Az orosz terjeszkedő politika az utóbbi években nemcsak EU-ellenes propagandában, hanem agresszív műtrágya- és gabonakereskedelemben is megnyilvánult, és fenyegető, hogy előbb-utóbb az ukrajnaihoz hasonló katonai konfliktus ér európai államokat. Ezért az EU-nak muszáj fokoznia védelmi kiadásait, ám kérdés, hogyan érinti ez a KAP és más vidékfejlesztési kiadásokat.
Gyorsabb lehívás
Az Európai Unió 2028-ban induló új költségvetési ciklusa (MFF) előtt komoly stratégiai vita bontakozott ki: miközben az egymást érő válságok miatt nagyobb rugalmasságot sürgetnek, valójában az a kérdés, hogy mire és mennyit fordítanak majd a tagállamok közösen befizetett forrásaiból. A kohéziós politika jövője különösen bizonytalan, pedig a vidékfejlesztés fő forrása épp ez az eszköz.
Bár az Európai Bizottság július közepére ígért költségvetési javaslata még nem ismert, egyre több tervezet célozza az egyszerűsített, teljesítményalapú, az RRF-re (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) épülő struktúrát. Ez ugyan gyorsabb forráslehívást tenne lehetővé, de a Parlament szerint veszélyeztetné az átláthatóságot és a társadalmi felzárkózás céljait.
Vidékfejlesztés és kohézió: konfliktus vagy lehetőség?
A Parlament júniusban elfogadott jelentésében a kohéziós politikát nevezte meg a vidékfejlesztés legfőbb pilléreként. Az EU lakosságának harmada él vidéken, de a fejlettségbeli különbségek – mint például Budapest és Észak-Kelet Magyarország között mért 75%-os GDP-arány – továbbra is kirívók. Ennek ellenére a városi térségek jelenleg háromszor annyi forrást kapnak, mint a vidék.
A jelentés kiemeli, hogy a következő MFF-ben legalább a korábbi 392 milliárd eurós kohéziós keretet fenn kell tartani, de egyidejűleg jobban össze kell hangolni a KAP-pal és más programokkal (pl. Digitális Falu, ITI, CLLD). Az eszközrendszer decentralizációját, a pályázatok átláthatóságát és a helyi döntéshozók közvetlenebb bevonását is javasolják.
Lépéskényszerben az orosz fenyegetés miatt
Az orosz terjeszkedő birodalmi politika komoly fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára. Visegrádi, európai, kárpátaljai és más források évek óta tényként kezelik, hogy Moszkva a következő években már nemcsak álhírpropagandával, agresszív műtrágya– és gabonakereskedelmi expanzióval, hanem katonailag megtámadna egy vagy több uniós tagállamot, a mostani orosz elnök nem is csinál titkot belőle, hogy restaurálná a Szovjetunió viszonyait idéző szerkezetet. Az EU kénytelen fokozni védelmi képességeit az orosz fenyegetés mellett azért is, mert az amerikai politikai-katonai támogatás bizonytalan. Az EU-nak alapvető (mező)gazdasági érdeke is a védelem, ezért felmerült, hogy növeljék a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük 1%-ánál nagyobb összeggel az uniós költségvetést. Ez alapot adhatna mind a védelmi kiadások fokozására, mind például a vidékfejlesztési kiadások megtartására.
A Portfolio szerint a költségvetési reform fő realitása így valószínűleg az egyszerűsítés, a közvetlen eredményhez kötött forráslehívás és az átláthatóbb feltételrendszer kialakítása lesz – kérdés, hogy ez a strukturális célokat szolgálja, vagy inkább elrejti azokat.
