A gombatermesztés melléktermékeiből rovartáp, abból pedig trágyapótló készül – így válik teljessé a körforgásos gazdálkodás a Bio-Fungi Kft. üzemében. A különböző gombák előállítása során az értékesített gombák súlyához képest sokszoros mennyiségű melléktermék, letermett gombakomposzt és szedési hulladék keletkezik, aminek az újrahasznosítását tűzte ki a cég. A felhasznált hulladék mennyisége igen jelentős, mert közel 8 millió kg gombát termelnek évente a cég üzemében.
Eredményes kutatás-fejlesztés
A Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatás-fejlesztési programjának célja az volt, hogy a gombatermesztés során keletkező melléktermékeket gombatönköt, letermett komposztot rovarlárvák segítségével hasznosítsák újra. A 2022–2025 között megvalósított projekt részeként kutatták a fekete katonalégylárvák nevelésének lehetőségeit gombahulladékon, és a keletkező rovarsalak komposztálási potenciálját.
– Nagyon sokat gondolkoztunk, hogy a gomba szedésénél amit levágunk tönköt, azzal mit lehetne kezdeni. A visszamaradt csonkban nagy mennyiségű fehérje van, amit takarmányozásra is lehetne használni. Kísérleteink szerint rovarlárvák etetésével a fehérje visszaforgatható, mert a keletkező salakanyag komposztként újrahasznosítható. Ez a fenntarthatóság mérföldköve számunkra – mondta Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője a projekt zárórendezvényén.
Rovarfehérje és komposzt: két irány, egy cél
A kutatás során kiderült, hogy a gombatönk nemcsak takarmány, hanem trágyapótló anyag alapja is lehet. A fekete katonalégy lárvái 14–15 napos életciklus alatt megeszik a gombacsonkot, majd a keletkező salakanyaguk visszaforgatható a gombák termesztéséhez használt komposztba. Így részben vagy akár teljes egészében is kiváltható a jelenleg használt csirketrágya. – A MATE-val közösen végzett kísérletek igazolták, hogy ez a rovarsalak egy nagyon jó trágyapótló anyag. Felhasználható még zöldségpalánták neveléséhez is, részben vagy teljesen kiváltva a műtrágyát – tette hozzá Mutsy Árpád.
Együttműködés az Agrolooppal
Tavaly év végén adták át hazánk első ipari méretű, takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó üzemét Üllön, ahol az élelmiszer-feldolgozók melléktermékeit fekete katonalégy lárvák etetésére használják fel, majd azokból állateledel és talajjavító alapanyagokat készítenek (Lásd videónkat a megnyitóról.) A Bio-Fungi és az Agroloop együttműködésének köszönhetően mindkét fél a termékeik előállításához szükséges alapanyagokhoz juthat. – Ez egy szerencsés véletlen, hogy a mi kutatás-fejlesztésünk, függetlenül az Agroloopnál indult tevékenységétől időben egybeesett. Az Agroloopnál keletkező rovarlárva salakanyag újrahasznosításban együttműködés jött létre közöttünk.
Zárt kör, fenntartható termesztés
A kísérleti projekt célja nem csupán a hulladékcsökkentés volt, hanem egy önfenntartó, zárt rendszer kialakítása, amely csökkenti az állati trágyák használatát és a környezetterhelést is.
– A gombatermesztés az egyik legfenntarthatóbb mezőgazdasági ágazat. Egy kiló gombához mindössze 5–6 liter víz szükséges. Most már a komposztban is csökkenteni tudjuk a csirketrágyát, és mindezt a hulladékok újrahasznosításával érjük el. Így kisebb lesz a környezetterhelés, és gazdaságosabb a termelés – hangsúlyozta az ügyvezető.
A zárórendezvényre Ócsán, a Bio-Fungi telephelyén került sor, ahol a projekt eredményeit és a gombatermesztés jövőbeni lehetőségeit is bemutatták.
Videó/képek/szöveg: Kristóf Imre/Horizont Média Kft
