Fejlesztésre, jobb külpiaci pozícióra vár a hazai halágazat

A magyar halgazdaság ellentmondásos képet mutat: tógazdasági minőségben európai élvonal, mégis összességében stagnáló szektora a mezőgazdaságnak. A termelői oldal elöregedett infrastruktúrával, gyenge jövedelmezőséggel, szűk önerővel és magas adminisztratív terhekkel néz szembe.

A MAHOP Plusz (2021–2027) éppen erre ad célzott választ: 21 milliárd forintos kerettel, 70% uniós és 30% hazai társfinanszírozással, 394 Ft/euró irányadó árfolyam mellett több felhívás fut, köztük az extenzív tógazdasági kompenzáció (~40 000 Ft/ha; kifizetés előrehozva 2025 decemberére), az akvakultúra-beruházások (KKV-knak akár 60%-os intenzitással, utólag elszámolható, a programidőszakban megkezdett beszerzésekkel), valamint a halfeldolgozási fejlesztések (50%-os intenzitás, hozzáadott értékű, félkész/kész termékek fókuszban). Ezek kifejezetten azokat a szűk keresztmetszeteket célozzák, amelyek a kapacitás és a profitabilitás növelését eddig fékezték.

Hol tart ma az ágazat?

A hazai fogyasztás továbbra is alacsony, ugyanakkor tógazdasági termelésben (különösen ponty) Magyarország Csehország és Lengyelország mellett az élvonalban szerepel, afrikai harcsából pedig kontinenselső. A kibocsátás szerkezete kettős: a tógazdasági termelés évi ~13–14 ezer tonna, az intenzív rendszerek további ~4 ezer tonnával egészítik ki. A vállalkozások száma ~377, de közülük mindössze 23 foglalkozik intenzív termeléssel—ez jól jelzi, mennyire szűk a tőkeerős, modernizált szereplők köre. A tógazdaságok vízvisszatartó szerepe stratégiai: ~27 000 hektáron ~350 millió m³ vizet tartanak vissza, ami az élelmiszer-termelésen túl vízgazdálkodási, ökológiai és klímaszolgáltatási értéket is teremt.

Milyen fejlesztések kellenek?

• Infrastruktúra-korszerűsítés: gátak, műtárgyak, vízkezelés, tórekonstrukció, telep- és eszközpark megújítása.
• Digitalizáció és MI: takarmányozás-optimalizálás, vízminőség-szenzorika, termelésirányítás, energiahatékonyság.
• Halfeldolgozás és termékfejlesztés: hozzáadott értékű, konyhakész és kényelmi termékek, csomagolásfejlesztés—ez illeszkedik a fogyasztói trendekhez is (kevesebb konyhai idő, nagyobb késztermék-igény).
• CO₂-lábnyom és körforgásos megoldások: energiahatékonyság, melléktermék-hasznosítás, vízkörök zárása.
• Tudástranszfer és kockázatvállalás: a hazai K+F eredmények elérhetők, a szűk keresztmetszet a gyakorlatba ültetés; cserelátogatások, mintaprojektek, workshopok gyorsíthatják az átvételt.
• Adminisztrációcsökkentés és finanszírozási hídképzés: a 60%-os támogatási intenzitás és az akár 25% előleg segíthet likviditási falakat áttörni; a kommunikációs és láthatósági kötelezettségeket ugyanakkor szigorúan teljesíteni kell.

Külkereskedelem: mi látszik a friss félidei adatokon?

Az AKI 2025 első félévéről szóló, össz-agrár külkereskedelmi áttekintése szerint a magyar élelmiszer-gazdaság exportteljesítménye továbbra is erős, miközben a szerkezet fokozatosan a magasabb hozzáadott érték felé mozdul. A haltermékeknél ez különösen kívánatos irány: a félkész/kész termékek (pl. filék) külpiaci bővülése támogatja a jövedelmezőséget és csökkenti a nyers (élő) export-kitettséget. A részletes termékbontású, félidei (I. féléves) adatsorokat az AKI tematikus kiadványa foglalja össze; a fő üzenet a feldolgozottság emelése—ez tökéletesen egybevág a MAHOP Plusz prioritásaival.

Az élő hal exportja például 2025 első félévében jelentősen visszaesett: míg egy évvel korábban 2,85 ezer tonnát vittünk ki, idén mindössze 1,3 ezer tonnát, vagyis kevesebb mint a felét. Ráadásul – több más élőállat-kereskedelmi szegmenssel ellentétben – az exportérték sem nőtt, így a bevétel is csupán a tavalyi első félévinek nagyjából 40 százaléka volt: 10 helyett mindössze 4 millió euró folyt be.

Ugyanakkor a halfilé és más halhús – frissen, hűtve vagy fagyasztva – külpiaci értékesítése nőtt. Ez a magasabb hozzáadott értékű, részben feldolgozott termékek körének bővülését jelzi. E szegmensben tavaly az első félévben 255 tonna volt a kivitel, idén pedig már 280 tonna, ami értékben 2,6 millióról közel 3,7 millió euróra emelkedett.

A behozatal ugyanakkor e területeken is nőtt, bár mennyisége továbbra is csekély. Élő halból például a tavalyi első félévi 116 tonnával szemben idén 118 tonna érkezett az országba – mindezt ráadásul olcsóbban, mint egy évvel korábban.

Összkép

A hazai halágazat minőségi alapokon áll, de a volumen és a jövedelmezőség növeléséhez technológiai és piaci ugrás kell. Az intenzív rendszerek mérsékelt bővítése, a tógazdasági felújítás és a halfeldolgozás erősítése együtt hozhat fordulatot. A MAHOP Plusz pénzügyi és szabályozási keretet ad ehhez; a siker azon múlik, hogy a szereplők mennyire gyorsan tudnak beruházni, digitalizálni és piacra vinni magasabb hozzáadott értékű termékeket. A külkereskedelmi trendek (az AKI szerint) ezt az irányt igazolják vissza.

Tudástár Agrárágazat

Halágazat-fejlesztés – a MAHOP Plusz szerepe és irányai
A hazai halgazdaság egyszerre kiváló minőségű és strukturális kihívásokkal küzdő ágazat. A MAHOP Plusz program (2021–2027) célzott forrásokat biztosít tógazdasági rekonstrukcióra, intenzív akvakultúra-fejlesztésre és halfeldolgozásra, akár 60%-os támogatási intenzitással. A magyar haltermelés 27 000 hektáron zajlik, vízvisszatartó és ökológiai szerepe is kiemelkedő. A jövő kulcsa a digitalizáció, az energiahatékonyság, a feldolgozottság növelése és a hozzáadott értékű termékek exportja. A cél: stabil, jövedelmező, fenntartható halágazat kialakítása.