Kevés súly, több euró: izgalmas az élőállat-kereskedelem

2025 első félévében az élőállat-exportérték 10%-kal nőtt, az import 32,4%-kal esett, a külkereskedelmi egyenleg 176,4 millió euróra javult. A részletek azonban feszültek: sertésben 48%-os forgalmi visszaesés és árhűlés, marhában dráguló kivitel és kiugró izraeli kereslet, élőbaromfiban 30%-os volumen-csökkenés mellett 27%-kal magasabb exportárbevétel volt a mezőgazdasági piacainkon.

Erős mérleg

Az élőállat-kereskedelem 2025 első félévében erős egyenleget hozott: az exportérték 10%-kal nőtt, az importérték 32,4%-kal esett, így a szaldó 89 millió euróval javult és 176,4 millió euróra ugrott. A kép azonban árucsoportonként nagyon eltérő. Az élő marha külkereskedelme összességében „csak” 8,4%-kal mérséklődött, miközben az élő sertés forgalma 48%-kal zuhant a bázishoz képest.

Sertés

Sertésből a kivitt volumen 21%-kal, a behozatal 44%-kal csökkent; hat hónap alatt 13,3 ezer tonna ment ki és 21 ezer tonna jött be. Árszinten is hűlt a piac: az exportátlagár –21%, az importátlagár –16%. Ötéves távlatban a sertésimport még mindig magas (21–37 ezer tonna sáv), az idei 21 ezer tonna ennek az alsó széle. A sertéskivitel 59,4%-a (8 ezer tonna) EU-n belül talált vevőre, 40,6%-a (5,4 ezer tonna) EU-n kívüli európai országokba ment. A tavaly még alig 357 tonnát vásárló Moldova az idén 3,6 ezer tonnára ugrott, Szerbia 1 ezer tonnát, Albánia 708 tonnát vett. A legnagyobb vevő továbbra is Románia 34,3%-os részesedéssel (4,6 ezer tonna), ám ez 3,5 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál. Ausztria felé a volumen ~45%-kal esett (kb. 1,3 ezer tonna), Olaszország 868 tonnája 12%-os visszaesés. A sertésimport 100%-ban EU-ból érkezett: Horvátország 44,4% (9,3 ezer t), Szlovákia 34,2% (7,2 ezer t), Németország 14,6%, Csehország 5,7%; a behozatal közel 99%-át ez a „négyes” adta.

A marhaszektor nehéz (fél)éve

Az élőmarha-forgalmazásnál a volumenek nagyot nyíltak: a behozatal 67%-kal zsugorodott (3,8 ezer tonnára), az export 11,2%-kal esett (32,7 ezer tonnára). Ez darabra lebontva azt jelenti, hogy 4 ezer tonnával kevesebb marhát vittünk ki, és 7,8 ezer tonnával kevesebbet hoztunk be. Az árak viszont erősödtek: exportátlagár +23%, importátlagár +20%. Célpiac szerint négyszer annyi élő marha ment EU-n belülre (16,6 ezer t), mint EU-n kívüli európai országokba (4 ezer t). Látványos fordulat, hogy Izraelbe bő 5 ezer tonna került (kb. 13-szorosára nőtt a tavalyihoz képest), az ebből származó bevétel 19 millió euróra, nagyjából 15-szörösére ugrott. Magyarországról még Horvátország (4,8 ezer t) és Lengyelország (3,8 ezer t) vett számottevő mennyiséget. A marhaimport teljes egészében EU-ból jött, főként Csehországból (1,2 ezer t), továbbá Lettországból, Szlovákiából és Litvániából (egyenként 570–600 t). A horvát beszállítás a tizedére, a holland a negyedére esett vissza.

Intő csökkenés a baromfinál

Az élőbaromfi-kivitel mennyisége figyelmeztetően csökkent: közel 30%-kal 15,5 ezer tonnáról 12 ezer tonnára. Ugyanakkor az áremelkedés értékben ellensúlyozott: a tavalyi 72 millió euró helyett az idei első félévben 91 millió euró feletti exportárbevétel realizálódott, ami ~27%-os növekedés. Összképben tehát a mennyiségi törések mellett az árak és a relációk átrendeződése (például az izraeli marhakereslet) tartotta felszínen az egyenleget, miközben a sertéslánc továbbra is importfüggő és árérzékeny.

Tudástár Agrárágazat

Élőállat-kereskedelem – árarányok és piaci szerkezet
Az élőállat-kereskedelem az agrárgazdaság érzékeny mutatója: a volumen- és ármozgások egyszerre jelzik a termelési, export- és fogyasztói trendeket. 2025 első félévében Magyarország exportértéke nőtt, miközben az import jelentősen csökkent, ami javította a külkereskedelmi mérleget. A marhaszektorban az izraeli kereslet hajtotta a drágulást, a sertéságazatban viszont forgalmi visszaesés történt. A baromfi esetében a mennyiség csökkent, de az exportárak emelkedése tartotta szinten az egyenleget. A piacot így egyre inkább az árarányok és a célpiaci struktúra alakítják, nem pusztán a kibocsátási volumen.