Alighanem elkerülhetetlen a 2022-est idéző, akár annál is súlyosabb aszály itthon. A csapadék- és talajnedvesség-adatok lesújtóak, a búza minősége romlik, a kukorica egyre több helyen végveszélyben. Három éve 630 milliárdos kárt okozott az aszály, ami akkor is súlyos teher volt a nemzetgazdaságnak, a mostani gazdasági válságban még nagyobb problémát okozhat az aszálykár a GDP-nek.
Harmadával-felével kevesebb eső esett
Folyamatosan érkeznek a mind aggasztóbb adatok, jelentések – mint nemrég írtuk, Az aszály egyre súlyosabb, és a következő 8-10 napban sem várható jelentős csapadék. Így ugyan kevesebb a gombafertőzés, de a kukorica és a napraforgó máris komolyan kínlódik a vízhiánytól, miután a termőtalajok felső 50 centis rétege országszerte kritikusan száraz. Bár a nyári időszak kezdetére jellemző hosszan tartó kánikula még nem érkezett meg, az időszakosan átvonuló hidegfrontok sem hoztak érdemi enyhülést. Az elmúlt hónapok során elmaradt csapadék következményeként országszerte kritikusan alacsony talajvízszint alakult ki. A felszín alatti vízkészletek télen nem tudtak megfelelő mértékben visszatöltődni, ami már tavasszal is komoly figyelmeztetést jelentett a vízügyi szakemberek szerint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság márciusban már előrevetítette: súlyos aszályos év elé nézünk.
A HungaroMet tavaszi jelentései alapján a 2024/25-ös tél csapadékösszege országosan átlagosan mindössze 66 mm volt, amely alig több mint fele az 1991–2020-as időszak 115,1 mm-es átlagának. Bár a tavaszi három hónap (március–május) összesen 143,2 mm csapadékot hozott, ennek döntő része márciusban hullott le – az áprilisi csapadékmennyiség 32%-kal, a májusi pedig 30%-kal maradt el a sokéves átlagtól.
Veszít értékéből a búza, utolsó óráiban a kukorica
A nyári időszak első heteiben a helyzet tovább romlott. A HungaroMet adatai szerint az ország döntő részén május vége óta nem hullott számottevő eső. Június eddig kritikusan száraz volt, és az előrejelzések szerint a hónap további részében sem várható csapadék. Egyedül az Alpokalján mértek elszigetelten kisebb mennyiségeket – az ország többi részén viszont egyértelműen súlyos aszályhelyzet alakult ki.
A csapadékhiány következtében az őszi vetések (pl. őszi búza) a megszokottnál jóval korábban léptek érési fázisba. Az NDVI vegetációs index is csökkenést mutat, ami a zöld növénytömeg visszaesését jelzi – ez már nem csupán lokális anomália, hanem az egész agrártáj jellemző állapota.
Régiós összeomlás: Alföld, Bácska, Jászság
A legkritikusabb állapotok az Alföldön uralkodnak: különösen a Jászság, Bács-Kiskun és Békés vármegye, valamint Szolnok környéke érintett. Raskó György agrárközgazdász szerint ezeken a területeken az aszály már a búza minőségét is jelentősen rontja, és a kukorica esetében is csak sürgős csapadék javíthatna a helyzeten. Ugyanakkor az időjárás-előrejelzések nem adnak okot derűlátásra.
A mezőgazdaság után a GDP is megsínyli
A mezőgazdasági termelés – különösen a szántóföldi növények esetében – egyértelműen kockázatba került. Mivel a magyar GDP több mint 3%-át adja az agrárium, a terméskiesés már középtávon is érzékelhető gazdasági hatásokkal járhat. A belső ellátásban megjelenő feszültségek mellett az exportképesség is csökkenhet, ami hatással van a külkereskedelmi mérlegre és a mezőgazdasági árbevételre is. (Ez történt 2022-ben is, amikor 650 milliárd forintos aszálykár keletkezett a szántók háromnegyedét érintve július első napjaiig. A termelőknek a 2022-ben összesen folyósított 63 milliárd forintnyi kárenyhítő juttatás 98%-át ehhez kapcsolódva fizette ki a kormány. A Kárenyhítési Alapot bővíteni is kellett 41 milliárd forinttal.)
Európai kontextus: észak száraz, dél ázik
A Copernicus Climate Change Service tavaszi jelentése szerint Európában 2025-ben rendkívül eltérően alakult a csapadék eloszlása. Míg Észak- és Nyugat-Európa egyes részein az 1979 óta mért legalacsonyabb talajnedvességet regisztrálták, addig Dél-Európában az átlagosnál csapadékosabb időjárás uralkodott. Ez a szélsőséges területi eltérés jól mutatja, hogy a kontinens éghajlata gyorsan átalakul.
A globális felmelegedés következményeként nem feltétlenül a lehullott csapadék mennyisége csökken, hanem az eloszlása válik extrém módon hektikussá: nyáron súlyos aszályok, ősszel pedig özönvízszerű esőzések, amelyek árvizekhez vezethetnek – ahogy azt a tavalyi év példája is mutatta.
A meteorológiai modellek alapján 2025 jó eséllyel a három legmelegebb év közé tartozik majd, de nem kizárt, hogy minden eddigi rekordot megdönt, megelőzve a 2023-as és 2024-es éveket is.
Az aszályról további részleteket ezen az oldalon találnak Olvasóink!
