Rekordszintre nőtt a biomassza-felhasználás Magyarországon

2024-ben 6,37 millió tonna biomasszát használtak fel energetikai célra Magyarországon, ami 79,4%-kal több az előző évi mennyiségnél – derül ki az adatszolgáltatók jelentéseiből. A növekedéshez jelentősen hozzájárult a szennyvíziszap-alapú biogázüzemek megjelenése, amelyek 2,1 millió tonna anyagot hasznosítottak. Ha kicsivel is, de sajnos még mindig nő a gabonaszalma-felhasználás.

Erőművek, fűtőművek

Az erőművek, fűtőművek és ipari kazánok esetében továbbra is az apríték (faapríték, fűrészpor, kéreg) dominál: 2024-ben 1,01 millió tonnát égettek el, ami 22,3%-os növekedést jelent. A feldolgozóipari alapanyagok aránya 18,9%, míg a tűzifáé 14,5% volt. A faipari melléktermékek súlya közel 65%-kal nőtt – írja az AKI.

A biogázüzemek 2024-ben 3,9 millió tonna biomasszát használtak fel. Az alapanyagok közül a legnagyobb részt – 54,6%-ot – az egyéb biogázüzemi alapanyagok tették ki, ennek döntő hányadát a szennyvíziszap adta. A feldolgozóipari melléktermékek aránya 27,9%, míg az állati trágya 15,3%-ot képviselt, utóbbi főként hígtrágya formájában (szarvasmarha: 314,6 ezer tonna, sertés: 191,7 ezer tonna).

A régiós megoszlás átrendeződött: míg korábban a Dél-Dunántúl és Észak-Alföld vezetett, 2024-ben már Közép-Magyarország is felzárkózott, így a három régió együttesen adta a biomassza-felhasználás jelentős részét. Az erőművi-fűtőművi felhasználás 65,5%-a két régióból – Közép- és Dél-Dunántúlról – származott.

Apríték, szalma, melléktermék

Az erőművek, fűtőművek és ipari kazánokat működtető vállalkozások biomassza-alapanyag-felhasználása a következőképp alakult 2024-ben:

Faapríték: 1 008 400 tonna (az összes felhasználás 40,8%-a, +22,3% 2023-hoz képest)

Feldolgozóipari alapanyagok: 18,9%

Tűzifa: 14,5%

Gabonaszalma: 7,5%

Egyéb biomassza: 12,6% (jelentős, 29,2 százalékpontos csökkenés)

Faipari melléktermékek: +46,2 százalékpontos aránybővülés, közel 65%-os volumennövekedés

A mezőgazdaságban, konkrétan a szántóföldi növénytermesztésben jelentős fenntarthatósági, talaj- és aszályvédelmi érdek fűződik a szármaradványok talajba forgatásához. A gabonaszalmákra vonatkozó adat részben azt sejteti, hogy még mindig jelentős és nem csökkenő mennyiségben kerül a learatott szántókról fűtő- és erőművekbe szármaradvány. Tavaly előtt ugyanez az adat 7,1, 2022-ben alig 6% volt. Ez a talajok szervesanyag-utánpótlása, a mulcsos technológia, azaz a regeneratív, fenntartható, aszálytűrőbb talajművelési eljárások miatt kedvezőtlen jel.

A biogázüzemeknél:

Szennyvíziszap-alapú anyagok: 2,1 millió tonna (az összes biogáz-alapanyag 54,6%-a)

Feldolgozóipari alapanyagok: 1,08 millió tonna (27,9%)

Állati trágya: 597 500 tonna (15,3%)

Forrás: AKI