Bezárás

Gondolatok a precíziós gazdálkodás bevezetéséről…

Írta: Agrárágazat-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 19.

…egy szaktanácsadó szemszögéből

Néhány gondolatot osztanék meg Önökkel azokról a manapság jelentkező, elsősorban a precíziós gazdálkodásra való áttéréshez kapcsolódó gazdasági döntést befolyásoló tényezőkről, melyekkel a szántó művelési ágú területen gazdálkodó termelők tapasztalataim szerint számolnak…

A rendszerváltást követő privatizáció és kárpótlás átrajzolta a korábbi birtokszerkezetet, új kisgazdaságok jelentek meg, illetve maradtak a magánkézbe került nagyüzemek. Az azóta eltelt időszakban (30 év) kiöregedett, illetve felnőtt egy generáció, így sok esetben a következő nemzedéknek kellett átvennie az irányítást.

1. Ahol nincs a gazdaságot továbbvivő családtag, a területek még használatban vannak, de műszaki fejlesztés csak minimális mértékben történik – így a precíziós gazdálkodásra való áttérés sincs tervezve –, hiszen csak a föld megőrzése a cél. Ha a gazdaság vezetői kiöregednek a tevékenységből, a területek újra bérbe lesznek adva, a gazdálkodást felszámolják. Fokozódik a birtokkoncentráció.

2. Ahol a következő generáció más iparágban dolgozott, de bizonytalan volt a helyzete, vagy bármi egyéb ok miatt, de újra nyitottak a mezőgazdaság felé, apró lépésekben, a környező gazdálkodóktól, mezőgazdasági cégektől tanulva folyamatosan fejlesztenek. Itt sok esetben a döntés még a szülőké, akik a jól ismert, bevált eszközökhöz, technológiákhoz, szokásokhoz ragaszkodnak, hiszen a precíziós gazdálkodás alapját képező informatikai alapismeretek (adatok-adatgyűjtés fontossága, az adatáramlás, -tárolás lehetőségei, a meglévő adatok osztályozására, szűrésére való programok) hiányoznak. A gazdatársaktól tanulva, az egyszerűbb fejlesztéseket – pl. sorvezető, „traktorok okosítása csomag” – bevezetik, de ennek legfontosabb érve a precíz területhasználat, a táblaszegélyek kijelölése és a traktorral való munkavégzés megkönnyítése.

3. Azok a vállalkozások, ahol nincs a mezőgazdaságból kimaradó generáció, ott már az iskolák választásakor eleve a mezőgazdasági képzések kerültek előtérbe mind az első, mind a második generáció esetében, tehát már sokkal nagyobb a nyitottság/tudás és egy-egy gép/eszköz lecserélésénél már számít (különösen az utóbbi 5 évben) a GPS-felszereltség az erőgépeknél (sorvezetés, ill. a terület pontos használata), valamint azoknak a munkagépeknek a beszerzése, ahol már az erőgép fülkéjéből bizonyos beállítások elvégezhetőek (azaz ha részlegesen is, de elektronikusan vezérelhetőek). Itt inkább a bekerülési költség és megtérülés számít, valamint az, hogy melyik generáció fogja használni az adott eszközt (milyen műszaki informatikai tudással bíró ember).

A következő nehézség a rendelkezésre álló eszközpark túlzott változatossága. Az elmúlt években a döntéséket elsősorban a használhatóság, a tartósság, illetve az alkatrész-ellátottság határozta meg. Ahogy minden téren fejlődött a világ, a mechanikus eszközöket elektronikus (fülkéből vezérelhető) beállítással is kezdték gyártani. Mint minden bevezetett új technológia esetén, a hibák száma lényegesen több volt, a meghibásodás lehetősége megnőtt az új alkatrészekkel, egységekkel, ami az elterjedésüket mindenképpen lassította.

Bizonyos technológiai továbblépés (pl. a precíziós gazdálkodásra való áttérés) feltétele a megelőző technológiák fejlettsége – hiszen a gépgyárak is a „csúcs” eszközeiket fejlesztik tovább –, mert egy korszerűtlen gép felzárkóztatása azonkívül, hogy a meghibásodás esélyét növeli, de akár kompatibilitási problémákat is okozhat. Így a régebbi eszközök esetén nem minden esetben valósítható meg korszerűsítés.

A precíziós gépesítés elterjedésének egyik problémája az, hogy a forgalmazók a saját géptípusukhoz (teljes vertikumban) tudnak komplett precíziós kommunikációval rendelkező elektronikai eszközöket biztosítani, illetve eszközökkel felszerelt munkagépeket forgalmazni. Ott, ahol vegyes a géppark, nehéz vagy akár lehetetlen minden, a precíziós termelés szempontjából fontos eszközhöz megfelelő, az adatok gyűjtésére és a feladatok végrehajtására alkalmas szenzort, adaptert biztosítani, melyekkel a gépek biztonságosan képesek egymás között kommunikálni, tudnak adatokat gyűjteni, szolgáltatni.

