Ismét érdekes, a hazai mezőgazdaságban izgalmas vitákat ébresztő kérdést tűzött napirendjére Forró Richárd, a BASF Szakmai Ártalom című beszélgetősorozatának szerkesztője. Vendégei, Bodrogi Zoltán és Józsa Bence annak ellenére megtartják a növényt a vetésforgóban, hogy országosan csökkent a repce vetésterülete az elmúlt években. Vették a fáradtságot kiismerni a repcetermesztés fogásait, így nem csoda, ha 4 tonna feletti átlagok elérése után elégedettek a pénzügyi eredménnyel is.
Stabil hozamok, tudatos technológia
Bodrogi Zoltán, a Jánoshalmán működő Agroprodukt Kft. növényorvosa elmondta, hogy idén 390 hektárról takarították be a repcét, 3,7 tonnás átlagterméssel, de a legjobb táblájuk 4,35 tonnát hozott hektáronként. Bár homoktalajaik is vannak, Zoltán szerint a repce a gyengébb területeken is képes pozitív meglepetést okozni.
Józsa Bence, a versegi családi gazdaságuk vezetője szintén elégedetten nyilatkozott: 4,2 tonnás üzemi átlagot értek el, több táblájuk pedig meghaladta a 4,5 tonnát. Szerinte ebben kulcsszerepet játszott a vetési precizitás, a fajtaválasztás – különösen az Invigor® hibridek, amelyek kiemelkedő termésátlaguk mellett magas olajtartalmat képesek elérni, mely rendszerint 47% fölé is emelkedett.
Értékesítési szempontból is jó év volt
Mindkét gazda szerint a 2025-ös évben a repce piaci ára kedvezőbben alakult, mint tavaly: Bence 202 ezer Ft/tonnás áron adott el, Zoltánék 199 ezres szinten értékesítették a betakarított termény tonnáját. A hektáronkénti nyereségük 400 ezer forint körül alakult, támogatások nélkül is. Abban egyetértettek, hogy amint van nyereség, érdemes kiszállni a piacról, nem szabad kivárni a „csillagos eget”.
Technológiai kihívások és megoldások
A vetési időpont kapcsán Zoltán arról beszélt, hogy az augusztus végi szárazság miatt sokat hezitáltak, mikor vessék el a repcét. Végül szeptember közepére csúszott a vetés, de ez nem okozott problémát. Bence ezzel szemben szereti „dédelgetni” a növényt, így augusztus 20-a körül vet, amennyiben az eső megérkezik időben. Mindketten kiemelték a precíz időzítés fontosságát – legyen szó vetésről, vagy tápanyag-utánpótlásról.
Az őszi regulátorozást mindketten kulcsfontosságúnak tartják. Zoltán szerint a technológiának fontos szerepe van a levélbetegségek megelőzésében is. Bence úgy fogalmazott: „Aki az őszi regulátort sajnálja, az inkább ne is vessen repcét.”
Növényvédelem: az ormányos komoly kihívást jelent
Mindkét termelő hangsúlyozta, hogy a repceszár-ormányos elleni védekezés elengedhetetlen. Zoltán különösen szigorúan figyeli a betelepülés jeleit sárgalapokkal, de a növényvizsgálatot tartja a legmegbízhatóbb módszernek. A fénybogár kapcsán elmondták: több évben is előfordult, hogy elmaradt a védekezés, és nem okozott problémát. A gombabetegségek megelőzése érdekében virágzáskor Pictor® Active-ot használnak.
Tápanyag-utánpótlás: inkább okosan, mint sokat
Bence ősszel használ NPK műtrágyát, februárban pedig két menetben folyékony UAN oldattal gondoskodik a növények megfelelő tápanyagellátásáról, melyet rendszerint Limus® Perform ureázinhibitorral kombinálva juttat ki. A teljes vegetáció alatt kijuttatott N mennyisége így 130–150 kg N hektáronként. Zoltánék takarékossági okokból tavaly ősszel nem használt NPK-t, tavasszal pedig egy menetben juttattak ki mindössze 81 kg N hatóanyagnak megfelelő UAN oldatot szintúgy inhibitorral. Zoltánék tudatosan azért használnak inhibitort, hogy csökkentsék a műtrágyázási menetszámot. Szerinte a siker nem a magas N dózisokban rejlik, hanem annak időzítésén.
Vetéstechnológia, fajtaválasztás
Bence 12,5 cm sortávra vet, ami tapasztalatai szerint jobb gyomelnyomást biztosít. Zoltánék 45 cm-re vetnek szemenkénti vetőgépet használva, mert tapasztalatai szerint a sűrűbb gabonavetés nem feltétlenül hoz jobb eredményt. A fajtaválasztásnál saját fajtasoraikra támaszkodnak, mivel egy-egy hibrid térségenként eltérően teljesíthet.
Bence az Invigor® hibridek híve, különösen a 1170-es és 2040-es típusokat emelte ki, amelyek olajtartalomban és termésben is kiemelkednek. Zoltán eddig nem termesztett BASF-repcét, de tervezi kipróbálni.
Miért marad a repce a vetésforgóban?
A gazdák szerint a repce nemcsak szép növény, hanem kitűnő elővetemény is. Lazítja a talajt, javítja a szerkezetet, és jelentősen megnöveli a következő kalászos hozamát. Emellett rugalmas betakarítási idővel és elfogadható értékesítési potenciállal rendelkezik.
Mindketten hangsúlyozzák: a repce megmarad a vetésforgóban, de csak akkor lehet sikeres, ha a gazda ott van mellette, figyeli a jeleket, időben lép, és nem spórolja meg a technológiai alapokat. Ahogy Bence fogalmazott: „A repce nem az a növény, amit el lehet engedni tavaszra.”
Agrárágazat Tudástár: Őszi regulátorozás – Az őszi regulátorozás a repcetermesztés egyik kulcsfontosságú növényvédelmi és termesztéstechnológiai művelete, amely során növekedésszabályozó hatóanyagokat juttatnak ki a növényekre ősszel. Célja a repce túlzott megnyúlásának megakadályozása, a szárszilárdság növelése, a télállóság fokozása és a gyökérfejlődés serkentése. A beavatkozás segít abban is, hogy a növény ellenállóbb legyen a levélbetegségekkel szemben. Elmaradása a tél előtti túlfejlődéshez, télkárokhoz és gyengébb tavaszi induláshoz vezethet, ezért a repcetermesztésben technológiai alapfeltételnek számít.
