A kalászos gabona csírakori károsító betegségei

Talán senki számára nem újdonság, hogy a gabonafélék, azon belül is az őszi búza és az őszi árpa a legnagyobb, mezőgazdasági területen termesztett gabonanövényünk.

 

Fusariummal való belső fertőzöttség vizsgálata
Fusariummal való belső fertőzöttség vizsgálata (fotó: Kálmán Anna Léda)

 

Jelentős, gyakran károsító betegségeik között átfedés figyelhető meg. Közülük egyesek ellen a rezisztencianemesítés sikeresnek bizonyult, ilyen például a lisztharmat és a rozsdabetegségek. Vannak azonban olyanok is, melyek az időjárás függvényében kisebb-nagyobb mértékben felüthetik a fejüket, ilyen például a pirenofórás levélfoltosság, a szeptóriás levélfoltosság vagy a fuzáriózis. Előfordulásukat segíti, hogy nem minden esetben rezisztens fajták vetésére esik a választás, vagy az évjárat sajátossága, hogy a kórokozó számára nagyon kedvezően alakulnak a körülmények, esetleg éppen a betegség egy új patotípusa üti fel a fejét, mely ellen a nemesítés még nem állt elő a megoldással, ezért a védekezés szükségességét szem előtt kell tartani.

Vannak olyan betegségek, melyek már az egészen fiatal növényt is veszélyeztetik, ezek közül az egyik legjelentősebb a fuzárium. A Fusarium fajok sok termesztett növényen okoznak kárt. A betegséget több mint 15 fuzáriumfaj okozhatja, például Gibberella zea/Fusarium graminearum, Gibberella avenacea/Fusarium avenaceum, Fusarium culmorum stb

 

Kalászfuzáriózis
Kalászfuzáriózis (forrás: www.agraragazat.hu)

 

A kórokozó okozhat csírapusztulást, gyökér- és szárpusztulást, valamint fertőzheti a kalászt is, attól függően, hogy a növényt mely fenofázisban támadja meg. A gomba fennmaradhat növényi maradványokon, a talajban, vetőmag felületén és belsejében is. Így a fertőzést is innen tudja elindítani, ha a körülmények lehetővé teszik. Abban az esetben, ha a gomba a talajban vagy a vetőmagon jelen van, a csíranövény gyenge fejlődése, csavarodása, deformációja tapasztalható. Erős fertőzéskor el is pusztulhat. A fiatal korban károsodott állomány gyakran hiányos, egyenetlen. A növények télállósága romlik, ha erős hideg hótakarótól mentes téllel párosul, az állomány jelentős ritkulása tapasztalható, vagy a levelek korai sárgulása figyelhető meg. A Fusarium fajok a vegetáció előrehaladtával okozhatják a gabona gyökérrothadását, száralapi részének betegségét. A növény föld feletti részén, a talajhoz közel barna csíkoltság látható, melyen párás időben a betegség jellegzetes rózsaszínes micéliumszövedéke is kialakul. A gabona szárának belsejében fehér gombafonalak szövedéke figyelhető meg. A legnagyobb problémát azonban a későbbi, kalászt érintő fertőzés jelenti. A kórokozó hatására a kalászokon a koraérés tünetei, sárgulás figyelhető meg. Csapadékos időjárás esetén szintén kialakul a rózsaszínes-fehéres micéliumszövedék. A beteg szemek töppedtek, sterilek lesznek, rózsaszín színezetűvé válnak, valamint malomipari értékük is csökken. A kórokozó mindemellett az általa termelt mikotoxinokkal is súlyos veszteséget okozhat, mert nagyobb mennyiségben emberi és állati fogyasztás esetén is egészségkárosodást okozhat. Ennek megakadályozása érdekében a fertőzött szemek, vagyis a toxin mennyiségét határérték alatt kell tartani, hogy humán fogyasztásra vagy állati takarmányozásra alkalmazható legyen.

