Ősziborsó-termesztés: termelői tanulságok a gyakorlatból

Az őszi borsó termesztése a klímaváltozás nyomán gyorsan terjed: a vetésidő, a növényvédelem, a tápanyag- és betakarítási stratégia dönti el a jövedelmezőséget – a BASF Szakmai Ártalom mezőgazdasági aktuális podcastje ebben a témában adott gyakorlati, mérlegelhető tanácsokat a termelőknek.

Piaci háttér és trendek

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban: a klíma változik, a vetésszerkezet vele együtt, és az őszi borsó most valódi kapaszkodó lehet. „A mediterránba hajló nyaraink forrók és szárazak, az őszi-téli csapadék viszont megjön – erre kell reagálnunk” – fogalmazott a termelő.

A piaci kép is mozgásban van. A vetőmag-forgalmazó felidézte, hogy a rendszerváltás előtt közel 50 ezer hektár borsó volt az országban, míg 2024-ben kb. 10 ezer hektár őszi borsót takarítottak be, viszont „a vetőmag-eladások alapján most akár duplázódhat a terület”. A kereslet kulcsa szerinte a takarmányreceptúrák finomhangolása és a helyi integrációk, takarmánykeverők erősödése lesz: „Két egység borsó ma egy egység szójával ér fel, de a borsó fehérjetartalma stabilan 25% fölé kapaszkodik – ez az árban is meg kell, hogy jelenjen.” Azt sem szabad elfelejteni, hogy eközben az élelmiszeriparban a borsófehérje egyre több termékben (pl. májkrémek) váltja a szóját – a fehérjeszerkezet és az esetleges szójaintolerancia miatt is.

Vetésidő és állománysűrűség

Kritikus a késleltetett vetés: október 20. után, akár november első hetéig érdemes vetni, hogy a meleg őszi időben aktív vírusvektorok (levéltetvek, kabócák) kártételét minimalizáljuk. A csíranövény 1–2 cm-es állapotban telel, de ha a kelés január–februárra csúszik, az sem gond. A sűrűbb állomány (akár ~1 millió csíra/ha fölött) jobb talajfedettséget, kisebb párolgást és stabilabb állást ad, a megdőlést is mérsékli.

Növényvédelem – rovarok és kórokozók

Ősszel dől el a vírusfertőzés az ősziborsó-termesztésben, amelynek tünetei viszont csak később látszanak; tavasszal pedig a levéltetűnyomás igényel gyakran ismételt kezelést. Gombák közül a peronoszpóra és a szárfuzárium (forgatás nélküli művelésben fokozottan) a jelentősebb kórokozó. A preemergens gyomirtás őszi időzítéssel, pendimetalin hatóanyagú gyomirtó szer használatával kíméletes és hatékony, tavasszal sok esetben nem is kell megismételni.

Tápanyag-gazdálkodás és talajélet

A borsó agronómiai „hozzáadott értéke” kézzelfogható. „Csodát tud tenni a búzával, még aszályban is” – fogalmazott az Orosfarm vezetője. A saját mérlegük szerint őszi borsó után +1,5 t/ha, zöldborsó után akár +3 t/ha búzatöbblet jött. Erre a vetőmag-specialista magyarázata egyszerre talajtani és élettani volt: „A borsó rövid vegetációjú, víztakarékos, nitrogént és jobb szerkezetet hagy a talajban, a rizóbium–kapcsolatok pedig hamar felállnak. „Magyar talajainkban ezek a baktériumok eleve jelen vannak – oltás nélkül is működnek, de minden rásegítés gyorsít.”

A borsó nitrogéngyűjtő, ezért jó talajokon (40–43 AK; 3,5–4% humusz) műtrágya nélkül is stabil hozamot adhat. 4,5 t/ha fölötti céloknál az alaptrágyázás indokolt lehet, különösen a kezdeti fejlődési szakaszban, amíg a rizóbium-kapcsolatok ki nem épülnek. Magyar talajokban a borsó gümőképzését segítő baktériumok általában jelen vannak, de a talajoltás fokozhatja a biztonságot. A borsó kiváló búza-elővetemény: víztakarékos, nitrogént és jobb talajszerkezetet hagy maga után. Termelői tapasztalat szerint őszi borsó után akár +1,5 t/ha, zöldborsó után +3 t/ha búzatöbblet is elérhető.

A művelésben sem a megszokás vezeti az orosházi termelőt, hanem az aktuális tapasztalat. „Kompaktorral 4–5 centin egységesebb kelést kaptunk” – mondja Dominkó Norbert –, „de no-tillben is ígéretes: később kel, hosszabb a vegetáció, a végeredmény mégis jó.” Az afila (levélkacsos) fajták összekapaszkodó állománya stabil, levegős, így a kórtani kockázat és a betakarítási veszteség is kisebb. Aratáskor a fegyelem a minden: „Június 20–25. között a borsóé az elsőbbség. 12–13% szemnedvességnél kezdünk, vetőmagnál pláne nem várunk – 10% alatt reped már a maghéj.”

Konklúzió termelőknek

Az őszi borsóval a magyar gazdaságok stabil, őszi vetésű alternatívát kapnak, amely javítja a vetésforgót (búza után kiemelkedő), mérsékli a víz- és tápanyag-stresszt, és piaci oldalról is egyre versenyképesebb a növekvő fehérjetartalommal és sokrétű felhasználással. A siker kulcsa: megfelelő vetésidő, őszi preemergens gyomirtás, célozott rovar- és gombaellenes stratégia, ésszerű tápanyagmenedzsment, valamint időben elindított betakarítás. „A kukoricát sok táblán ki kellett vennünk a veszteségek miatt, kellett egy stabil őszi növény. Nálunk ezt az őszi borsó adta meg” – foglalta össze Dominkó Norbert. Virágné Pintér Gabriella szerint a genetika és a piac is ebbe az irányba fordul, „a Florimon Desprez ősziborsó-fajtái fehérjében, vírus- és gombaellenállásban, aszály- és fagytűrésben is helytállnak a hazai körülmények között. Ha a felvásárlás stabil marad, a termőterület még sok tízezer hektárral nőhet a közeljövőben.„