Klímaváltozás és új kártevők
A Kárpát-medencében élő rovarok nem mindegyike lép fel kártevőként. Egyes fajok csak egyes időszakokban, az úgynevezett gradációs években okoznak kárt. Ilyen kártevő például a gyapjaslepke.
A klímaváltozás ebben is változást hozott, ahogy azt 2025 nyarán is láthattuk. A learatott repcebáblákból számos településre és más még álló kultúrákba apró, fedelesszárnyú rovarok indultak el vándorútra. Ezek a rovarok a fényesbodobácsok (Lygaeidae) (1., 2. kép) családjába tartoznak, amelyek világszerte előfordulnak. Nevüket jellegzetesen fénylő kitinpáncéljukról kapták.
Mivel táplálkoznak, hogyan károsítanak?
A család több faja maggal, terméssel és zöld növényi részekkel táplálkozik. Gazdanövényeik gyakran a gyom- és kultúrnövények köre között is átfedést mutatnak, ezért mezőgazdasági szempontból potenciális kártevőknek számítanak.
A fényesbodobácsok kártételének fő formája a magok és termések károsítása. Szívogatásuk következtében a magvak torzulnak, csírázóképességük csökkenhet, a termés piaci értéke romlik. Mivel több fajuk kedveli a száradó, érő termést a betakarítás előtti időszakban jelenthetnek veszélyt. A lárvák a repcetarlókon akár milliós számban is fel tudnak szaporodni és a tarlóhántás után elindulnak táplálékot keresni. Így lakott területre is bejuthatnak, ahol a lakosok körében riadalmat kelthetnek.
Hazánkban eddig ritkábban figyeltek meg komolyabb kártételt, inkább szórványosan fordulnak elő, de a klímaváltozás és az intenzívebb mezőgazdasági termesztés miatt előfordulásuk és gazdasági jelentőségük növekedhet. A fényesbodobácsok elleni védekezés alapja a gyomirtás (mivel számos gyomnövényen fenntartják populációjukat), a vetésforgó, valamint a fertőzött növényi maradványok eltávolítása. Kémiai védekezés ritkán indokolt, inkább integrált növényvédelmi szemlélettel kezelhető jelenlétük.
Összességében eddig a fényesbodobácsok nem jelentettek Magyarországon problémát, inkább potenciális, mintsem állandó jelentőségű kártevőként tartották számon ezeket a fajokat. Eddig tökben és repcében okoztak kárt, de ma már kukorica és napraforgó kultúrákban is megjelenhet a repce aratás és tarlóápolás után.
Bodobácsfajok ellen tarlón nincs engedélyezett hatóanyag a Nébih 2025. 08. 18-i adatai alapján.
Jelenleg az ázsiai márványpoloska, a csipkéspoloska, a gabonapoloskák, a káposztapoloska, a lucernapoloska, a mogyorópoloska és a mórpoloska ellen van engedélyezett növényvédő szer, de csak álló kultúrában.
Takács Attila
növényvédelmi entomológus
(fotók: Takács Attila)
Agrárágazat Tudástár – Fényesbodobács
A fényesbodobács (Lygaeidae) fedelesszárnyú rovarcsalád, amelynek több faja magvakkal, termésekkel és zöld növényi részekkel táplálkozik. Szívogatásuk a magok torzulását, csírázóképesség-csökkenést és termésminőség-romlást okozhat. Gradációs években, főleg repcetarlón felszaporodva, új gazdanövények – például kukorica és napraforgó – felé vándorolhatnak. Védekezésük alapja a gyomirtás, a vetésforgó és a fertőzött növényi maradványok eltávolítása.