A precíziós gazdálkodásra való áttérés leggyakrabban említett célja a termés/termelés növelése, költségek csökkentése, a fenntartható gazdálkodás folytatása (meg lehessen őrizni világunkat, hogy a következő generációnak működőképesen át lehessen adni). Az ehhez hasonló, szépen megfogalmazott célokkal idealizálhatjuk a precíziós gazdálkodásra való áttérés fontosságát, időszerűségét, azonban a gyakorlati kérdés az, hogy ez a folyamat belátható időn belül megtérül-e vagy sem. Biztos és magas költségeket felvállalni egy bizonytalan többletbevétel reményében nem tűnik jó befektetésnek, így csak a biztos háttérrel rendelkező gazdaságok számára célszerű beruházni az említett technológiai korszerűsítésbe.

A termés/termelés növelése cél esetében, mivel erre több külső környezeti elem is befolyással van (időjárás, kórokozók, kártevők megjelenése, termőhelyi adottságok), a gazdálkodók ezt leginkább a vetőmagválasztással próbálják elérni. A vetőmag-forgalmazók által a régiókban szervezett határszemlék segítik a döntést. A szomszédos gazdálkodóknál tapasztalt eredmények, egy-egy jó évjárat vagy bevált vetőmag csökkenti a változtatási kedvet. Hiába azonban a magasabb termelési potenciál egy új hibridben vagy fajtában egy nagyobb terméshozam elérésére, ha táblaszinten maximalizált a kijuttatható nitrogén mennyisége. Somogy megyében például a mezőgazdasági művelés alatt álló területek 96%-a nitrátérzékeny. Ezeken a területeken a területalapú támogatás igénylése esetén kötelező (szántó esetében) az 5 évente történő talajmintavétel és az arra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv készítése és alkalmazása. Ez fix költségként jelentkezik a gazdaságban (jelen információk szerint ez 8-10 ezer forint/minta költséget jelent, ahol egy minta max. 5 ha területet foglal magában).

Ha precíziós gazdálkodás szerint történik a területen a menedzserzónák (mintavételi területek) kijelölése, átlagosan 3 ha területről származó talajmintavétellel, majd ez alapján a zónákra megállapított hatóanyag-maximumokkal a műtrágya kijuttatása, a tábla egészén a nitrátrendeletben meghatározott maximumot túllépni akkor sem szabad. A precíziós gazdálkodás esetén a mintavételek száma tehát a zónák méretétől és mennyiségétől függ, és adott gazdaságra ez biztosan több minta megvételét és bevizsgálását jeleni, mint a nitrátrendeletben megfogalmazott minimumkövetelmény. A bonyolultabb számítások, a digitális eszközökön használható információk generálása, a magasabb szintű szakmai ismeret – szaktanácsadó bevonása – többszörözheti ennek a szolgáltatásnak a költségeit. Bevételként pedig nem garantált, hogy tudnak annyival többet vagy jobbat termelni adott területen (rendeleti leszabályozások, ill. külső környezeti hatások), hogy ez az extra költség megtérüljön.

A költségek csökkentése és a fenntartható gazdaság szinte párhuzamba állítható, sok azonos elem sorolható be e célok alá (műtrágya és növényvédő szerek mennyiségének csökkentése, áttérés a folyékony tápanyag-kiegészítőkre és a lombtrágyákra stb.).

Ott, ahol a fiatalabb generáció részt vesz a mezőgazdasági tevékenységben, és számukra már nem ördögtől való az informatika, valamint a gazdaság van annyira stabil, hogy bevételei legalább részben kiszámíthatóak, a fejlesztések során mindenképpen szem előtt tartják azt az igényt, hogy fontos a termelési adatok elektronikus információk formájában való gyűjtése, tárolása, rendszerszinten való gondozása megvalósulhasson. Ezzel párhuzamosan az újabb generáció képviselői elvégzik az adatok kiértékelését, készek használni a döntések meghozatalát támogató programokat. Ezeket a tudnivalókat, gyakorlatokat a fiatal generáció az oktatások és képzések során szerzi meg, valamint próbálja ki. Ezért fontos a szakirányú képzés, a szántóföldi bemutatók, a sikeres beruházások promotálása.

A vállalkozói kedvet természetesen nemcsak a precíziós gazdálkodás felé nyitás esetén, hanem a beruházások minden szegmensében nagyban befolyásolja az elérhető támogatások megléte, a biztos jogi/szervezeti háttér, vagyis a hosszú távú tervezhetőség.

Sajnos hazánkban a normatív támogatások olyan mértékben beolvadtak a mindennapok költségeinek fedezésébe, hogy igazi céljuk, az üzemméretnek megfelelő fejlesztés éves szintű támogatása már elképzelhetetlen ezekből, az egyre növekedő inputárak, a rapszodikus termény- és termékárak alakulása miatt mint a bevétel egy formája vannak jelen a köztudatban. Mértéküknek, illetve kifizetési ütemezésüknek a megváltoztatása a mezőgazdasági kisüzemek számának jelentős csökkenését eredményezheti…

Szabó Csaba
Talaj-Agro Kft.