Az egyre szaporodó műholdak, felsőlégköri kutató- és űreszközök korában egyre többször előfordul, hogy a levegőből gépek, hulladékdarabok esnek a termőföldekre. A mezőgazdaságot ez elsősorban a talajszennyezés miatt érinti – akárcsak a minapi esetben…
Mi történt Texasban?
Egy texasi farmon az őszi reggel úgy indult, mint bármelyik másik. Aztán az égen megjelent egy óriási ejtőernyő, és a család azt látta, hogy egy terepjáró-méretű szerkezet lassan leszáll a termőföldre. A hívásra kiérkező helyi seriff megerősítette: a NASA magaslégköri kutatóballonjának hasznos terhe sodródott le a tervezett pályáról, és ért földet. A csapatot végül maga a gazdálkodó család vezette oda a földön heverő eszközhöz – az űrkutatás és a szántóföld ritka találkozása volt ez egy nyugodt nyugati-texasi délelőttön. A NASA ballonja Új-Mexikóból indult, a szelek azonban nyugat felé sodorták. A ballonprogramban a világűr közelében készítsenek nagy felbontású megfigyeléseket, ami műholdmissziók tervezését is segíti. A mostani landolásnál nem történt rendkívüli esemény: a NASA helyszíni csapata – a Columbia Scientific Balloon Facility emberei – órák alatt elszállították a hasznos terhet. Szerencsére nem történt szennyeződés, a farmgazdaság legfeljebb ideiglenes talajtömörödést szenvedett el.
Mit kockáztat a talaj?
Az Agrárágazat azonban utánament, milyen káros és hosszú távú következményei lehetnek magaslégköri és időjárási, vagy űrtechnológiai eszközök földbe csapódásának. A mezőgazdasági szempont itt mindig ugyanaz: mi történik a talajjal? Ballonról leválasztott hasznos tehernél a valós környezeti kockázat elsősorban ipari akkumulátorokból, kompozit burkolatokból, piro-technikai szeparátorelemekből eredhetnek. Ezek többsége zárt rendszerben van. Rakétahajtóanyag a ballonrendszerekben nincs, a nyomástartó tartályok (például hélium) pedig jellemzően a visszanyerésig kezelten, ellenőrzötten kerülnek le a földre. A hivatásos kármentő, helyreállító egységek első dolga a terület biztosítása és a hulladék szakszerű begyűjtése.
A műholdak, űreszközök bizonyos darabjai, elemei már más kérdés. Ezekből például nehézfémek (kadmium, ólom, higany), üzemanyag-maradványok, és elektronikai komponensek potenciálisan toxikus anyagokat juttathatnak a talajba és a vízkészletekbe. (Ha nem is űrtechnikai eszközökkel, de az Ukrajna elleni orosz háború közvetlenül szennyezi a világ egyik legjobb termőföld-régióját -erről ebben a lesújtó cikkben írtunk legutóbb: Lassú aknamentesítés, a világ legjobb termőföldje pusztul.
Az akkumulátorokból, különösen a lítium-ion akkukból származó vegyi anyagok szivárgása szintén súlyosan károsíthatják a környezetet. A műhold törmelékeinek szétszóródása nehezíti a tisztítást, a mérgező anyagok lassú lebomlása pedig hosszan tartó szennyezést okozhat. Ezért a műhold- vagy ballonbaleset utáni szennyezésvizsgálat több szinten zajlik. Először helyszíni, hordozható műszerekkel (pl. XRF nehézfémre, talajgáz-analízis szénhidrogénekre, mikrobiális CO₂-termelés) gyors képet adnak a kockázatról. Ezt laboratóriumi vizsgálatok követik: gázkromatográfiás és egyéb kémiai elemzések a szennyezők pontos koncentrációjára, valamint a talaj (pH, só-, humusz-, nehézfémtartalom) és a víz (pl. ammónium, nitrátionok, toxikus elemek) részletes jellemzése. Párhuzamosan drónos/műholdas távérzékeléssel és spektrális képalkotással térképezik a kiterjedést. A mintavétel talajból (különböző mélységek), csurgalékvizekből, talajgázból és biológiai mintákból történik, így áll össze a szennyezők típusa, eloszlása és a kár mértéke.
Mit tegyen a gazda elsőként?
A farmerek számára a leggyakoribb észszerű protokoll ilyenkor nem hozzányúlni, nem mozgatni, állatot arrébb terelni, a foltot megjelölni, és a hatóságot értesíteni. Az illetékes hatóság dönt, kell-e talajmintát venni. A történet azért mégis fontos a mezőgazdaságban dolgozóknak. Egyrészt emlékeztet arra, hogy a tábla nem zárvány: légifolyosók, műszaki tesztek, időjárási viszonyok mind befolyásolhatják a mindennapi munkát és a fő alap-erőforrást, a talajt. Végül pedig a közös tanulság prózai: ha az égből egyszer mégis „valami” érkezik a táblára, nem a bátorság, hanem az elővigyázatosság a jó gazda erénye – és ez a termőföld legjobb barátja.
Agrárágazat Tudástár – Űrhulladék a termőföldön
A NASA kutatóballonjának texasi földet érésével ismét előtérbe került az űreszközök okozta talajszennyezés kérdése. Bár a ballonrendszerek zárt, veszélytelen technológiát használnak, más űreszközök maradványai nehézfémeket és vegyi anyagokat juttathatnak a talajba. Ilyenkor a gazdák teendője egyértelmű: nem megközelíteni, nem mozgatni, az állatokat távol tartani, a helyszínt megjelölni, és azonnal értesíteni a hatóságot. A jó gazda elővigyázatos – ez a talajvédelem első szabálya.
