A mezőgazdaságban természetesen nemcsak a növények, az állatok is megszenvedik a klímaváltozással érkező hőstresszes napokat. Egy holland kutatás feltárja, hogyan hat már a közepes a hőség is a Holsten-fríz fajtáknál, és mit tehetnek az állattartók.
Az elléstől a fogamzásig: minden mutatót ront a meleg
A tejhasznosítású szarvasmarhák, különösen a nagy tejtermelésű Holstein-fríz fajták esetében a nyári hőség egyre súlyosabb problémákat okoz. A hollandiai Wageningeni Egyetem és partnerei által végzett, 400 ezernél is több tehén adatait feldolgozó vizsgálat szerint a hőmérséklet–páratartalom index (THI) már mérsékelt emelkedése is kimutathatóan rontja a termékenységi mutatókat.
A kutatás fő célja az volt, hogy meghatározza, milyen THI-érték felett jelennek meg a termékenységre gyakorolt káros hatások, és hogyan reagálnak ezekre az egyes egyedek genetikailag.
A hőstressz hatása négy fő termékenységi mutatóra
A kutatók négy kulcsfontosságú termékenységi jellemzőt vizsgáltak: a fogamzási arányt, az elléstől az első inszeminációig eltelt időt, az első és utolsó inszemináció közötti időtartamot, és végül a két ellés közötti intervallumot. Az adatok többféle időablak szerint lettek elemezve, de a legérzékenyebb módszer a THI3 volt, amely az inszemináció napján, illetve előtte és utána egy-egy napon mért hőmérséklet–páratartalom index átlagát vizsgálta. Ez a mutató jól jelzi a hőstressz közvetlen hatását az inszemináció sikerességére.
Kritikus THI-értékek – már 50 felett romlik a termékenység
Az eredmények alapján a tudósok érdekes és fontos következtetésekre jutottak. A fogamzási arány és az első–utolsó inszemináció közti idő már THI 60 fölött romlik látványosan. Az elléstől az első inszeminációig eltelt idő, valamint a két ellés közötti időtartam már THI 50 körül érezhetően megnyúlik. Mindez azt jelenti, hogy már mérsékelt hőstressz is elég ahhoz, hogy a tehenek szaporodásbiológiája zavart szenvedjen. Ez különösen fontos a gyakorlatban, mivel ezek az értékek gyakran előfordulnak hazai nyári napokon is.
A genetika is szerepet játszik
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a hőstresszre adott reakció nem minden állatnál egyforma. A fogamzási mutatók romlása, illetve az intervallumok meghosszabbodása egyes állatoknál kevésbé volt kifejezett, ami genetikai eltérésekre utal. Ez azt jelenti, hogy:
Van lehetőség hőstressz-ellenálló tejelő tehenek nemesítésére, és
A termékenység javítása nemcsak a környezeti feltételek javításával, hanem a tenyésztés eszközeivel is elérhető.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A tanulmány alapján elmondható, hogy az állattenyésztőknek. Egyrészt természetesen fokozott figyelmet kell fordítaniuk a nyári inszeminációkra. Emellett THI-figyelő rendszerek bevezetésével jobban tervezhetők a termékenyítési időpontok. Hosszabb távon érdemes olyan egyedeket kiválasztani a tenyésztésre, amelyek jobban teljesítenek magas THI-értékek mellett is.
A következő lépés a gyakorlatban az lehet, hogy a hőstresszre érzékeny állományokat igyekeznek korábban termékenyíteni, illetve nyári időszakban külön hűtési és árnyékolási rendszerekkel segíteni a tehenek komfortérzetét. Emellett a takarmányozás és a vízellátás optimalizálása is kulcskérdés lehet a fogamzás támogatásában.
Az állattartók persze nem kényszerülnek tétlenül állni a hőstressz-problematika előtt. Lapunk több cikkben is foglalkozott a kérdéskörrel – lásd ezt és ezt a cikkünket!
