Üzleti terv előrelátóan

A december a mezőgazdaságból élők számára a pihenés időszaka, mert amint bejön a fagy, a munkák – bárhol is tartottunk – megállnak. Ha az időjárás kegyes hozzánk, és az időnket, munkaerőnket jól osztottuk be, akkor amit kellett, azt learattuk, amit terveztünk, azt elvetettük. Nincs más hátra, mint várni a Karácsonyt, és együtt ünnepelni a családdal…

E nélkül nincs hatékonyság

…vagy precízebben, mélyrehatóbban megtervezni a jövő évet. Azaz visszamenni a gyökerekhez, és szánni pár napot-hetet a téli hónapokban a talajaink bevizsgáltatására. A talajaink bevizsgáltatása néhány évenként azért fontos, mert csak pontos adatok birtokában készthetünk tápanyag-gazdálkodási tervet. Ez pedig elengedhetetlen a tápanyag-mérleg egyensúlyban tartásához, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a termőföldünk hosszú-hosszú évtizedekig termő is maradjon.

Tápanyag és termőképesség

Sajnos az a tapasztalatom, hogy a gazdák egy része nem a talaj tápanyagmérlegét alapul véve termeszt évről-évre, hanem pusztán az adott növénykultúra igényeit veszi figyelembe a maximális terméshozam reményében. Ez szerintem egy fordított szemlélet, hiszen lehet, hogy a növényünk számára kitesszük a szükséges mennyiségű tápanyagot, de arról már nem gondoskodunk, hogy a talaj, amiben növekedni fog, termő legyen, és táplálni tudja a növényt. Azt senkinek sem kell elmondani, hogy sem a búza, sem a kukorica nem a kék, vagy zöld, vagy bármilyen színű apró granulátumokat, bogyókat veszi fel. A növényeink mindössze elemeket vesznek fel, amelyek a periódusos rendszerben megtalálhatóak, és tömegüket tekintve μg-ban fejezzük ki. Ebből már sejthetjük, hogy a grammban kifejezhető tömegű műtrágya-granulátum nem közvetlenül hasznosul. Tehát hiába juttatunk ki (precíz számítások után) műtrágyát, ha a talaj adottságait nem vesszük figyelembe.

Erre kell figyelni!

Tankönyv szerint a következő lépéseket kell(ene) figyelembe vennünk egy-egy adott kultúra megtervezésénél, műtrágyaadag kiszámításánál:

– Szántóföldi termőhelyek azonosítása: a talajok termékenységének jellemzői a főbb agronómiai tulajdonságok alapján. – A termesztendő növénykultúra termésszintjének tervezése (t/ha).

– A talaj tápanyag-ellátottsági szintjének megállapítása a talajvizsgálati eredmények alapján (humusz % –> N ellátottság, AL-P2O5–> P ellátottság, AL-K2O –> K ellátottság).

– A növény fajlagos tápanyagigényének megállapítása (kg/t termés).

– A N, P, K műtrágyahatóanyag-igény megállapítása a talaj tápanyag-ellátottsága alapján.

– A termés tápanyagszükségletének (műtrágyahatóanyag-szükségletének kiszámítása = fajlagos hatóanyag-igény x tervezett termésmennyiség).

– Korrekciós tényezők (a műtrágyahatóanyag-igényt módosító tényezők) figyelembevétele.

– Átszámítás tényleges műtrágyára (N-P2O5-K2O kg/ha).

Fenntarthatóság = odafigyelés

A gazdálkodás egyik célkitűzése a fenntartható fejlődés feltételeinek a megteremtése, amely magába foglalja a természeti erőforrások védelmét és a talaj termékenységének megóvását. A termékenység a talajnak azon tulajdonsága, amely biztosítja a növények akadálytalan növekedését és fejlődését. Ezt számos tényező befolyásolja – többek között – a növényi tápelem-tartalom (Loch, 2004).

A fenntartható fejlődés követelménye, hogy a termelés környezetkímélő és gazdaságos legyen, és alkalmazkodjon az ökológiai feltételekhez. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás elvárása, hogy a növények tápanyagellátása a környezet minimális terhelésével, túltrágyázás nélkül történjen, és a termőhely adottságait messzemenően vegye figyelembe.

Olyan hihetetlennek hangzik, hogy a talajainkat túl is tudjuk trágyázni. Pedig könnyebb, mint azt hinnénk. A fenti felsorolás utolsóelőtti pontja a korrekciós tényezők figyelembevétele. Itt sok esetben nem számolnak a mikroorganizmusok összetett tevékenységével. Ennek oka lehet, hogy nem ismerik azokat, és ebből az információ hiányból következik az is, hogy nem merik alkalmazni őket. Sok esetben gazdasági érdekekre hivatkoznak: „túl drága”… Pedig összességében nem ismerik a költségeket, vagy épp a költségek csökkentésének lehetőségeit.

Nem kérdés, hogy érték!

A komplex mikrobiológiai készítmények tucatnyi folyamatba képesek bekapcsolódni. Egyik ilyen a tarlóbontás során a tápelemek felszabadítása. Célszerű olyan mikrobiológiai készítményt használni, ami komplex és a lehető legszélesebb spektrumú, mert savanyú adaptív közegben fermentált és magas csíraszámban tartalmaz gombákat is a baktériumok mellett. Így a tarlóbontáshoz szükséges összes biológiai feltétel adott. Ez esetben az egy év alatt a talajból felvett és a terménnyel be nem takarított növényi maradványok visszaforgatva, lebontva tápanyagként szolgálnak a következő vetésnek. Ennek függvényében már nem is kérdés, hogy érték-e a napraforgó szára. Tarlóbontáskor mindenféleképpen olyan készítményt kell választani, amely széles spektrumú, tehát több törzset is tartalmaz, baktériumokat és gombákat vegyesen. Az előbbiekből látszik, hogy önmagukban a csak cellulózbontó baktériumokat tartalmazó készítmények kevesek. A pektinbontó mikroorganizmusok és a ligninbontó gombák jelenléte nélkül a kívánt tarlóbontása nem valósul meg.

