A szárbontás termesztéstechnológiai, de gazdasági kérdés is

Fenntarthatóság. Természetes megoldás. Alacsonyabb költségek. Egészségesebb talaj. Ellenállóbb növények. Egészségesebb és több termés. Hosszú távú pozitív hatások. AÖP-támogatás. Magasabb profit. Ez mind érvényes, bizonyított és kézzelfogható előnye a szárbontásnak.

A szántóföldi termesztés kockázata nő, jövedelmezősége egyre ingadozóbb. Bár a klímaváltozás, a geopolitikai-gazdasági helyzet és az árupiacok volatilitása kívül esik a hatókörünkön, a következmények mérséklésére van lehetőségünk. Ehhez nyitottság, a változások felismerése és rugalmas alkalmazkodás szükséges.

A szárbontó készítmények alkalmazása kis, de fontos része a rugalmas agrárszemléletnek. Sokáig túlbecsültük talajaink öngyógyító képességét, de a növekvő terhelés világossá tette a beavatkozás szükségességét. Ma már a hagyományos gyakorlat kevés: a modern, mikrobiológiai megoldások hatékony és természetes alternatívát kínálnak. Előnyünk, hogy hazai kutatóink világszínvonalú tudással szolgálják a mezőgazdaságot.

Hol tartunk most?

• Folyamatosan degradálódnak a talajok.
• A lebutított vetésszerkezet renyhe talajéletet okoz.
• Romlik a talajok termékenysége, vízmegtartó képessége.
• A felhasznált kemikáliák szükségesek, de károsak a talaj számára.
• A nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre.
• Nincs szervesanyag-utánpótlás.
• Csökken a talajok széntároló (-megkötő) képessége, nő a CO₂-kibocsátása az atmoszférába.
• Csak Európában óránként 11 hektárral kevesebb a szántóföld.
• Európában 17-szer gyorsabb a talaj pusztulása, mint az épülése.  
• Évente 50 ezer km²-rel kevesebb a mezőgazdasági terület a világon.
• Évente 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg.

Tovább is van, mondjuk még?

Közel 25 éve kutatjuk, mérjük, bizonyítjuk, mondjuk és mutatjuk, hogy baj van és még nagyobb baj lesz. Ugyanakkor igazoltan jól használható megoldásokat, gyakorlati tanácsokat, módszereket és termékeket is adunk a gazdálkodók kezébe azért, hogy segítsünk ebben a helyzetben. A magunk részéről ezt tudjuk adni, így a döntés már az Ön kezében van.

A szervesanyag-gazdálkodás a hosszú távú, jövedelmező termelés alapja

A legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert a növény a talajból már egyszer felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött szén-dioxidból szerves anyagot állított elő. Ha a növénymaradványokat visszakeverjük a talajba, akkor lényegében a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A szárbontók segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbomlását és javítjuk azok hasznosulását. Megfelelő agrotechnikával és bizonyítottan jól működő szárbontóval a tápelemek 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető – évek helyett hónapokra rövidítve a bomlási folyamatot. Nem mellékes az sem, hogy az így biztosított tápelemek hasznosulása nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Mit mutat a matek?

Legnagyobb területen termesztett növényeink – a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce – hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír. A szakszerű szárbontás révén a növénymaradványok tápanyagtartalma mobilizálható, így több tízezer forintnyi értékű elem kerül vissza a talajba hektáronként, „mellékhatásként” javítva a talajszerkezetet, a vízmegtartó képességet és hosszú távon a jövedelmezőséget is.

Az aktuális műtrágyaárakkal számolva több nézőpont alapján sem kérdés, hogy még a szárbontó és annak kijuttatásának költségével számolva is költséghatékony, sőt profittermelő megoldásról beszélünk.

