Nem szabad kereskedelmi érdekből pánikot kelteni

Wagenhoffer Zsombor agrármérnök, agrárpolitikai szakértő a ragadós száj- és körömfájás következményeiről

Ötven év után először hitetlenkedés, aztán pánik, majd elszánt és a jelek szerint eredményes védekezés követte a ragadós száj- és körömfájásjárvány (RSZKF) kitörését, kezelését Magyarországon a tavasszal. Ám ezzel csak a fertőzéshullám „klinikai” szakaszán vagyunk túl. Az RSZKF gazdasági, biológiai biztonsági, tartástechnológiai és szakhatósági vonatkozásai még vélhetően hónapokig témát adnak a hazai állattenyésztés szakmai műhelyeinek. Dr. Wagenhoffer Zsombor agrármérnök, agrárpolitikai szakértőt kérdeztük.

A járvány aktuális állapota – túl vagyunk a kritikus szakaszon

Hivatalosan a ragadós száj- és körömfájás járványnak vége, hónapok óta nincs új kitörés. A szakma és az állattartók biztonságban érezhetik magukat? Tényleg lezárult már a járvány, vagy még mindig fennáll a veszély?

– Nos, a válaszom az, hogy a ragadós száj- és körömfájás-fertőzést sikerült leküzdeni, és jelenleg Magyarországon nincs már aktív vírus. Azonban fontos látni, hogy teljesen nulla kockázat sosem létezik. Az élethez mindig társul némi kockázat, de én azt mondom, hogy most már a vírus Magyarországon nem fenyeget.

Azt is látni kell, hogy a vírus legyőzhető, a túlélési potenciálja nem túl nagy, napon, szabad levegőn, talajban nem él túl sokáig, ecetsavval, citromsavval viszonylag könnyen fertőtleníthetők a ragályfogó tárgyak.

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a vírus terjedése miatt a járvány súlyos gazdasági hatásokat okozott. Az én megközelítésem az, hogy nem szabad pánikot kelteni. Azokat a hangokat, amelyek folyamatosan lebegtetik, hogy még mindig veszélyben vagyunk, gyakran kereskedelmi vagy politikai érdekek motiválják. A járványt szakmailag kezeltük, és én azt mondom, hogy ez a kérdés már lezárult.

Nem akarok mélyebben belemenni, mert ez már, hála Istennek, a múlt, de nagy találgatás folyt arról, honnan érkezett a fertőzés, egészen hibbant összeesküvés-elméletek is lábra kaptak arról, hogy szándékosan hurcolták be a vírust… Mennyire aggasztó körülmény, hogy nem sikerült kideríteni, honnan ered konkrétan a vírus?

– Jól tudja, valóban voltak zavaró kijelentések. Ennél a vírusnál szinte lehetetlen kideríteni, hogyan jutott be az első telepre, hiszen olyan nagy volt a személyi és járműforgalom. A terjedés főleg emberi tevékenység következménye, és bár sok esetben ismerjük a terjedési útvonalat, a pontos eredet gyakran ismeretlen marad. A határátkelők lezárása, a közutakon haladó járművek fertőtlenítésének hatékonységa vitatott. Az emberi tényező valószínűleg kulcsfontosságú a terjedésben, és a szándékosság vagy véletlen kérdése továbbra is nyitott marad.

Azt értem, hogy a járványt sikerült kezelni, de akkor milyen károkat okozott? Mi volt a legnagyobb hatás, amit a járvány a mezőgazdaságra gyakorolt?

– A járvány hatásai valóban széleskörűek voltak, és több szempontból is jelentős károkat okoztak. Először is a közvetlen károkat kell kiemelnünk. Ezek azok a gazdaságok, ahol a fertőzés megjelent, és ahol le kellett ölni az állatállományt a fertőzés megfékezése érdekében. A közvetett károk abból adódtak, hogy Magyarország exportpiacai, mint például Románia, Ausztria és más szomszédos országok, lezárták a határokat a magyar állatok előtt, annak ellenére, hogy az EU ide küldött szakértői, majd kiadott határozatai is megerősítették, hogy hazánk jól kezelte a kialakult helyzetet, és a zónák kialakítását elegendőnek tartották a fertőzés megállítására.

Az állattenyésztők különösen nehéz helyzetben voltak, mivel a felvásárlók és főleg a kiskereskedelmi láncok – teljesen alaptalanul – egészségügyi kockázatokra és a fogyasztói kereslet visszaesésére hivatkozva eleinte nem vették át a korlátozás alá eső területekről érkező sertést és fogékony állatokat, állati terméket. Miután az állam beszállt, és felvásárolta az élő sertést, illetve kiegészítette a felvásárlási árat, egyből elillant a keresletcsökkenés vagy a plusz kockázati tényező. Ezek mellett az ország más területein is akadtak nehézségek pl. a nyerstej-exportnál, mivel a vevők hőkezelést és vírustesztet kértek a tejtermelőktől, ami plusz költséget jelentett.

Állattartói teendők, védekezés most és a jövőben

Ez valóban komoly kárt okozott. Mit tanácsolna most az állattartóknak? Milyen lépéseket kellene tenniük, hogy elkerüljék a hasonló helyzeteket a jövőben?

– Először is, az állattartóknak be kell tartaniuk az amúgy nem új, hanem több mint 25 éve hatályos járványvédelmi szabályokat. Nagyon fontos, hogy mindenki figyeljen a telepe biztonságára: kerítsék be a telepet, ellenőrizzék a személyi és járműforgalmat, és végezzék el a szükséges fertőtlenítéseket. Az alapvető higiéniai szabályokat betartva jelentősen csökkenthető a fertőzések esélye.