 

2020-as év termésadatai
1. táblázat. A 2020-as év termésadatai a Központi Statisztikai Hivatal információi alapján

 

Csírakori fertőzésre akkor van a legnagyobb esély, ha a kórokozó már a talajban jelen van az elővetemény következtében, vagy a vetőmag fertőzött. Kalászfuzáriózis kialakulása szempontjából a gabona virágzástól egészen viaszérésig érzékeny a betegségre. A kórokozó faj nem igényes a környezeti faktorokra, azonban a csapadékos időjárás kedvező számára. A védekezés alappillére a megelőzés, a fertőzésmentes szaporítóanyag és megfelelő elővetemény választása. Kerülni érdemes a búza, kukorica, lucerna és borsó előveteményt. Ezenfelül a fertőzés kialakulására hajlamosító tényező, ha elhúzódik a kelés, túlzott a N-ellátás, ami a szövetek fellazulását, a túl gyors növekedést eredményezi. Továbbá a betegség számára kedvező körülmény a sűrűn vetett állomány, a csapadékos időjárás, elhúzódó virágzás. A korai fertőzés elkerülése érdekében alkalmazható vetőmagcsávázás, mely több csíra- vagy fiatal korban fertőző betegség ellen is védelmet nyújthat. Mivel a fajták fogékonyságában is eltérések tapasztalhatók, így ezt is érdemes figyelembe venni választáskor. Állománykezelést virágzás előtt érdemes elvégezni, a kultúrában erre a célra engedélyezett készítménnyel. Emellett ügyelni kell a harmonikus tápanyagellátásra és az aratás időben elvégzésére.

 

Lisztharmat levéltünete
Lisztharmat levéltünete (fotó: Kálmán Anna Léda)

 

A fuzáriumhoz hasonlóan elterjedt betegség a lisztharmat. A gabonaféléknek is megvan a sajátja, őszi búza esetében a Blumeria garminis f. sp. tritici. A gomba már egészen fiatal állományt is károsíthat. Biotróf kórokozó, sanyargatja a gazdanövényt, de egyes esetekben el is pusztíthatja. A fertőzött, legyengült állomány télálló képessége jelentősen romlik. Kedvezőek a betegség számára a párás, mérsékelten meleg napok. A fertőzött gabona alsó levelein és szárán piszkosfehér, egyre vastagodó micéliumszövedék, lisztes bevonat alakul ki. A gombafonalak felszínén fekete képletek alakulnak ki, melyek a kazmotéciumok. Ezekből felrepedést követően szóródnak ki az aszkospórák. A lisztharmat betegség korai megjelenésének oka, hogy a kórokozó fertőzött növényimaradványokon, árvakelésen is képes fennmaradni. A micéliumbevonaton keletkező ivaros termőtestekből (kazmotéciumokból) kiszóródó aszkospórák indítják el a fertőzést tavasszal. A tünetek szemmel is jól láthatóvá válnak a fertőzést követő 3-5 napon belül. A betegség fokozatosan terjed az alsóbb levelek felől a felsőkig. A sanyargatás eredménye, hogy a levelek sárgulásnak indulnak, elszáradnak. A lombveszteség miatt kevesebb az asszimilációs felület, egyaránt korlátozódik a bokrosodás és a gyökerek fejlődése. Mindezek hatására a gyenge növények más biotikus és abiotikus tényezőkre is fogékonyabbnak bizonyulnak. Ha a gabonát idősebb fejlettségnél fertőzi meg a gomba, a virágzásra is negatív hatással lehet, továbbá csökkent a levéltömeg, aminek következményeképpen az ezerszemtömeg is kevesebb lesz.

 

Lisztharmat mikroszkóposfelvételen
Lisztharmat mikroszkóposfelvételen

 

Védekezési szempontból a megelőzés a legjobb megoldás. Lisztharmat esetében szintén hatásos korai védekezési módszer a vetőmagcsávázás. Megelőző kezeléssel költséget, időt és a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is tudjuk optimalizálni. Gazdasági szempontból elsődleges a zászlós levél védelme. Rezisztens fajta választása mellett fontos a vetésforgó betartása, főleg a vegetációt megelőző erős fertőzés esetén. Érdemes kerülni a túlzott nitrogénellátást és a sűrű vetést.

