Búzapiac: az időjárás részben magyarázza a nyomott árakat

Az elmúlt években a La Niña jelenség és a szélsőséges időjárás sokszor szorongatta a búzatermelőket, ma viszont egészen más a helyzet: a világ fontos mezőgazdaságaiban többnyire kedvezőek a körülmények.

Ez a globálisan jó terméskilátás magyarázza, miért ennyire „depressziós” jelenleg a búza határidős és azonnali piaca – miközben helyenként még mindig komoly agroklimatikus kockázatokkal kell számolni.

Déli félteke: erős termés, jó hozamok

A déli féltekén kifejezetten biztató a kép. Ausztráliában, Brazília egyes régióiban, Dél-Afrikában és Argentínában sorra érkeznek a jó termésjelentések. Ausztráliában Új-Dél-Wales, Victoria és Dél-Ausztrália délkeleti része közel ideális szezont futott: nem voltak súlyos fagyok a kalászképződés idején, és időben érkeztek az esők. Nyugat-Ausztráliában a szezonvégi csapadék ugyan elmaradt a várttól, de összességében ott is jók a hozamkilátások. Dél-Afrikában szintén a „jól időzített” esők segítették a vetést és a megtelepedést, így átlag feletti hozam várható. Argentína többéves aszályból jön kifelé: idén végre megérkeztek a csapadékok, bár az október végi fagyveszély még okozhat helyi termésveszteségeket Buenos Aires és La Pampa térségében. A globális kínálati helyzetet ez azonban várhatóan nem borítja fel.

Európa: gyenge rajt után javuló kép

Az északi féltekén a 2025-ös év első fele sokkal vegyesebb volt. Tavasszal és kora nyáron Európa-szerte kedvezőtlen időjárást jelentettek: több régióban szárazság, másutt túl sok csapadék nehezítette a munkákat. Kanada tavaszi gabonája is rosszul indult. A második félévben viszont fordult a trend. Európában – különösen Nyugat- és Közép-Európában – javult a talajnedvesség, és sok helyen normalizálódott a helyzet. Franciaország az év nagy részében aszállyal küzdött, ami komoly aggodalmat keltett az őszi vetés kelésével és megtelepedésével kapcsolatban. Az ősz folyamán érkező esők azonban mérsékelni kezdik a kockázatokat, és a következő hetek csapadéka döntő lesz a téli búza kilátásai szempontjából.
A délkelet-európai térségekben – beleértve a Fekete-tengerhez közelebbi termőtájak egy részét – szintén enyhült a szezon eleji szárazság. Ez Európa egészét tekintve inkább stabilizáló, mintsem feszítő tényező a búzapiacon.

Fekete-tenger: enyhülő talajnedvesség-gondok

Néhány hete még sok elemző attól tartott, hogy a Fekete-tenger térsége – Ukrajna és Oroszország kulcsfontosságú búzaterületei – ismét kritikus szárazsággal indítja az őszi szezont. A vetés idején több régióban nagyon gyenge volt a talajnedvesség, hasonlóan az előző három évhez.
Azóta azonban fordult az időjárás: Ukrajnában az elmúlt hetek esői érdemben javították a nedvességprofilt, és a viszonylag meleg ősz lehetővé teszi, hogy az őszi búza a korábbi éveknél jobban megerősödve menjen a télbe. Oroszország déli régióiban szintén jól időzített csapadékot várnak, ami segítheti a búza, árpa és rozs megtelepedését. Mindez nem jelenti azt, hogy a termés kockázatmentes – de a 2–3 évvel ezelőtti állapothoz képest most kisebb a valószínűsége egy komoly, időjárás okozta kínálati sokknak.

India, Kína, USA: vegyes kockázatok, de összességében nem „válságos” a kép

Indiában a késői monszun szokatlanul kedvezően alakult: a szeptember végi–október eleji esők jó talajnedvességet biztosítottak az őszi vetéshez. A búza agresszív ütemben kerül földbe, és La Niña-szerű téli időjárás kedvező csapadékeloszlást ígér Észak- és Kelet-Indiában. A jelenlegi kilátások alapján India újabb jó termést produkálhat.
Kínában ezzel szemben túl sok csapadék érkezett ősszel: az árvizek és a tartós esőzések késleltették a munkákat, helyenként károsították az időben elvetett állományokat, a Sárga-folyó vízszintje pedig rekordközeli szintet ért el. A következő hetek időjárása kulcsfontosságú: ha sikerül néhány hét „normál” őszi aszalódás, a búza nagy része valószínűleg kielégítő állapotban megy nyugalomba, de a termelési potenciált még sok a bizonytalanság övezi.
Az Egyesült Államok búzaterületein – a középső és délnyugati síkságokon, valamint a középnyugaton – összességében jó ősz várható. Bár a La Niña sokakat aggaszt, a jelenlegi prognózisok szerint az idei esemény rövid életű és atipikus lesz, korlátozott hatással: lesz idő néhány időben érkező esőre és hóviharra, ami segítheti a következő tavaszi–nyári szezont.

Miért gyenge mégis a búzaár?

Ha az idei évet az időjárás szemszögéből nézzük, érthető, miért nyomottak a búza határidős és azonnali árai:
– a déli féltekén jó a termés,
– a Fekete-tengernél enyhültek a legnagyobb szárazság-kockázatok,
– Európában és Észak-Amerikában sincs szélsőséges mértékű kínálati sokk a láthatáron,
– Indiában erős, Kínában pedig egyelőre még reménykeltő a kép.

Ellentétes hatások magyar szempontból

A világ sokkal kevésbé időjárás-sérülékeny, mint a La Niña éveiben volt, a globális búzakínálat bőséges, a kockázati prémium pedig leépült az árakból. A kis szemes gabonák – köztük a búza – iránti kereslet nem bővül olyan ütemben, mint néhány éve, így a nagy kínálat és a mérsékelt kereslet együtt tartósan nyomást gyakorol a jegyzésekre. Ez a helyzet a magyar termelők szempontjából kettős: rövid távon kedvezőbb időjárási kockázati környezetet jelent, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a világpiaci túlkínálat és a bő terméskilátások Európában is féken tarthatják a búzaárak érdemi, tartós emelkedését a 2025/26-os szezonban.