A talajéletet és így a lebontó mikroorganizmusokat is erőteljesen befolyásolja több tényező mellett a talaj pH-ja. Legjobb szándékunk és legnagyobb igyekezetünk mellet is a hazai talajok többsége savanyú vagy savanyodik. A gombák, amelyek képesek akár az egész tarlóbontás folyamatát véghez vinni, a savanyú talajokon is kifejtik hatásukat, nem csak a semleges, vagy közel semleges talajok esetében. Savanyú közegben a baktériumok száma általában jelentősen lecsökken.

Egy irányított mikrobiológiai rendszer technológiába állításával több bonyolultabb, összetettebb folyamatot indíthatunk be. A növényeknek az állandóan változó, rengeteg igényét nehezen tudjuk direkt módon befolyásolni. Mindig csak egy-egy részfeladat teljesítésére van lehetőségünk: tápanyag-utánpótlás műtrágyával, gomba ellen gombaölőszerrel, gyomnövények ellen gyomirtószerrel, stb. Viszont az lenne a kívánatos, hogy az elvetett vetőmag a kezdetektől fogva megkapjon minden esszenciális, mikro- és makroelemet, ami a fejlődéséhez kell. Későbbiekben (ezen felül) szüksége van a különböző vitaminokra, hormonokra, enzimekre, hogy a védekezésre is képes legyen.

A mezőgazdaságban eddig a baktérium- és gombakészítmények is csak részfeladatok segítésére voltak alkalmasak. Kiválóan tudnak egy adott hiánytünetet kezelni (pl.: foszforhiányt), vagy egy adott kártevővel szemben felvenni a harcot (gondolok itt a fonálféregre és a hurokvető gombákra). Ugyanakkor gyakran tapasztalni azt, hogy hiába növeljük meg a hasznos talajbaktériumok számát, ha az anyagcsere-folyamataiknak nem felel meg a környezet, nem szaporodnak fel oly mértékben, ami befolyással lehetne a növényre.

Leegyszerűsítve, de szemléletesen: egy mezőre hiába teszünk ki plusz száz nyulat, nem biztos, hogy elszaporodnak. Ha kevés az élelem, elpusztulnak, ha kevés a búvóhely a ragadozók áldozatai lesznek, stb. tehát nagyobb eredményt érhetünk el, ha a környezetet változtatjuk meg, pl. búvóhelyet alakítunk ki és megfelelő élelmet biztosítunk a nyulaknak az adott területen.

Ma már rendelkezésünkre áll olyan készítmény és technológia is, ami a magágy előkészítésétől kezdve egészen a tarló lebontásáig képes a növény és persze a mi számunkra (is) kedvező folyamatokat segíteni, a környezet egészét befolyásolni. Ezáltal garantálja a hasznos mikroorganizmusok elszaporodását. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi, hogy a magágy előkészítésekor a talajban lévő tápanyagokat feltárja, és a vegetatív szakaszban már a növény rendelkezésére álljon. Ezt azonban, mint korrekciós tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni a tápanyagszükséglet kiszámításánál.

Ugyanis adott, hogy mennyi N esszenciális tápelemre van szükség, de ha nem vesszük figyelembe a mikroorganizmusok által akár légkörből fixált, akár feltárt mennyiséget, akkor könnyen túletethetjük a növényünket. A talajok nitrogénforgalma meghatározó jelentőségű a termékenység szempontjából. A termések szintjét legnagyobb mértékben a nitrogén-ellátottság befolyásolja, ezért a növénytermesztés eredményességéhez a talaj nitrogénforgalmának, valamint nitrogénmérlegének kémiai és biológiai jellemzőit minél teljesebben meg kell ismernünk. A nitrogén bősége erőteljes vegetatív növekedést eredményez, a virágzás elhúzódik, serkenti a megnyúlásos növekedést. Ebből következik, hogy muszáj a N műtrágya hatóanyag mennyiségét korrigálni. Jelen esetben csökkenteni. Ismeretes, hogy egy komplex, széles spektrumú mikrobiológiai készítmény rendszerbe állítva – talajadottságoktól függően – képek akár 70-200 kg/ha/év N-hatóanyagot fixálni. Fontos, hogy a pontos számot rendszerbe állítva és szaktanácsadó vagy talajszakértő segítségével állapíthatjuk meg. De már 70 kg is, ami a jelen példánál maradva a minimum, nem kevéssel befolyásolja a költségvetést. Ugyanígy meg kell vizsgálni a többi mikro- és makroelem korrekcióját is és annak megfelelően – elkerülve a túltrágyázást – kiszámítani a szükséges műtrágya mennyiségét. Ilyen hatóanyagszükséglet-csökkentés mellett a technológia beállítása sok esetben még jövedelmezővé is válhat.

Ehhez nem kell más, mint hiteles információ, kis odafigyelés, és legelső lépésként egy talajvizsgálat.

Magyar Nikolett

baktériumok biológia gazdálkodás gazdaság hatóanyag készítmény készítmények magágy mezőgazdaság mikrobiológia mikroorganizmus műtrágya nitrogén növekedés növény talajvizsgálat tápanyag tápanyag-ellátottság tápanyag-gazdálkodás tápelem technológia termés trágya