Gomba-középhatalom vagyunk, a termés harmadát exportáljuk

…de korai lenne ráülni a babérokra: egyre nő a konkurens mezőgazdaságok kibocsátása.

Érzékeny piac, kiélezett verseny

Magyarország Hollandia és Lengyelország mellett az EU gombapiacának egyik meghatározó ellátója. A hazai ágazat összességében stabil és perspektivikus, ugyanakkor 2024 nyarán szokatlanul erős túlkínálat és kereslet-visszaesés terhelte a piacot – nemcsak nálunk, hanem uniós szinten is. Az idei nyár végével élénkülő kereslet jelei látszanak, így a következő hónapokban várható a stabilizáció. A helyzet rávilágított: a frissgomba-piac érzékeny a hirtelen volumenmozgásokra, és a szereplők közötti kiélezett versenyben a leghatékonyabb, tőkeerős termelők maradnak talpon – írja a FruitVeb.

A termelés itthon egyre inkább koncentrálódik: gyakorlatilag három körzet (Kerecsend, Bócsa, Pest megye) adja a kibocsátás döntő részét. A zárt, polcos rendszerekben folyó termesztés termőterülete az elmúlt években 160–170 ezer m² között alakult. Ezt több ezer négyzetméterrel bővítették a mostanra beérett beruházások. A meglévő sátrak kihasználása is javult, ami a hatékonyságot és a költségkontrollt egyaránt erősíti.

Van rá igény, van tér a bővítésre

A hazai termékszerkezetben a csiperke (Agaricus) és a laska (Pleurotus) dominál. 2023-ban a csiperketermelés megközelítette a 28 ezer tonnát, a laska mintegy 2,8 ezer tonnát tett ki. A fogyasztói igényeket a táplálkozás-egészségügyi trendek is támogatják: a gomba alacsony kalóriatartalmú, rost- és fehérjedús, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, kedvező aminosav-összetétele miatt jól illeszthető a vegetáriánus és vegán étrendekbe is. Mégis van bővülési tér: a hazai fogyasztás ~1,5 kg/fő/év, szemben az európai ~3 kg/fő/év átlaggal.

Exportoldalon a magyar termés kb. 30%-a külföldre kerül; a kivitel az elmúlt évtizedben 7–9 ezer tonna között mozgott, 2024-ben 8 500 tonnát ért el. A fő célpiac a friss szegmensben a szomszédos Ausztria, kisebb mennyiségek Szlovákiába és Romániába irányulnak. A feldolgozott termékek iránt is van kereslet, bár ezekről kevesebb publikus, részletes volumenadat áll rendelkezésre. A 2025-ös év első felében jelentősebb negatív kilengés nem volt az exportban.

Csodálatos „zöld” a gomba technológiai lánca

A fenntarthatósági mérleg erős – és ez az ESG-előírások miatt hamarosan fontos szempont lesz a mezőgazdaságban. Egyetlen kiló kg gomba előállításához 3–4 liter víz elegendő (ez a fele például egyetlen adag kávé előállításához szükséges mennyiségnek – a szerk.). A termesztés komposztja mezőgazdasági melléktermékekből (szalma, csirke- és lótrágya) készül, a letermett komposzt talajjavítóként hasznosítható. A technológiai megújulás – pl. a termesztési mellékáramok rovarlárvás újrahasznosítása – tovább javítja az ökológiai és gazdasági hatékonyságot.

Érzékeny szektor

Európai kitekintésben a gombatermelés 2025-ben várhatóan 1–1,1 millió tonna között alakul; Lengyelország és Hollandia adja a mennyiség több mint 70%-át. A termelés kétharmada frisspiacra, a többi feldolgozásra megy. Az ágazat egyszerre szembesül költségnyomással (energia, munkaerő, emelkedő minimálbérek), a tőzeghasználat csökkentésének kényszerével és az EU új csomagolási szabályozásával: 2030-tól általános műanyagtilalom lép életbe a friss zöldség-gyümölcs kategóriában kivételekkel. Mivel a gomba különösen érzékeny a vízvesztésre és mechanikai sérülésre, az ágazat uniós szinten kivételi státuszt vagy költséghatékony, innovatív csomagolást keres. A Bioschamp és más projektek a tőzegalternatívákat vizsgálják, biztató – de egyelőre nem teljes – eredményekkel. A betakarítás automatizációja ígéretes, de üzemi szinten még kevés helyen térül meg.