Étel vagy áram? Új veszély a mezőgazdaságra a földkivonás

Az autógyárak, napelemparkok, autópályák, új városrészek és más létesítmények jelentős hányada jó-kiváló minőségű földeken épül. A világon óránként 400, Európában az elmúlt 20 év alatt 11 millió, itthon több tízezer hektár tűnt el. Miközben egyre többen élnek a bolygón, a termőföld egyre kevesebb.

Hová tűnnek a termőföldek?

A globális, európai és hazai trendek mögött egyre erőteljesebb a beépítés és a klímaváltozás hatása. A termőföldek fogyása világszintű, aggasztó trend. Építkezések, infrastruktúra-fejlesztések, napelemparkok, a klímaváltozás és a mezőgazdasági szerkezetváltás együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy évről évre millió hektárnyi földterület kerül ki az élelmiszertermelésből – miközben a világ lakossága és élelmiszerigénye folyamatosan nő.

Globális szinten napi 10 ezer hektár veszhet el

A FAO jelentése szerint évente mintegy 4–5 millió hektár jó minőségű termőterület vész el, legfőképpen a talajdegradáció és az urbanizáció következtében. Ez napi szinten körülbelül 10 000 hektárt jelent. A leromlás fő okai: talajerózió, tápanyagvesztés, szikesedés, nem fenntartható gazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás extrém következményei (árvizek, aszályok, hőhullámok). A klímaváltozás hatására már most is a művelt földek több mint felén csökkent azoknak a növényfajoknak a száma, amelyek termesztésre alkalmasak.

Európai Unió: 25 év alatt 11 millió hektár tűnt el

Az EU-ban 2000 és 2025 között 11 millió hektárral csökkent a mezőgazdasági területek nagysága – ez az uniós termőterület közel 8%-át jelenti. A fő okok között szerepel az urbanizáció, ipari beruházások, az ökológiai célú területkivonás, valamint a mezőgazdaság jövedelmezőségének csökkenése. A gazdaságok száma drasztikusan visszaesett, miközben nőtt a birtokkoncentráció. A szabályozási és adminisztratív terhek, valamint a környezeti feltételek szigorodása szintén szerepet játszanak a termőterület-csökkenésben.

Németország: naponta 51 hektár…

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2020 és 2023 között átlagosan napi 51 hektárral nőtt a települési és közlekedési célra hasznosított földek aránya, ami emelkedést jelent az előző időszakhoz (2019–2022) képest. A német tartományok egyre hangosabban követelik a mezőgazdasági földek védelmét, különösen a szövetségi kormány gyorsított lakásépítési programjának árnyékában. A Bundesrat szerint az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás közepette „rendszerszinten” kellene megőrizni a termőterületeket.

A napenergia telepítése szintén jelentős földhasználó: csak Bajorországban 2023-ban 17,2%-kal nőtt a talajra telepített napelemparkok területe. Becslések szerint a mega napelemparkok kétharmada mezőgazdasági területeken épül.

Magyarország: lassú, de folyamatos csökkenés

Bár a magyar statisztikák kevésbé drámai képet mutatnak, a szántóföldi területek csökkenése hazánkban is folytatódik. Az aranykorona-értékű szántók területe évente néhány ezer hektárral zsugorodik. A csökkenés oka összetett. Egyrészt a klímaváltozás miatt az Alföldön egyre több a száraz, terméketlenedő terület a csapadékhiány és hőség miatt. Az agrárium szerkezeti átalakulásával: a kisüzemek visszaszorulásával, a mezőgazdasági üzemek számának csökkenésével is több a termelés alól kivont terület. Az urbanisztikai-turisztikai építkezések (nyaralók, stadionok, gyárak, szállodák stb.) mellett a napeleparkok számának-területének növekedése is egyre hangsúlyosabb.

Mi marad a gazdálkodásnak?

Globális, uniós és magyar szinten is egyre sürgetőbb kérdés: meddig folytatható élelmiszertermelés csökkenő területen? A jelek szerint egyelőre fontosabbak az urbanisztikai-digitális infrastruktúrák, mint az élelmiszertermelés. A mezőgazdasági földek túlhasználata, elvesztése és beépítése azonban az élelmezésbiztonságot fenyegeti. A talajvédelem, a földhasználati szabályozás, valamint a mezőgazdasági beruházások előnyben részesítése kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy legalább a még meglévő termőföldek megőrizhetők legyenek.