Egyetlen év alatt harmadával nőtt tovább a tojás termelői ára a mezőgazdaságban – ez világviszonylatban is ritkaság.
63 forint felett
Az idei tojáspiac látványosan feszültebb lett Magyarországon: 2025 első nyolc hónapjában a KSH adatait közlő AKI szerint 12,9 ezer tonna héjas tojást hoztunk be a nemzetközi piacról (–12% éves alapon), ezen belül a friss tojásimport 10,2 ezer tonna volt (–15%). A kivitel is szűkült: a héjas tojás export 6,9 ezer tonnára csökkent (–5%), miközben a friss tojásé éppen ellenkezőleg, 1,6 ezer tonnára ugrott (+93%). A külkereskedelmi adatok azt üzenik: kevesebb importtal és vegyes irányú exportmozgással kell gazdálkodnia a belföldi piacnak — ez pedig könnyen árat feszítő környezetet teremt.
Az árak ezt vissza is igazolják. Az AKI PÁIR szerint 2025 első 40 hetében a ketreces tartású étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 63,39 Ft/db volt, ami 31,1%-kal magasabb a 2024-es azonos időszaki átlagnál. A részletekben is erős a dinamika: a dobozos M: 65,91 Ft/db (+29,0%), a dobozos L: 76,16 Ft/db (+26,5%), a tálcás M: 57,31 Ft/db (+32,3%), a tálcás L: 63,89 Ft/db (+36,1%). A ketrecmentes (mélyalmos) tojásnál pedig még magasabb az árszint: 72,44 Ft/db, ami 27,2%-os éves emelkedés. Röviden: a termelői/csomagolóhelyi szintű árnyomás széles bázison, következetesen jelent meg.
Az EU jobban tartja az árakat
Európai kitekintésben a drágulás mérsékeltebb, de érdemi. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU27 2025 első félévében nettó exportőr maradt tojásból és tojástermékekből: az import 79 ezer tonnára nőtt (+38%), a kivitel 189 ezer tonna volt (+5%). A fő célpiacok továbbra is az Egyesült Királyság, Japán és Svájc. Az étkezési tojás uniós csomagolóhelyi átlagára 2025 első 40 hetében ~260 €/100 kg, ami 23,1%-os éves emelkedést jelez. Vagyis miközben Európa összességében jobban „tartja” a kínálatát, a magas árszint általános — és innen „öröklődik” lefelé a régióba, így Magyarországra is.
Az USA-szektort az ág is húzza
Tengerentúlon még szűkebb a helyzet. Az USDA előrejelzése szerint az USA tojástermelése 2025 IV. negyedévben 1%-kal maradhat el az egy évvel korábbitól, a 2025-ös éves termelés pedig ~4%-kal lehet alacsonyabb 2024-hez képest. A madárinfluenza-epizódok, a magas takarmány- és energiaköltségek, valamint a termelési szerkezet átrendeződése tartósan szűk kínálati környezetet alakítottak ki. Mindezt fokozza a kapkodó kormányzás, és mindez a globális árakra is ráül.
Itthon az árrés sem segít
Visszatérve Magyarországra: a 2025-ös drágulást több tényező együtt tolja feljebb. A takarmány, az energia és a csomagolóanyagok költsége látványosan megemelkedett; a szezonális kereslet (ősz–tél) hagyományosan felfelé húzza az árakat; a friss tojásimport visszaesése csökkenti a „párnát”; a régióban ismétlődő madárinfluenza-kitörések és a ketrecmentes irányba történő átállás beruházási költségei pedig további nyomást jelentenek a termelői oldalon. Mindez úgy következett be, hogy kiskereskedelmi oldalon 10%-os árrésstop él: a bolti árrés plafonja nem tudta lefékezni a termelői és beszerzési költségek felhajtó erejét, így az ártranszmisszió — kisebb késleltetéssel — a fogyasztói szintig is elér.
A kép tehát ellentmondásos. Kínálati oldalról 2025-ben kevesebb importtal és drágább termelési struktúrával kell számolni, miközben a csomagolóhelyi árak széles körben 25–36% közötti tempóban emelkedtek. Nemzetközi összevetésben az uniós drágulás átlagosan „csak” ~23%, az USA-ban pedig a termelési visszaesés és a járványhelyzet erősebb árfelhajtó tényező. A magyar piac egyszerre szenvedi meg a globális költséglánc és betegségi kockázatok hatását, valamint a régiós kínálat „hézagait” — ez magyarázza, miért érződik most erősebben a drágulás, mint sok más alapélelmiszernél.
Agrárágazat Tudástár: tojás ára – 2025-ben a tojás termelői ára több mint 30%-kal nőtt, amit az importcsökkenés, a magas takarmány- és energiaköltségek, valamint a madárinfluenza okozta kínálatszűkülés együtt hajt.
