Állatvédők a törvény határán: amikor a jó szándék jogsértés

Az európai mezőgazdaságban egyre több esetben fordul elő, hogy állatvédő aktivisták engedély nélkül hatolnak be állattartó telepekre, hogy titokban felvételeket készítsenek. A cél az állatjólét leleplezése lenne – de ezzel maguk is megsértik a törvényt, és komoly járványügyi kockázatot okozhatnak.

A leleplezés is lehet törvénysértő

A nyugat-európai országokban egyre több gazda számol be arról, hogy ismeretlenek éjjel betörtek az istállóba, és fotókat, videókat készítettek az állatokról. Az állatvédők szerint ezek a felvételek bizonyítják a túlzsúfoltságot vagy a hiányos tartási körülményeket, de a gazdák másként látják: szerintük az akciók nemcsak jogsértők, hanem fertőzéseket is behurcolhatnak.

Több sertéstenyésztő is arról számolt be, hogy az ilyen „leplező” akciók után hirtelen megnőtt az elhullott állatok száma, mintha valamilyen kórokozó jutott volna be a zárt telepre. Egy németországi gazda elmondása szerint hónapokkal a történtek után kapott ismeretlen forrásból fotókat az istállójáról – és ekkor derült ki, hogy egy állatvédő kampány célpontja lett. A férfi szerint ez a fajta aktivizmus már nem az állatok védelméről szól, hanem politikai nyomásgyakorlásról.

Az állat- és járványvédelem sem menti a birtokháborítást

Ausztriában 2024-ben a VGT nevű szervezet aktivistái hatoltak be egy sertéshizlaló telepre, hogy rejtett felvételeket készítsenek. Bár valóban találtak szabálytalan tartási körülményeket, a hatóságok szerint az akció maga is jogsértő volt, hiszen az idegenek behatolása komoly biosecurity-kockázatot jelent. A mai állattartási viszonyok között ugyanis bármilyen külső személy látogatása – különösen védőfelszerelés nélkül – veszélyes lehet az állományra.

Hasonló eset történt 2024-ben Németországban is: Tübingen közelében egy radikális állatvédő csoport tagjai törtek be egy pulykafarmra, hogy kampányvideót készítsenek. A Stuttgarti Bíróság jogerősen birtokháborításnak minősítette a cselekményt, és kimondta: „az állatvédelem nemes ügye sem igazolja a törvénysértést”. A Német Baromfitermelők Szövetsége (ZDG) elnöke hozzátette, hogy az állatjólét megvalósítása az állattartók, az állatorvosok és a hatóságok feladata, nem pedig önjelölt aktivistáké.

Alsó-Szászországban idén két aktivistát ítéltek el egy vágóhídba történő illegális behatolás miatt. A német sertéstartók érdekképviselete minden hasonló esetben feljelentést és jogi következményeket szorgalmaz.

A magyar gazdák is aggódnak

Magyarországon ugyan kevés nyilvános eset ismert, de a Nébih, Az Agrárminisztérium, az agrárkamara és a szaksajtó is folyamatosan figyelmeztet: a telepekre belépő idegenek járványokat hurcolhatnak be. A biosecurity szabályai – védőruha, lábfertőtlenítés, látogatási engedély, nyilvántartás – mind azt szolgálják, hogy a külső kontaktusok minimálisra csökkenjenek.

Több hazai sertéstartó emiatt kamerarendszert telepített és szigorította a beléptetési protokollt. Egy gazda szerint „nem a titkolózás a cél, hanem a védekezés. Aki állattartásról akar tanulni, szívesen látjuk, de csak ellenőrzött, fertőtlenített körülmények között”.

A gazdák többsége szerint az állatjólét legjobb biztosítéka éppen a nyitottság és az átláthatóság – de nem az önkényes akciók, hanem a közös párbeszéd.

Agrárágazat Tudástár – Állatvédelmi aktivizmus

Az állatvédelmi aktivizmus célja az állatjólét előmozdítása, de egyre gyakoribb, hogy egyes csoportok törvénytelen eszközökhöz nyúlnak. Az engedély nélküli teleplátogatások – még jó szándékkal is – birtokháborításnak és járványügyi kockázatnak minősülnek. A külső személyek belépése védőfelszerelés nélkül kórokozók behurcolását okozhatja, veszélyeztetve az állományokat. Az állatvédelem törvényes útja a hatóságokkal, állatorvosokkal és gazdákkal való együttműködés, nem pedig önkényes beavatkozás. A biobiztonság mindkét fél érdeke.