A másik nagyon fontos lépés a telepek és gazdaságok számára, hogy fejlesszék a járványvédelmi védekezőképességüket. A barom‑ágazat jó példát mutatott a járványvédelmi programok kidolgozásával, és a sertéságazat is egyre inkább belépett a tudatosabb, célzottabb védekezés világába. Minden telepnek figyelnie kell arra, hogy a járványvédelmi rendszere folyamatosan frissüljön, és a szabályoknak megfelelően működjön.

A legfontosabb üzenet, amit most is hangsúlyozni szeretnék, hogy bár a vírus terjedése rendkívül gyors és ragályos volt, az alapvető védelmi intézkedések betartásával képesek vagyunk megvédeni a gazdaságokat. Azonban, ismétlem, nincs olyan, hogy nulla kockázat, és nem szabad elfelejteni, hogy a jövőben is figyelni kell a járványvédelmi szabályok betartására.

A szakmai és helyhatóságok munkája nyilván kulcsszerepet játszott a járvány sikeres kezelése érdekében. Hogyan értékeli az eddigi hatósági intézkedéseket? Milyen hibák történtek, és mit kellene másképp csinálni legközelebb?

– Az illetékes hatóságok, a Nébih és a helyi állatorvosi szolgálatok rendkívül gyorsan reagáltak, és sikerült hatékonyan kezelniük a járványt. Az operatív törzs létrehozása kulcsfontosságú volt, mert ez lehetővé tette a gyors döntéshozatalt és koordinációt.

Ugyanakkor voltak olyan kérdések, amiket késlekedés övezett, és ezen érdemes lenne javítani. A fertőzött állatok leölésével kapcsolatban többféle vélemény is megjelent, de a döntés, hogy le kell ölni az állatokat, szakmailag indokolt volt. A társadalmi elégedetlenség természetes reakció, de a közegészségügyi és gazdasági szempontokat figyelembe véve a leölt állatok elföldelése volt a legindokoltabb megoldás.

Ami a következő lépéseket illeti, érdemes lenne figyelni arra, hogy az operatív törzs még gyorsabban hozhasson döntéseket, és a hatósági állatorvosok munkáját anyagilag és szakmailag is sokkal jobban támogassák. Az állat-egészségügyi szakszolgálat kulcsszerepet játszik a védekezésben, megérdemlik a kiemelt figyelmet és megbecsülést.

A szakma elfogadottsága

Mennyire erős ma a szakma társadalmi elfogadottsága, integritása, mennyire elismert az állatorvos, az élelmiszer-biztonsági hatósági szakember?

– Fontos üzenet, hogy a szakhatóságokat és különösen a hatósági állatorvosokat el kell ismerni. Az elismerés nemcsak szavakban, hanem anyagi megbecsülésben is meg kell hogy nyilvánuljon. Elfogadhatatlan, hogy egy magánpraxisban dolgozó állatorvos egy hét alatt annyit keres, mint egy hatósági munkatárs egy hónap alatt, miközben utóbbinak a munkáján akár országos hatású döntések múlnak. Nagyon komoly hiány van hatósági állatorvosokból: például Győr- MosonSopron megyében hét üres státusz van, és az országos helyzet sem jobb. Ha a hatósági állatorvosok fizetése és megbecsülésük nem javul, akkor nem garantálható, hogy legközelebb is sikeresen megvédjük az országot a járványokkal szemben.

Ugyancsak fontos üzenet az, hogy a járványkezelés és a védekezési rendszerek megerősítésére van szükség. Az afrikai sertéspestis, madárinfluenza, kéknyelv, vérzékenység és más súlyos fertőző betegségek továbbra is fenyegetést jelentenek. Az ezekkel szembeni védekezéshez megfelelő szakemberek és hatósági felügyelet szükséges. A megelőzés és a gyors reagálás kulcsfontosságú, mivel a járványok rendkívül gyorsan és széles körben képesek elterjedni. Ezért a hatóságok feladata, hogy folyamatosan ellenőrizzék és kontrollálják az állományok állategészségügyi helyzetét, különben nem tudjuk megakadályozni a következő nagyobb válságot.

Piacok

A piacok befagyása, az export fékeződése máig tartó negatív hatás. Ez ügyben mi a szakma javaslata?

– A harmadik üzenet a piacok nyitásának elősegítése. Az agrár- és külgazdasági tárcáknak sürgető feladatuk az élő állatok és állati termékek előtt bezárult exportpiacok újraindítása, hogy a gazdálkodók ne szenvedjenek hosszú távú gazdasági károkat a járvány miatt. Az export leállása súlyosan érinti a termelőket és a feldolgozókat, ezért minden lehetséges diplomáciai és gazdasági erőfeszítést meg kell tenni a kereskedelmi kapcsolatok mielőbbi helyreállítására. A nemzetközi piacokhoz való hozzáférés biztosítása nemcsak az állattenyésztők, hanem az egész gazdaság szempontjából kulcsfontosságú.

Kohout Zoltán

---

Agrárágazat Tudástár

Járványvédelem az állattartásban – Olyan intézkedésrendszer, amelynek célja a fertőző állatbetegségek megelőzése, behurcolásuk és terjedésük megakadályozása. Alapjai közé tartozik a telepek bekerítése, a személy- és járműforgalom ellenőrzése, a fertőtlenítés, valamint az állategészségügyi előírások betartása. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) magyarországi kitörése is rámutatott: a gazdasági károk mérséklése, a piaci bizalom fenntartása és a jövőbeni krízisek elkerülése érdekében elengedhetetlen a szigorú járványvédelmi fegyelem. A védekezés sikeréhez a hatósági állatorvosok, a szakhatóságok és az állattartók együttműködése kulcsfontosságú.