A torsgomba (Gäumannomyces graminis) jellegzetesen rosszabb minőségű talajok betegsége volt. A vetésforgó szűkülésének okán már jobb talajainkon is károsíthat. A betegség tünetei már igen korán, ősszel is jelentkezhetnek, mert a kórokozó peritéciumai ekkorra érnek meg, és tudnak már fertőzni. A fiatalon megbetegített állomány sárgul, a csíranövények gyökerein barna elszíneződés látható. A fertőzött növények víz- és tápanyaellátása hanyatlik, ezért ezek fejlődése eltér az elvárttól, valamint télállóságuk is csökken. Az enyhe tél kedvez a kórokozó számára, ekkor a tünetek is fokozottabban figyelhetők meg, az állományban elszórtam jelentkeznek. A gomba jellegzetes tünete, hogy a fertőzött gabona a talajból földlabdával együtt húzható ki.

 

Torsgomba okozta kalásztünetek
Torsgomba okozta kalásztünetek (forrás: www.agro.bayer.co.hu)

 

Torsgomba okozta kalásztünetek
Torsgomba okozta gyökértünetek (forrás: www.agro.bayer.co.hu)

 

A torsgomba elleni védekezés a fajtaválasztással kezdődik, ugyanis az erős gyökeret fejlesztő fajták nagyobb sikerrel birkóznak meg a betegséggel. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a vetésforgó betartására is, mivel a kórokozó peritéciumai gazdanövény hiányában nem maradnak egy évnél tovább életképesek. Így, ha a gabona elő- vagy utóveteménye nem a torsgomba tápnövényeiből kerül ki, a fertőzés lehetőségét nagymértékben csökkenteni tudjuk. A harmonikus tápanyagellátással fokozhatjuk a növényeink stressztűrő képességét. Vetőmagcsávázással a korai fertőzést tudjuk megakadályozni, melyre a kórokozó életmódjából adódóan számítani lehet.

Hazai viszonyok között a leggyakrabban előforduló rozsdabetegség a vörös-, más néven levélrozsda (Puccinia recondita fsp. tritici). Kalászosgabona-növényeinket már ősztől károsíthatja. Kártétele nem olyan mértékű, mint fekete társáé, de nem is szabad figyelmen kívül hagyni. Jelentőségét gyakori előfordulásának köszönheti. Korábbi betegségekkel egyetemben ronthatja a gabona télállóságát. Enyhe, csapadékos április-májusban hamar láthatóvá válnak a levelek mindkét oldalán egyaránt sűrűn elhelyezkedő, vöröses színű rozsdatelepek. Rozsdabetegség lévén hazánkban a borókafajok a köztesgazdái, azonban ezek jelentősége az életmódja szempontjából nem jelentős. Ősszel is a táblán levő növényeken, árvakeléseken uredomicéliummal és enyhébb teleken uredospórával egyaránt képes fennmaradni a kórokozó.

 

Vörösrozsda enyhe tünete
Vörösrozsda enyhe tünete (fotó: Kálmán Anna Léda)

 

A megfelelő fajta megválasztásával jelentősen meg tudjuk könnyíteni a betegség elleni védekezést. A termesztésben fellelhető fajták között fogékonyság szempontjából jelentős eltérések tapasztalhatók. Agrotechnikai szempontból érdemes kerülni a túl korai vetést. A növényi maradványokat, melyek fertőzési forrásul is szolgálnak, érdemes mélyen a talajba forgatni, ezzel is csökkentve a kórokozó jelenlétét a területen. A harmonikus tápanyagellátást biztosítva javítjuk növényeink természetes ellenálló képességét. Állománykezelést, ha szükséges, szárbaindulás és virágzás idején érdemes elvégezni. Ezek a készítmények vagy hatóanyagok általában nem csak egyféle betegség ellen nyújtanak védelmet, így több kórokozó ellen hatékonyan alkalmazhatók. A siker kulcsa az időzítés.

 

Kálmán Anna Léda
növényorvos

 

agrár betegség csírakori fusárium fuzáriózis gabonakárosítók kalászos gabona károsító levélfoltosság levélrozsda lisztharmat mezőgazdaság micéliumszövedék mikotoxin pirenofórás szeptóriás
..