Magyar műorr segíthet a lisztharmat megelőzésében

A lisztharmat a világ mezőgazdaságában, így itthon is folyamatos és gyakran leküzdhetetlen fenyegetés a növénytermesztőknek. Magyar kutatók most figyelemre méltó fejlesztéssel rukkoltak elő.

 

Lisztharmat szőlőn

 

Előre jelezni a kártételt

Újszerű előrejelzési rendszer kifejlesztésén dolgozik az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont E-orr kutatócsoportja, amely a rovarok csápján elhelyezkedő szaglóreceptorokat használja fel a mezőgazdasági területeken található illékony anyagok felismeréséhez – adta hírül a sajtó, miután a kutatócsoport publikálta eredményeit a Science of the Total Environment folyóiratban. A rendszer célja az, hogy a receptorfehérjéken alapuló érzékelőrendszerrel gyorsabban és hatékonyabban jelezheti a kártevők és kórokozók megjelenését, kártételét is – a magyar kutatók kidolgoztak egy eljárást erre a célra. Eredményeiket a lap augusztusi számában publikálják, a tanulmány online változata már olvasható.

 

Szagok és „ujjlenyomatok”

A kutatók szerint a rovarok illékony anyagok segítségével találják meg táplálékukat, a peték lerakásához alkalmas helyet, és így kommunikálnak fajtársaikkal. A levegőben kavargó szagokat a csápjaik idegsejtjeinek membránjában található szaglóreceptorok fogják fel. Ezek az illékony anyagok kötődésének hatására különböző erősségű ingerületeket váltanak ki a rovarok agyában attól függően, hogy egy (vagy több) illatmolekula mennyire képes kötődni az adott idegsejten található receptorhoz. Továbbá több receptort egyszerre vizsgálva egyes anyagokra specifikus reakciómintázatot kaphatunk – e mintázatok, „ujjlenyomatok” vizsgálata teszi lehetővé jelentős növénybetegségek, például a búzalisztharmat azonosítását.

 

A levelek védelméért

Miután a búza kulcsfontosságú gabonaféle a hazai mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, a lisztharmat – ami a világon a legelterjedtebb levélbetegség – egyes évjáratokban jelentős veszteséget okoz. A hozamcsökkenés szélsőséges esetekben elérheti a 40-50 százalékot is, sőt megfelelő védekezés nélkül a termés minőségét is negatívan befolyásolhatja. Az „E-orr” kutatócsoport éppen ezért a lisztharmatot okozó gomba és a búza kölcsönhatása során megjelenő illékony szerves vegyületek azonosítását tűzte ki célul.

 

E-orr
Fotó: E-orr kutatócsoport / Ambrózy Zsuzsanna

 

Gyorsabb, hatékonyabb megelőzés

Az eddigi eredmények arra mutatnak, hogy az azonosított vegyületek stabil biomarkereknek tekinthetők a lisztharmat korai felismerése szempontjából. A módszer fejlesztése jelenleg is folyik, de több markervegyület ujjlenyomatát is sikeresen érzékelte a tesztpanel. Az ilyen és ehhez hasonló mérések alapján összeállított bionikus érzékelőrendszer képes gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a kártevők és kórokozók korai előrejelzését, ezzel javítva a növényvédelem hatékonyságát, és csökkentve a felesleges vegyszerhasználatot.