Míg a felszínen megy a keménykedés Kínával szemben, az olyan „láthatatlan” – de létfontosságú – részpiacokon, mint például a takarmányellátás, védtelenek vagyunk Kínával szemben. A mezőgazdasági állattartás jövője az USA-ban és az EU-ban is attól függ, jönnek-e a „vitaminhajók” Kínából…
Mikro-szegmens, ami mégis létfontosságú
Az állattenyésztés egyik legkevésbé látványos, mégis kritikus fontosságú pillére a vitamin- és aminosav-ellátás. Ezek azok a mikrotápanyagok, amelyek nélkül nem működik sem a tojástermelés, sem a hízlalás, sem a baromfi-, sem a sertéságazat. A 2025. november 13-án publikált IFEEDER-jelentés azonban egy olyan valóságot tár elénk, amelynek kockázatait a mezőgazdasági döntéshozók és a termelők sem halogathatják tovább: a globális takarmánylánc alapjai döbbenetes mértékben függnek Kínától.
60-100%-os függésben a legkisebb zavar is súlyos
Az USA takarmányipara évente mintegy 425 ezer tonna esszenciális aminosavat és közel 49 ezer tonna vitamint kever be a nagyjából 250 millió tonnányi takarmányba. Ezek döntő része – 2020 és 2024 között átlagosan 78% a vitaminokból, 62% az aminosavakból – közvetlenül Kínából érkezett. Egyes tételeknél, mint a biotin (B7-vitamin), a kínai részesedés gyakorlatilag 100%. Ez a dominancia nem egyszerű kereskedelmi adat: az állati teljesítmény, az állategészség és a kibocsátás stabilitása múlik rajta. A jelentés szerint még kisebb ellátási zavarok is gyorsan visszaütnek: a lizinhiány a tojásméretre és a héjminőségre, az A-vitaminé a hizlalási teljesítményre mérhetően negatív hatást gyakorol.
Az Amerikai Takarmányipari Szövetség (AFIA) ezért kormányzati-iparági stratégia kidolgozását sürgeti, amely a legkritikusabb vitaminok és aminosavak (A-, D-, E-vitamin, lizin, treonin, triptofán, metionin) kitettségének csökkentését célozza – többek között kapacitásépítéssel és beszállítói diverzifikációval.
Európa még sérülékenyebb
Az Európai Unió hasonló ellátási kockázatokkal néz szembe. A lizin esetében a kontinens évi 500–600 ezer tonnát importál, ennek 60%-át Kínából. A fermentációs úton előállított aminosavak – lizin, treonin, triptofán – és számos B-vitamin (például B2/riboflavin, B7/biotin) esetében a kínai dominancia 60–80% közötti.
Az EU 2025-ben védővámot vezetett be a kínai lizinre, ezzel próbálva lassítani a függőség további mélyülését. Ugyanakkor a szakmai szervezetek – köztük a FEFAC – hangsúlyozzák, hogy vámszabályozással önmagában nem lehet ellensúlyozni az EU strukturális alárendeltségét. Hiába működnek európai metionin- és A-, E-vitamingyártó üzemek, korábbi leállások is megmutatták: az ellátási lánc földrajzi koncentrációja rendkívül törékeny.
Magyarország premixben erős, alapanyagban védtelen
A magyarországi takarmányipar elsősorban EU-s nagykereskedelmi csatornákon keresztül jut hozzá vitaminokhoz és aminosavakhoz. Hazai gyártókapacitás gyakorlatilag nincs, így Magyarország ugyanúgy viseli a kínai ellátási lánc kockázatait, mint bármelyik más európai ország. Reformulációval egyes tételek részben helyettesíthetők, de a teljesítményromlás reális veszély – vagyis a kiváltás csak korlátozottan megoldás.
Mit tehet Európa és Magyarország a függőség csökkentéséért?
A különféle szakértői források általában azt javasolják, először is fontos a kritikus tételek kijelölése, minimumkészletek előírása a beszállítói lánc kulcspontjain. Döntő jelentőségű a
beszállítói diverzifikáció: intenzívebb importkapcsolatok Dél-Koreával, Japánnal, az USA-val. Emellett fontos a regionális gyártókapacitások ösztönzése, különösen vitaminok és fermentációs aminosavak terén; illetve a premixgyártói rugalmasság növelése, ahol technológiailag megengedhető. Emellett biztosítandó az ellátásbiztonsági kockázat beárazása – többlépcsős, biztosított beszerzési modellek kialakítása.
Agrárágazat Tudástár: Takarmányvitamin-függőség Kínától – Az USA és az EU állattartása 60–100% közötti arányban kínai vitamin- és aminosav-importtól függ, így már kisebb ellátási zavar is azonnal rontja a tojástermelést, a hízlalási eredményeket és az állategészséget.
