Győzővel beszélgettünk.

Milyen talajok vannak a területeiken, mik a fő termesztett szántóföldi kultúráik?

– A talajaink alapvetően kötött, agyagos területek, amelyeken repce, búza, árpa, napraforgó, kukorica terem. Az elmúlt szezonban nem panaszkodhatunk az eredményekre: repcéből például 3,5–4,0 tonna/hektár az átlag, búzából 7–8 t/ha, őszi árpából 8–9 t/ha, napraforgóból 3,5, kukoricából pedig 8-9 t/ha. A korábbi szezonban a kukoricában okozott az aszály problémát, de most alapvetően nem panaszkodunk.

A talajművelésben milyen elvet követnek?

– Mi még használjuk a forgatásos művelést, mert a heterogén talajviszonyok miatt erre szükség van. De egy TopDownt már szeretnénk venni a gazdaságba, csakhogy most a száj- és körömfájás miatt jól meg kell gondolni a beruházásokat…

A Väderstaddal mióta vannak kapcsolatban?

– 2007 körül vettük az első Väderstad gépet, ami egy 4 méteres munkaszélességű Rapid vetőgép volt, szintén azokból az időkből származik a 3,5 méteres függesztett Cultus is.

Emlékszik, mi alapján választották ezeket a gépeket?

– Édesapám és keresztapám vitte még akkoriban a gazdaságot, és ők előtte egy kevésbé korszerű vetőgépet használtak. A talajaink annyira agyagosak voltak, hogy amikor jött az ősz, nagyon rögös lett a terület. Kellett az erős, robusztus vetőgép, ami nehéz körülmények között is beteszi a vetőmagot a talajba. Ez lett az első Rapid, amit még mindig használunk, és most cseréltük rajta az első kopóelemet! Erre gyári alkatrészt használtunk, mert az dupla annyit kibír, mint az utángyártott.

Fontos, hogy ezt a vetőgépet még most sem adnám el! A Cultus is bevált, a tömörítőhenger, ami mögötte van, nagyon hasznos eleme a gépnek.

Egy gond van, hogy ez függesztett masina, és nagyon erős traktor kell hozzá, hogy igazán szépen lehessen dolgozni vele. Most 220 vagy 260 lóerős traktorral használjuk.

Mi szerepel még a gépparkban a svéd gyártó gépei közül?

– Egy Tempo és egy NZ Aggressive. Előbbi 2020 tavaszán kezdett dolgozni nálunk, ez egy függesztett T6-os, amit napraforgó és kukorica vetésére használunk. A legelső komoly tapasztalatunk az volt vele, hogy a kelés igazán robbanásszerű volt a vetés után. A termés is számottevően több hektáronként, az idegeskedés meg a fele… Tudjuk, hogy oda teszi a magot, ahová kell – ez nagy minőségi ugrás volt számunkra, pedig előtte is egy ismert márkát használtunk.

A Tempóval 13 km/h munkasebességgel dolgozunk, mivel függesztett, ez elég neki. 160 lóerős traktorral húzzuk, ezzel az összeállítással szépen lehet vele dolgozni.

Az NZ Aggressive a szántáselmunkálási, magágykészítési feladatokat látja el ősszel és tavasszal is. 6 méteres munkaszélességű, a 200 lóerő traktorteljesítmény elkél neki. Ennél a gépnél az összecsukódásnál volt egy kis gondunk, de saját magunk megoldottuk egy kis erősítéssel.

Mennyire volt könnyű megtanulni a gépek – főleg az újabb Tempo – kezelését?

– Fiatalok vagyunk, könnyen megtanultuk – jó a kezelhetősége, ez a feladat nem izzasztott meg bennünket!