A régió rekordtermései a tavalyihoz képest egészen más helyzetet teremtenek a magyar búza kiviteli piacain. Ha el akarjuk adni a 2 milliós hazai felhasználás feletti 2,5 millió tonnás búzaexport-mennyiséget, a fő versenytársat, Romániát kell figyelni most. Egyre nagyobb figyelem hárul a durumra.
Dől a búza dél-keletről
A júliusi európai uniós MARS Bulletin alapján a román őszi búza termésátlaga 25%-kal, az árpáé 22%-kal haladja meg az ötéves átlagot. Hasonlóan kedvező helyzetet jelentettek Bulgáriából, Franciaországból és Spanyolországból is. Ezzel szemben Magyarország, Németország és Lengyelország „csupán” átlagos terméseredményeket produkált. Hozamcsökkenésről Olaszország, Törökország és Ukrajna esetében számoltak be.
A Stratégie Grains szerint Románia 12,3 millió tonnás búzatermést könyvelhet el, Bulgária pedig 7,1 millió tonnát. A román export új rekordra készül: meghaladhatja a 8,8 millió tonnát, amiből közel 1,6 millió tonna az EU piacára kerülhet. Az EU teljes búzatermése 15 millió tonnával nőtt, ami fokozódó belső versenyt vetít előre a felesleggel rendelkező tagállamok között.
Csökkent a magyar búza versenyképessége
A román, szerb és horvát ajánlatok növekvő volumene egyre erősebben kiszorítja a magyar búzát a hagyományos exportpiacairól. Mindezt tetézi, hogy Oroszországban is jó termés várható, így szeptembertől fokozódik a globális árverseny. A magyar piac jelenleg kiváró állásponton van: az eladási és keresleti szintek nem találkoznak, az exportaktivitás gyenge. A MATIF szeptemberi jegyzései is nyomottabbak, mint tavaly ilyenkor. Bár Ausztrália idei búzatermését 6%-kal alacsonyabbra becsülik, az EU (+6%) és Oroszország (+9%) növekvő kibocsátása ellensúlyozza ezt. Az EU 53,1 millió tonnás, Oroszország 17,7 millió tonnás exportképes mennyiséggel számol.
Ukrajnában árnövekedés és termés-visszaesés
Az elmúlt hetekben Ukrajnában emelkedtek a búzaárak. Ennek hátterében a feldolgozók és exportőrök közötti verseny, az exportpiaci kereslet erősödése, illetve a termelők kivárása áll. A gazdák alacsony értékesítési hajlandósága miatt a piacra került mennyiség jellemzően kis tételű. A másodosztályú malmi búza ára 100–200 hrivnyával, a takarmánybúzáé 200–500 hrivnyával nőtt tonnánként, jellemzően 9700–10700 illetve 9000–10400 hrivnya/tonna közötti CPT árszinten.
Ugyanakkor Ukrajnában a 2025-ös gabonatermés kilátásai alacsonyabbak, mint tavaly. Az aratás július végi állása alapján az átlagos terméshozam hektáronként 2,53 tonna, ami jelentős csökkenés a tavalyi évhez képest. Ugyanez tavaly 3,44 tonna volt hektáronként. A búzatermés várhatóan csak körülbelül 18 millió tonna lesz, ami 13 éves mélypontot jelent, 23%-kal kevesebb a 2024-es termésnél.
Stabil lehetőség a durumbúza
A durumbúza termesztése továbbra is stabil és jövedelmező ágazatot jelent. A feldolgozóipari igény állandó, a fajtaszortiment modernizálódott, a hozamok és a minőség kiemelkedő. Az őszi típusok termesztése a hazai klimatikus viszonyok között is megbízható. A mediterrán piacok stabil kereslete miatt a durumbúza az őszi búzához képest évről évre árprémiumot kínál. A szegmens ráadásul jól illeszkedik a fenntartható növénytermesztési irányvonalakhoz, így stratégiai növénnyé válhat a következő években.