• A szükséges tápanyag helyben van, mindössze megfelelően kell kezelni.
• Kevesebb műtrágya is elég, szállítani is kevesebbet kell.
• A szármaradvány lebontásához NEM KELL NITROGÉNMŰTRÁGYÁT ADAGOLNI, ha megfelelő szárbontó terméket alkalmazunk, ami télen-nyáron bontja a cellulózt és biztosítja a légkörből a szükséges mennyiségű nitrogént a pentozánhatás elkerülésére.
• A mikroorganizmusok csökkentik a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítják a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb, olcsóbb növényvédelem).
• A szárbontóval kezelt növénymaradványok szakszerű visszaforgatása nagymértékben javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később. A nedvességmegőrzés révén biztosított egyenletesebb növekedés és stresszmentesebb fejlődés végső soron magasabb és stabilabb hozamot eredményez a következő kultúrában.
• Az irányított, gyors és hatékony lebontás eredményeként humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.
• Kevés szó esik róla, pedig nagyon fontos: a műtrágyák a növények számára nem közvetlenül felvehető formában vannak, míg a megfelelő szárbontó a növénymaradványokban lévő tápelemeket azonnal felvehetővé teszi. Ráadásul a műtrágyákban lévő tápanyagok felvehetővé alakulása során kétharmaduk elvész, tehát ugyanannyi tápelem biztosításához háromszor több műtrágyára van szükség, mint ha a növényi maradványok anyagából gazdálkodnánk.  
• A talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.
• Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

Nem mindegy, milyen a szárbontó

Egy szárbontó esetében jogos elvárás, hogy lebontsa a cellulózt. A kukoricaszár esetében viszont ez csak a második lépés, ráadásul a könnyebb. Az első lépés az, hogy az alkalmazott termék tartalmazzon olyan baktériumtörzset is, amely az egyébként nehezen és lassan lebomló ligno- és hemicellulóz-szerkezeteket először rövid cellulózdarabokra aprítja. Mindezt ráadásul hatékonyan ÉS gyorsan, hogy ne évek múlva hasznosuljon tápanyagként, hanem már a következő kultúrnövény számára elérhetővé váljon a táblán.

A kukorica- és napraforgószár külső burkát lignocellulóz alkotja, alatta helyezkedik el a hemicellulóz rétege, és legbelül található a cellulóz. A Cellvibrio ostraviensis baktériumtörzs bizonyítottan képes a lignocellulóz és a hemicellulóz igen hatékony elbontására. Csak ezután lehetséges az egyébként könnyű cellulózbontás. Ha szárbontót választ, mindig ellenőrizze, hogy tartalmaz-e olyan baktériumtörzset – például a Cellvibrio ostraviensist –, amely a ligno- és hemicellulózt is bontja, nemcsak a sima cellulózt. 

BactoFil^® CELL, A szárbontó

Büszkék vagyunk rá, hogy a termelői szakzsargonban sokan mondják cellezésnek a szárbontást, a jól és méltán (el)ismert BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó nyomán.

A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai – közte a Cellvibrio ostraviensis baktériumok – elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

A nitrátérzékeny területeken korlátlanul használható BactoFil^® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz, a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében, amit villámgyors kiszállítással is támogatunk.

A BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontót egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő.

Az AÖP-ben 2 pontot ér a hideg, nedves talajon is bevethető BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik: https://agrobio.hu/hu/kapcsolat

^{Képek és szöveg forrása: AGRO.bio}

Agrárágazat Tudástár – Szárbontás

A szárbontás a növénytermesztés egyik legfontosabb eleme. A szakszerű szárbontás nemcsak a tarlókezelés része, hanem termesztéstechnológiai és gazdasági döntés is: a növényi maradványok gyors és irányított lebontása révén a talaj tápanyagtartalma megőrizhető, a következő kultúra pedig jobb tápanyagellátást kap. A mikrobiológiai szárbontó készítmények – például cellulóz- és lignocellulóz-bontó baktériumokat tartalmazók – elősegítik a humuszképződést, csökkentik a talajkórokozók jelenlétét és a műtrágyaigényt, miközben javítják a talaj vízmegtartó képességét. Hosszú távon ez fenntarthatóbb gazdálkodást, stabilabb terméseredményeket és magasabb profitot eredményez.